Szerző: Dojcsák Dániel

2009. március 27. 09:34:00

A politika kezében van a hazai Classmate PC projekt sorsa

Kész, honosított szoftverrel, tananyaggal, lokalizált hardverrel, akkreditált tanári tréningprogrammal, felkészített oktatókkal és elismerő tanulmányok tucatjával felvértezve várakozik a pilot projekt után a magyar Classmate PC projekt, melyet az Intel hazai csapata a napokban mutatott be a sajtó nyilvánossága előtt is.

[HWSW] Kész, honosított szoftverrel, tananyaggal, lokalizált hardverrel, akkreditált tanári tréningprogrammal, felkészített oktatókkal és elismerő tanulmányok tucatjával felvértezve várakozik a pilot projekt után a magyar Classmate PC projekt, melyet az Intel hazai csapata a napokban mutatott be a sajtó nyilvánossága előtt is.

Minden klappol

Az Oktatási Hivatal, a pilot projektben résztvevő iskolák, tanárok, szülők és, ami a legfontosabb, a diákok is áldásukat adták a XXI. századi közoktatáshoz elengedhetetlen innovatív, számítógéppel támogatott új módszertanra, de több mint egy hónapja a minisztériumok és a kormányzat asztalain pihennek a jelentések.

Gacsal József és Golubeff Róbert, az Intel két magyarországi vezetője lelkesen beszélnek a lezárult pilot tapasztalatairól, tanulságairól, érdeklődve figyelik a környező országokban mostanság induló hasonló projekteket, de némileg csüggedten nyilatkoznak arról, hogy milyen esélyt látnak arra, hogy itthon nálunk tényleg megvalósuljon az új módszerek bevezetése.

[+] Mit kell tudni a magyar Classmate PC projektről?

A laikus kritikusok többsége azzal hozakodik elő, amikor valaki arról beszél, hogy vezeték nélküli hálózat, digitális tananyag és célszámítógépek kellenek, hogy sok iskolában omlik a vakolat és WC-papír sincs, nem ez a legfontosabb kérdés. Valójában viszont az igazi probléma az, hogy a mai oktatási rendszer nem képes a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakembereket képezni, a számos egyetemi diplomás sem képes készségszinten használni a webes keresőket, online szolgáltatásokat vagy akár egy egyszerű fájlkezelőt sem.

Nőjön fel a netgeneráció

A gyakorlatban viszont rutinos mérnökökre, természettudományos érdeklődésre és a XXI. századi lehetőségeket hatékonyan kihasználó aktív állampolgárokra lenne szüksége az országnak a versenyképesség visszaszerzéséhez. Akik a számoknak hisznek, azoknak érdekes lehet, hogy a pilot egyik helyszíneként szolgáló VIII. kerületi iskolában a tanév végére az érintett osztályokban harmadára esett vissza a hiányzások száma, a résztvevő diákok otthonaiban pedig egy kivétellel mindenhol kötöttek internet-előfizetést.

A pedagógusok pedig örömmel konstatálták, hogy a gyerekek a földrajz vagy éppen irodalomórák közben elsajátították az alapvető informatikai ismereteket is. Tudják, hogy miért érdemes menet közben menteni, odafigyelnek a vírusvédelemre megtanultak keresőket használni, egyszóval beleszagoltak a valóságba.

Hol az apróbetűs rész?

A kicsit hozzáértőbbek fejében felmerül az a kérdés is, hogy az egyébként alacsony összegű (nagy tételben számítógépenként 30 ezer forint) hardverbeszerzés mellett milyen extra költségek merülnek fel, egyéb infrastrukturális szinten vagy akár a tananyagokkal kapcsolatban.

Gacsal József, az Intel Magyarország fejlesztési igazgatójának elmondása szerint hardver szinten nincsenek rejtett költségek, sőt, az általuk kifejlesztett gyorsítótárazás révén minimalizálni lehet a külső internetes forgalmat, így a pilot helyszínein rendelkezésre álló 1 illetve 4 megabites sávszélesség elegendőnek bizonyult az osztályok kiszolgálására folyamatos munka mellett is. Illetve a Microsoft Windows Server domain szolgáltatásának egyszerű megoldásait az oktatók is képesek voltak használni, így külön rendszergazdai segítség nélkül működött az iskolákban a jogosultságkezelés és a dokumentumok, fájlok rendszerezése, elérhetővé tétele.

