Szerző: Dojcsák Dániel

2009. január 08. 16:29:00

A Google megmentené az újságpapírt

[Fortune/HWSW] Bár úgy tűnik, a Google mindent megtesz azért, hogy a nyomtatott újságok végleg feladják a harcot, Eric Schmidt, a cég elnök-vezérigazgatója a Fortune magazinnak adott interjújában épp az ellenkezőjét állítja. Adam Lashinsky újságíró kérdésére Schmidt azt a meglepő választ adta, hogy szenvedélyes vágyat érez aziránt, hogy segítő kezet nyújtson az újságpapírok világának.

[Fortune/HWSW] Bár úgy tűnik, a Google mindent megtesz azért, hogy a nyomtatott újságok végleg feladják a harcot, Eric Schmidt, a cég elnök-vezérigazgatója a Fortune magazinnak adott interjújában épp az ellenkezőjét állítja. Adam Lashinsky újságíró kérdésére Schmidt azt a meglepő választ adta, hogy szenvedélyes vágyat érez aziránt, hogy segítő kezet nyújtson az újságpapírok világának.

Becsődölnek a klasszikusok

A Fortune szerint a Google átvitt értelemben ugyan, de megöli az újságokat: az online hírek hamar kivégzik a papírra nyomott lapokat. Az Egyesült Államokban az elmúlt időszakban a Christian Science Monitor megszüntette nyomtatott változatát, a Tribune Co. csődöt jelentett, Detroit két legnagyobb napilapja pedig csupán heti háromszor szállítja házhoz a lapokat, miközben a Google halmozza a hirdetési bevételeit. A New York Times is új reklámfelületeket vezetett be a címlapon, amivel éves szinten valamivel hozzá tud járulni a komolyan veszteséges üzemeltetéshez.

Ebben a kontextusban Schmidt kijelentései elég szürreálisnak hatnak. Azt persze ő is látja, hogy a Google tudja a nyomdaköltségeket lefaragni, nem tudja a fogyasztók igényeit és szokásait visszaformálni. Mindösszesen annyit tesz, hogy odairányítja az olvasókat a lapok weboldalára, azután pedig csak az adott újság dolga, hogy abból képes-e a lehető legtöbb bevételt kitermelni. Schmidt szerint ugyan a klasszikus kiadók is hoznak online bevételeket, de képtelenek ezt olyan szintre vinni, hogy az fedezze a más területekről elveszett egyéb forrásokat.


Új szelek fújnak

Eljött a vég?

Schmidt ennek ellenére nem látja teljesen borúsnak a helyzetet. "Nincs probléma a termékeikre, azaz a hírekre való igénnyel. Az emberek imádják a híreket, szeretnek olvasni, de szeretik megvitatni is azokat, alkalmanként véleményt mondani, jegyzetelni." Az internet egyszerűen elérhetőbbé tette a híreket, miközben a nyomtatott sajtónál egyre problémásabbá vált a maga a hirdetésszervezés, és egyre nyomasztóbb lett az előállítási költségek kérdése is. Arról nem is beszélve, hogy a XXI. században egészen más üzleti modellek sikeresek.

Schmidt szerint a Google rendelkezik a megfelelő mechanizmussal, ami segítheti az online előfizetések megkötését, ezzel növelve a prémium tartalmak iránti keresletet -- az olyan hírforrásoknál vagy webes szolgáltatások linkjeinél, ahol szerepel a Google Checkout ikon, ott az átkattintási hajlandóság jelentősen növekedett. Hogy ez mégsem terjed ugrásszerűen, annak az oka főleg az, hogy az internet alapvető kultúrája megköveteli, hogy az információ legyen szabadon elérhető, ne kelljen érte fizetni, de az újságok sem igyekeznek élni ezzel a lehetőséggel.

Szoros együttműködés

Egy másik lehetőség az lenne, ha a Google elkezdené felvásárolni a nyomtatott médiumokat, amire meg is lenne a lehetősége. Van elegendő tőkéje, elegendő infrastruktúrája, de mégsem gondolkodnak ebben: nem fognak újságokat vásárolgatni. Azzal ugyan képesek lennének a tulajdonosi struktúrát megszilárdítani, konszolidálódna a helyzete az érintett lapoknak, de a mélyen fekvő problémákat érintetlenül hagyná.


Ismerd meg a fogyasztóidat!

Schmidt nem hisz ebben az útban, hanem egyértelműen a szoros együttműködésre teszi a voksát. "Meg tudjuk csinálni akvizíciók nélkül. A kifejezés amit használtam erre: egyesítés egyesülés nélkül" -- mondja a Google vezér. Véleménye szerint a web lehetővé teszi, hogy mindkét szervezet eléggé integrálódjon egymásba és ne kelljen egyiknek sem a másik dolgát a saját kerten belül végezni.

A Fortune újságírója rákérdezett arra is, hogy mi történne ha a Google egyszeri tőkeinjekciót adna a nyomtatott sajtónak, ahogyan a Microsoft tette anno az Apple-lel, de Schmidt azt mondta, hogy jelenleg nincsenek ilyen tervek. Véleménye szerint a szükséges kritériumok, melyek ehhez a döntéshez vezetnének, jelenleg nem állnak fenn. Schmidt szerint az is elképzelhető, hogy a sajtótermékek nagyobb cégcsoportok részeivé válnak, mint például a Washington Post, ami egy oktatásban érdekelt cégcsoport tulajdona. Bár ez nem túl valószínű általánosságban, mert a lapok értéke túl nagy ehhez.

Csak éljék túl valahogy

Schmidt üzenetében hangsúlyozza, hogy kifejezetten fontosnak tartja, hogy az újságok túléljenek, sőt azt szeretné, ha mindenki így látná. "A klasszikus újságírás a demokrácia egyik alapköve, és ha ez sérül üzleti okok miatt, az igazi veszteség. És ezt akár a vélemények, akár a sokszínűség szempontjából nem hiszem, hogy a bloggerek tudnák pótolni. Az oknyomozó újságírás történelmi modellje minden iparágban alapvető dolog, szóval a kérdés, hogy mit tehetünk meg ezért?" -- mondja Schmidt, majd hozzáteszi: "Még keressük a helyes választ".

Az október 25-26-án rendezett eseményen közel ötven nemzetközi előadó is színpadra áll, 16 országból - a leggyorsabb jegyvásárlók pedig ESP32-alapú hacking badge-et is kapnak!

a címlapról