A szájszagot és betegségeket is észreveszi leheletünkben a jövő mobilja
[Nikkei Electronics/BBC/HWSW] Egy brit cég és a finn Nokia az N95 egy olyan módosított változatát mutatták be a tokiói nanotechnológiai konferencián, mely az emberi lehelet kémiai összetétele alapján képes egyes betegségeket diagnosztizálni. Ezzel párhuzamosan az ENSZ és a Vodafone egy kezdeményezést indítottak a világon szétszórt különböző mobilegészségügyi projektek összefogására. Az elképzelések szerint a mobiltechnológia világszerte hatalmas segítséget nyújthat az egészségügyi ellátásban, különösen a nagy kiterjedésű és fejlődő országokban.
A betegségek és szájszag ellen
A Tokióban megrendezett idei Nanotechnology Exhibition & Conference, vagyis nano tech 2009 alkalmával a brit Applied Nanodetectors (AND) és a Nokia egy olyan N95 modellt mutattak be, melyet egy gázkémiai szenzorokat integráló mikrochippel szereltek fel, mely képes kielemezni az emberi lehelet összetételét, olyan alkotóelemek után kutatva, mint a szén-dioxid, nitrogén-oxidok és ammónia. Az AND beágyazott chipje detektálja az egyes gázok jelenlétét, tekintettel azok jelenlétének sűrűségére is, majd ez így kapott "lenyomatot" összeveti egy adatbázissal, ahol az egyes betegségekhez tartozó összetétellel veti össze.
Az ember lehelet alapú diagnosztika eddig is ismert volt az orvostudomány előtt, hiszen számos kór megváltoztatja annak gázösszetételét, így például a vesebaj növeli az ammóniatartalmat, de ezzel a módszerrel bizonyíték szerezhető cukorbetegségre és tüdőbajra is. Az AND chipje a betegségek mellett az alkoholszintet és a szájszagot is képes megállapítani. Amennyiben a szenzorok abnormalitást érzékelnek, úgy azt a felhasználóval, vagy akár orvosával is tudathatja.
Az AND nyilvánvaló okokból a Nokiával egyezett meg elsőként, mely a világ legnagyobb mobilgyártója, és hatalmas befolyással bír Európában. Ezt követően a cég a japán mobilszolgáltatókhoz fordul, melyek döntő befolyással bírnak a világ egyik, ha nem legfejlettebb mobiltelekommunikációs piacán, és melyen keresztül kihatással lehet lenni az egész távol-keleti térségre is, ami a hatalmas és nagy területen szétterülő népesség, valamint az egészségügyi ellátás gyengeségei miatt az AND elsődleges célpiaca. Az 1,15 milliárdos Indiában például mintegy 800 millióan élnek a városokon kívül, miközben az egészségügyi kapacitások háromnegyede a városokra koncentrálódik.
Mobilegészségügyi összefogás
Az ENSZ, a Vodafone és a Rockefeler Foundation a barcelonai Mobile World Congress alkalmával múlt héten jelentették be, hogy létrehozzák az mHealth Alliance-et, melyben egyesíteni kívánják a világon párhuzamosan futó több tucat mobilegészségügyi projekteket, valamint kormányzati és vállalati koordinációval segíteni azok széleskörű gyakorlatba ültetését. A legnagyobb probléma jelenleg az, hogy ezek a projektek elaprózódtak, és bár rengeteg tapasztalat halmozódott fel, akár működő üzleti modellekkel, ezek egymástól elszigeteltek, fogalmazott a BBC News számára Claire Thwaites, az ENSZ és a Vodafone együttműködésének vezetője. Az ENSZ és a Vodafone közös felmérése mintegy 50 mobilegészségügyi projektet vesz sorra.
A dél-afrikai SIMpill projekt például egy beágyazott mobilkommunikátorral ellátott gyógyszeres üvegcsét hozott létre, mely érzékeli, hogy a beteg megfelelő ütemben szedi-e a gyógyszert -- ennek hatására 22 százalékról 90 százalékra ugrott az orvosi előírásoknak megfelelők aránya, állítják az illetékesek. Egy más kezdeményezésben az állampolgárok a HIV-vel és AIDS-szel kapcsolatos felvilágosítását célozták meg Ugandában, aminek keretén belül szöveges üzenetekben tájékoztatták az embereket. Indiában az Ericsson épített ki 15 városban és 18 faluban demo HSPA-hálózatot, melyre alapozva számos közszolgáltatás jelent meg, köztük mobil egészségügyi ellátás is. Ennek keretén belül mobil szélessávval és notebookkal felszerelt mentőkocsik hetente kétszer látogattak el a falvakba, és szükség esetén konzultálnak a városi kórházakban lévő orvosokkal, sőt, az orvosok videokapcsolaton keresztül létesíthettek kapcsolatot a pácienssel.