Iskolai barter -- ügyes igazgatónő

A Deák Diák Általános Iskola ráadásul egy barterszerződést kötött egy számítástechnikai céggel, akik ingyenesen felszereltek számítógépekkel és hálózati berendezésekkel egy egész labort. Továbbá az iskolai hardverek karbantartását, üzemeltetését is vállalták, cserébe pedig mindössze a termek iskolaidőn kívüli használatának lehetőségét kérték oktatások, tanfolyamok tartásához.

A reform végrehajtásához legfontosabb tananyagok is rendelkezésre állnak az induláshoz, a későbbiekben pedig ha csupán a kevesebb tankönyvigényből keletkező megtakarításnak csak egy részét fordítják az iskolák új, valóban digitális tananyagok vásárlására, akkor is tudják tartani a lépést.

Magyarország tehát a kapujában van egy fejlett oktatási rendszer bevezetésének, s még jelenleg is a régióban úttörőnek számítunk a befejezett pilot miatt. Viszont a többi ország sem tétlen, sőt, nagyon is elhivatottak. A Balkán egyik legelmaradottabb országában, Macedóniában (2 millió lakos) áprilisban fejeződött be a pilot, s 1-2 hónappal később már a kormány tendert írt ki, s azóta meg is rendelték a 70 ezer gépet. A tananyag és a gépek lokalizációja ott is 100 százalékos.

A Balkán is készülődik

Szerbiában most indul egy pilot, Romániában egy vidéki iskolában kísérleteznek és Bulgáriában is próbálkoznak. Lengyelországban ugyan van érdeklődés, de mivel nincs központi, csak regionális oktatásszervezés, ezért a teljes ország egyszerre biztosan nem fog lépni. Illetve Csehországban is jelenleg zajlik a kísérleti projekt.

Magyarország számára jelenleg két út van, az első a központi program, ami egyszerűbb és akár minden iskolára kiterjedő lehet. A másik pedig az EU-s pályázati rendszerbe integrálás, ahol az iskoláknak az önkormányzatokat kell győzködnie, hogy pályázzanak, s akár olyan döntés is születhet, hogy más területen ruháznak be kompetencia alapú eszközökbe. Illetve ebben az esetben a pályázatok száma korlátozott, ezért maximum 100 ezer gép lenne beszerezhető.

Többen azt is furcsállják, hogy egy országban miért épp az Intel az, aki ennyire erősen küzd egy ilyen projektért, s felvetődik a gyanú, hogy számukra kizárólag a hardverek eladása a cél. Gacsal József ezt azzal a gondolattal cáfolta, hogy számukra az a néhány Intel ATOM processzor, amit ők gyártanak nem komoly tétel, a gépet pedig Magyarországon valószínűleg a székesfehérvári Albacomp gyárthatná.

Gacsal szerint az Intel számára az üzlet hosszútávon jelentkezik. A világcégnek azért van többek közt a World Ahead programja, mert a csúcstechnikát gyártó vállalat csak egy bizonyos fejlettség feletti országokban tud sikeresen eladni, s ezért nekik megéri támogatni az oktatást is, hisz évekkel később a felcseperedő gyerekek számítógép-vásárlók lesznek, ráadásul piacképes tudással, jobb fizetéssel könnyebben is költenek majd új termékekre.

Olvass!

Ehhez viszont hálás dolog lenne, ha az oktatás kimozdulna az évszázados hagyományaiból és a valós kihívásoknak tudna megfelelni. Aki érdeklődik a Classmate PC projekt iránt, az a HWSW bemutatója mellett az Interaktív Oktatástechnikai Portálon olvashat többet a digitális tananyagokról, vagy élőben május 25-26-án találkozhat a portugál Magellán projektet bemutató eseményen az érintett megoldásokkal és a szakértőkkel is.

Az október 25-26-án rendezett eseményen közel ötven nemzetközi előadó is színpadra áll, 16 országból - a leggyorsabb jegyvásárlók pedig ESP32-alapú hacking badge-et is kapnak!

a címlapról