Szerző: Dojcsák Dániel

2009. január 15. 16:19

Önszabályozóvá válna az amerikai online reklámpiac

Több mint egy év telt el azóta, hogy az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) javasolta az ottani online reklámszakmának, hogy jobban tenné, ha önszabályozó rendelkezéseket fogadna el, mielőtt odáig fajulnak a dolgok, hogy a kormányzat lesz kénytelen törvényeket alkotni. Most újabb négy marketingszervezet szívlelte meg a dolgot és kezdett egyeztetésekbe.

[HWSW] Több mint egy év telt el azóta, hogy az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) javasolta az ottani online reklámszakmának, hogy jobban tenné, ha önszabályozó rendelkezéseket fogadna el, mielőtt odáig fajulnak a dolgok, hogy a kormányzat lesz kénytelen törvényeket alkotni. Most újabb négy marketingszervezet szívlelte meg a dolgot és kezdett egyeztetésekbe.

Éves csúszásban az önregulázás

Az Amerikai Reklámügynökségek Szövetsége (AAAA), a Nemzeti Hirdetők Szövetsége (ANA), A Direkt Marketing Szövetség (DMA) és az Interaktív Reklámhivatal (IAB) megállapodott, hogy egységes szabványokat alakítanak ki, melyek meghatároznák az elvárható magatartást az online reklámpiacon. Az előterjesztések az FTC tavaly decemberi ajánlásain alapulnak, azon a dokumentumon, amely többek közt megállapította, hogy "még" nincs szükség kormányzati beavatkozásra.

Viszont a Network Advertising Initiative, aminek többek közt a Google, Yahoo és Microsoft is tagja már korábban befogadott egy komplett, a reklámozói viselkedésre vonatkozó önszabályozási rendelkezéscsomagot, szintén az FTC jelentésének hatására. A nyolc éve, tehát 2000 óta érvényben lévő szabályokat leváltó szöveg nem túl részletes, nem érint minden vitás kérdést, de legalább működik és használatba helyezték.

A legsikamlósabb téma a privát szféra védelme

Többek közt olyan témákról rendelkezik a szöveg, mint az adatgyűjtésről való online értesítés, a privát szférát érintő szabályok feltüntetése, vagy az opt-out módszerek használatának előfeltételei. Annak ellenére, hogy ezeket a témákat előtérbe helyezték, sőt a végleges változat előtt lehetőséget biztosítottak a civil szervezeteknek a véleményezésre, a legtöbb kritikát éppen a privát szférát féltő szervezetektől kapták.

Az online reklámok alapos "háttérműködése", a célozhatóság érdekében fejlesztett figyelő, adatbányász, kereső és monitorozó eszközök mindig is bántották a szemét a civil szervezeteknek, de közben azt is be kell látni, hogy az internetgazdaság fejlődéséhez szükséges üzemanyagot a reklámipar biztosítja. Ha nem lennének hirdetések az interneten, akkor soha nem jöhettek volna létre azok a tartalmak és tartalomszolgáltatók, szolgáltatások, melyeket ma már alapvetőnek gondolunk.

A kormányzat is készülődik

Nancy Hill, az Amerikai Reklámügynökségek Szövetségének elnöke azt nyilatkozta, hogy "a leendő változások minden fogyasztó számára előnyösek lesznek, s türelmetlenül várják, hogy az internetiparban, reklámpiacon, marketing közösségekben dolgozó kollégáikkal együtt munkálkodva egy hatékony önszabályozási gyakorlatot hozhassanak létre."

A bejelentést persze többen kritizálták is, hiszen például a citált szövetség is elvesztegetett egy teljes évet anélkül, hogy tett volna valamit, s mostanra az amerikai kongresszus is komolyabb érdeklődést mutat a terület iránt és lehetséges, hogy egyre erősebb igény lesz a politikusok részéről arra, hogy törvényi szabályozás vonatkozzon az online hirdetésekre.

Európában keményebben fogják a gyeplőt

Az amerikai civilek így folyamatosan Európára mutogatnak, hiszen itt jóval több állami biztosítéka van az adatvédelemnek, az Egyesült Államokban pedig még mindig vonakodnak meghozni a megfelelő döntéseket, hogy törvényileg szabályozzák az alapvető információbiztonsági és privát szférát érintő ügyeket. A tét nagy az amerikai internetes reklámszakma számára, hiszen ők egyértelműen maguk közt szeretnék elintézni a szabályozást, hasonlóan ahhoz, ahogy a keresőmotorokkal kapcsolatban történt a mérések anoním adatfeldolgozásának módszerével kapcsolatban is.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról