Szerző: Koi Tamás

2009. január 26. 16:25

Egyre nagyobb teret nyernek az online kutatások

Tavaly a magyarországi internetpenetráció növekedésével párhuzamosan az ügyfelek egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy egy-egy kutatás teljesen vagy részben online adatfelvételi technikákkal készüljön el, a módszertan a jelek szerint nagykorúvá vált -- közölte ma a Szonda Ipsos. Az intézet szerint a tavalyi év mérföldkövet jelentett az online kutatás terén.

[HWSW] Tavaly a magyarországi internetpenetráció növekedésével párhuzamosan az ügyfelek egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy egy-egy kutatás teljesen vagy részben online adatfelvételi technikákkal készüljön el, a módszertan a jelek szerint nagykorúvá vált -- közölte ma a Szonda Ipsos. Az intézet szerint a tavalyi év mérföldkövet jelentett az online kutatás terén.

A online kutatások elismeréséhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy a vélemény- és piackutatás meghatározó szereplői is letették voksukat az e-kérdőívek mellett -- állítja a vállalat, mely a 2008-ban elvégzett közel 400 ezer interjú több mint negyedét már online kérdőívekkel készítette.

A korábban hagyományos, offline készült idősoros adatfelvételeknél (úgynevezett tracking kutatásoknál) az új módszerre való áttérést gondos mérések előzték meg, hogy a folytonosság, a korábbi és a jelenlegi adatok átjárhatósága biztosítható legyen. A tapasztalatok azt mutatták -- állítja a cég --, hogy az online módszertan képes kiváltani a hagyományos méréseket ott, ahol a vizsgálatba bevont célcsoport elérhető az interneten.

A Szonda Ipsos egyik legfontosabb új fejlesztési iránya az úgynevezett hibrid kutatások kialakítása, ahol a különböző adatfelvételi technikák előnyei ötvözhetők. Ennél a módszernél az adott célcsoport internetező tagjait online módon lehet elérni, míg a nem internetezőket hagyományosan (pl. személyesen vagy telefonon), aminek köszönhetően lerövidül a kutatási idő és költséghatékonyabbá válik a kutatás.

A vállalat másik kiemelt fejlesztési irányát annak biztosítása jelenti, hogy az online válaszadók személyazonossága ellenőrizhető legyen, miközben nem sérül anonimitásuk a kutatási adatok elemzése során. Mindez garantálja a cég számára, hogy személyes találkozás nélkül is megbízható adatokhoz juthasson, azaz ne kerüljenek a rendszerbe hamis, manipulált adatok. A személyazonosságot ellenőrző módszer pontos részleteiről kérdeztük Pintér Róbertet, a Szonda Ipsos online stratégiai igazgatóját, aki a kialakítás alatt álló rendszerre hivatkozva konkrétumokat a metódusról egyelőre nem árult el lapunknak.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról