Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Komoly security line-up az idei SYSADMINDAY-en: FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig!

Stratégiai bejelentésre készül az Intel és a TSMC

Bizó Dániel, 2009. március 02. 17:19
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Stratégiai bejelentésre készül magyar idő szerint ma este az Intel és a TSMC, a világ legnagyobb chipgyártója és a világ legnagyobb szerződéses chipgyártója. A felek természetesen hallgatnak a közelgő sajtótájékoztató témájáról, a résztvevő inteles felsővezetők alapján azonban sejteni lehet a kooperáció mibenlétét.

[HWSW] Stratégiai bejelentésre készül magyar idő szerint ma este az Intel és a TSMC, a világ legnagyobb chipgyártója és a világ legnagyobb szerződéses chipgyártója. A felek természetesen hallgatnak a közelgő sajtótájékoztató témájáról, a résztvevő inteles felsővezetők alapján azonban sejteni lehet a kooperáció mibenlétét.

Miről nem fog szólni a megállapodás?

Az Intel részéről Anand Chandrasekher lesz a konferencia egyik főszereplője, aki a vállalat ultramobil csoportjának vezetője, mely az Intel Atom platformjáért felel. Valószínűleg nincs szó a még csak felfutóban lévő Atom termelésének kiszervezéséről, sem a jövőben a grafikus magot és memóriavezérlőt integráló társchipről, mely valamikor az év végén az Atommal egy tokba kerül majd. Az Intel versenyelőnyének nagy részét ugyanis fejlett gyártástechnológiája és hatalmas kapacitásai jelentik, melyek létrehozása ugyanakkor évente több milliárd dollárt tesz ki, amit fedeznie is kell -- máshogyan fogalmazva, az Intel szilíciumot értékesít, a chipdesign a megkülönböztetés, az árprémium elérésének eszköze.

Az Intel egyébként is felesleges szilíciummegmunkáló kapacitásokkal rendelkezik a válság hatására drasztikusan visszaeső kereslet következtében, így szinte bizonyosra vehető, hogy a TSMC szerepe nem a gyártás klasszikus átvétele, sem pedig csúcskapacitásként történő alkalmazása lesz -- a processzorok és grafikus magok esetében biztosan nem. A processzor fokozódó integrációjával egyre jelentéktelenebbé váló és mind vékonyabb profitot hordozó chipsetek esélyesebbek volnának, és az Intel fordult már korábban a TSMC-hez, mikor kapacitásszűkében volt, ám jelenleg ezek is jó szolgálatot tesznek a kifutóban lévő, a processzorok szempontjából túlhaladott technológiát alkalmazó gyártási kapacitások hasznosításában, és Chandrasekher személye sem utal erre.

Mit takarhat valójában?

Mit takarhat tehát Intel és a TSMC Atomot is érintő partnersége? A Wall Street Journal belsős forrásai valószínűleg ismét nyomon vannak, a pénzügyi lap riporterének értesülései szerint a tajvani foundry az okostelefonokba és mobil internetterminálokba (MID) szánt Atomok egyedileg módosított változatait gyártja majd. Az Intel bár a világ legnagyobb chiptervező és -gyártó vállalata, lényegében egyentermékeket ont magából hatalmas volumenben, és nincs kompetenciája a chipek ügyféligény szerinti testreszabásában -- ezzel szemben a TSMC ebből él.

Az Intel számára ésszerű döntés, hogy egy pénzügyi szempontból gyakorlatilag még nem létező termékvonalának felfuttatásához szükséges tervezési és gyártási szolgáltatásokat, melyek nem tartoznak kompetenciájához, kiszervezze egy abban tapasztalt szereplőhöz. Ezzel nemcsak jobban tudja kiszolgálni majd a partnereket, de biztosítja egyúttal saját, belső orientáltságú chiptervező és félvezető csapatai fókuszának zavartalanságát -- nem kell erőforrásokat átcsoportosítani. Az Intel továbbra a koncentrálhat a magas hozzáadott értéket teremtő mikroarchitekturális fejlesztésekre és a magas volumenű tömegtermelésre, míg a TSMC végzi az igény szerinti testreszabást, és az egyedi chipek gyártását.

Az okostelefonok, MID-ek, valamint további fogyasztóelektronikai termékekbe épített chipek piacán, melyet az ARM-gyártók dominálnak, bevett gyakorlat, hogy a designt erőteljesen adott felhasználási területre optimalizálják, különös tekintettel a fogyasztásra és méretre. Az ilyen egyedi tervezésű, Atom-alapú rendszerchipek (system-on-a-chip) a jövőben például olyan kiegészítő funkciókkal gazdagodhatnak, mint a HSPA, WiMAX vagy Wi-Fi vezeték nélküli hálózati adapterek, NOR-flash vezérlők -- vagy akár meg is szabadulhat bizonyos, a megrendelő által feleslegesnek tartott blokkoktól. A TSMC egy magától értetődő választás, mint a világ toronymagasan legerőteljesebb foundryja, mely rengeteg saját gyár nélküli, úgynevezett fabless cégnek végez bérgyártást, melyek egy része az Intel által megcélzott piacokon tevékenykedik.

Újabb világok harca közeleg: ARM vs. x86

Az Intel által célba vett ARM-alapú chipeket a mobiltelefonok hatalmas piacától kezdve navigációs eszközökbe, digitális kamerákbe és fényképezőgépekbe, hálózati berendezésekbe, nyomtatókba vagy VoIP-készülékekbe évi milliárdos nagyságrendben termelnek olyan óriások, mint a Samsung, a Freescale, a Texas Instruments, az STMicroelectronics vagy a Qualcomm. A x86-os és ARM-világ eddig viszonylagos békében élt egymás mellett, 2009-10-től kezdve azonban frontális ütközetek várhatóak a mobilkészülékek és beágyazott rendszerek terén. Az Intel következő generációs, Moorestown kódnéven ismert ultramobil platformjára az LG már építeni fog okostelefont, amely várhatóan jövőre jelenik meg.

Nem csak az Intel igyekszik az x86-tal az ARM hagyományos piacait megszerezni, kihasználva gyártástechnológiai lépéselőnyét és az x86-os szoftverréteg hatalmas súlyát. A Freescale révén ugyanis az ARM-architektúra is hamarosan megpróbál benyomulni az x86 magpiacának számító PC-kbe. A Freescale június végén Orlandóban fogja demózni az a netbook prototípusát, mely az ARM Cortex-A8 processzormagot integráló i.MX515 rendszerchipjére épül, és Xandros, Ubuntu vagy Google Android operációs rendszereket futtat. A vállalat ígérete szerint platformja 200 dollár, vagyis itthon 50 ezer forint alatt megvásárolható netbookokat eredményezhet, melyek 8,9 hüvelykes kijelzővel és 8 órásnyi akkumulátoros üzemidővel rendelkeznek majd, és alkalmasak lesznek 720p-s videók lejátszására is.

Az elmúlt hónapok során mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a PC- és mobilipar ütközőpályán mozognak, és a következő években hatalmas csatározások várhatóak. A Nokia vezére, Olli-Pekka Kallasvuo hivatalosan is megerősítette, hogy cégét élénken foglalkoztatja a notebookpiacra való belépés kérdése. Könnyen lehet, hogy az Intel és partnerei agresszivitása miatt a kérdés hamarosan kényszerré válik, és a Nokiának nem marad választása. A Nokián és túlélésért küzdő Motorolán kívül a Samsung, az LG Electronics, valamint anyavállalata révén a Sony Ericsson is rendelkezik PC-s üzletággal, vagy lényegében az összes nagyobb Japán gyártó, miközben az alapvetően PC-ipari gyökerekkel rendelkező szereplők is megkezdték bevonulásukat, a fogyasztói piacon élen az Apple-lel, míg a vállalati felhasználóknál a HP-val és az Acerrel, melyekhez pletykák szerint hamarosan csatlakozik a Dell is.

FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig: Veres-Szentkirályi András (Silent Signal), Balázs Zoli (MRG Effitas), Marosi-Bauer Attila (Hacktivity) és sokan mások. A standupot Felméri tolja.