Kipróbáltuk: Lenovo S10e netbook, a kötelező kör

[HWSW] Nem lehet nem tudomást venni a netbookok piacáról, nem lehet kimaradni az új gépek iránt kialakult hatalmas kereslet keltette üzletből. Ez lassacskán mindegyik nagy számítógépgyártónak leesett, kinek előbb, kinek utóbb: az ASUS után előbb az MSI kezdett kissé bátortalan módon netbookokat gyártani, egészen kiváló eredménnyel, onnantól pedig, hogy az Acer is közölte, hogy piacra dobja az Aspire One-t, senkinek nem volt visszaút, senkinek nem volt pardon.

A vonatra későn felugró gyártók különbözőképpen próbálták megideologizálni, hogy valójában miért is hezitáltak saját netbookjuk bevezetésével. A legtöbben valójában persze kivárásra játszottak, hátha bukik a koncepció, netán nem tudtak elegendő mennyiségű alkatrészt rendelni beszállítóikról. A kínai Lenovo -- a világ negyedik legnagyobb PC- gyártója -- is kénytelen volt beállni a sorba, miután látta az ASUS eladási számait, így augusztus elején bejelentette az IdeaPad S9 és S10 netbookokat, melyek még éppen időben, a karácsonyi nyüzsgés közepette jelentek meg a boltok polcain.

Nem számoltak vele

Pontosan emlékszünk rá, ahogy a Lenovo magyar leányának két vezetője korábban nem kevés kétkedésnek adott hangot a cég sajtótájékoztatóján a netbookokkal kapcsolatban. Gottlieb István vezérigazgató bevallotta, őt is meglepte, mikor a Lenovo belépett a piacra S9 és S10 modelljeivel. "Nem terveztük, nem számoltunk vele, nem vártuk" -- fogalmazott Gottlieb. A kifejezetten üzleti felhasználókat megcélzó Lenovónak ugyanis komoly aggályai voltak a netbookok, különösen az Asus első, 7 hüvelykes kijelzővel szerelt modelljének használhatóságával.

A kezdeti szkepticizmus ellenére azt kell mondjuk, hogy a Lenovo egészen megemberelte magát és sikerült igazán versenyképes termékeket rajthoz állítania a netbookok mezőnyében. A gyártó mindjárt két típussal indított: az IdeaPad S9-et és S10-et a kijelző mérete különbözteti meg egymástól, előbbi az elterjedtebb formátumnak számító, 8,9 hüvelykes képátlójú, TFT-t kapja, utóbbit 10 hüvelykes kijelzővel látták el. A gépeknek létezik két alfaja (S9e és S10e), ezek elvileg az oktatási célra készített verziók, az "e" jelzés az educationre utal.

Hozzánk egy fehér színű Lenovo S10e érkezett, ebből a típusból létezik még vörös színű változat is, az S9-es pedig tudomásunk szerint csak feketében kapható. Tudjuk, hogy a netbookok kiválasztásánál fontos szempont a szín, éppen ezért megjegyezzük, hogy a gép feketében sokkal jobban mutathat, mint fehérben, de még vörösben is szívesebben elfogadnánk. A fekete már csak a ThinkPad-kínálat miatt is testhezálló a Lenovo számára, igaz, az IdeaPad és ThinkPad gépekben jóformán csak a gyártó logója a közös.

Tisztességes munka

A Lenovo S10e-t szemügyre véve nem feltétlenül vagyunk meggyőződve arról, hogy a kis gép (legalábbis ebben a színben) hatásosan irányítja magára a boltok polcai előtt álldogáló potenciális vásárlók figyelmét. Persze megannyiszor nyilvánvalóvá vált már, hogy a potenciális vásárló -- legalábbis Magyarországon -- magasról tesz a dizájnra, vagy a funkciókra, és többnyire egyetlen szempont vezérli a vásárlásnál: a (lehetőleg minél alacsonyabb) ár.

A Lenovo netbookja tehát nem külsőségekkel próbálja magát eladni, bár meg kell hagyni, a gyártó ügyesen ötvözte az eddig piacra került megoldások dizájnjegyeit: a gép leginkább az ASUS Eee PC-jére, az MSI Windjére és az Acer Aspire One-jára hasonlít (mit tesz a véletlen, éppen ezek a legsikeresebbek a netbookok mezőnyében). Tipikus Eee PC jellegzetesség például a hengeres zsanérok, illetve a köztük található akkumulátor, miközben a kijelző, illetve a káva a Windet juttatta eszünkbe. A gép egyébként jól ötvözi a szögletes és lekerekített formákat, nem is tűnik túl vastagnak, tömege pedig mindössze 1,1 kilogramm, ami a 10 hüvelykes netbookokhoz hasonlítva átlag alatti.

Vannak azért sajátos jegyek, ilyen például a billentyűzet felett található rács, amiről első látásra azt hihetnénk, hogy a hangszórókat rejti. Az egyébként meglepően hangos sztereó hangszórópárt azonban a gép homlokzatára építették, ahol amúgy szintén egy rács takarja el őket. Az S10e-t egyébként tisztességesen összerakták a Lenovonál, a felhasznált anyag minősége átlagos, a zsanérok erősek és a kijelző sem hajlítgatható meg úgy, ahogy egyes LED-háttérvilágítású noteszeknél tapasztalhatjuk.

Csatlakozók és portok tekintetében az S10e semmi különleges extrát nem nyújt: a gép összesen két USB-csatolót, egy vezetékes hálózati vezérlőt, hangcsatlakozókat, D-sub kimenetet, kártyaolvasót és ExpressCard slotot kínál fel. SIM-kártyahely nincs az akkumulátor mögött, így továbbra is az Acer Aspire One az egyetlen olyan netbook a piacon, melyet 3G-modullal is elláttak.

Az S10e billetyűzete sajnos nem hozza a cég más modelljeitől megszokott színvonalat: a tipikus netbook-sajátosság (apró gombok, kis leütési távolság) itt is megvan, ezt tetézi, hogy a billentyűpanel jobb felső része nem áll stabilan a helyén, lötyög, a gombok leütése ezért itt még kényelmetlenebb. A magyar kiosztással sincs minden rendben, nincs "í" gomb, egészen szokatlan helyre került a "0" és a jobb oldali shift. A tapipad itt is kicsi, szerintünk lett volna hely nagyobbnak, de akár teljesen száműzhették is volna a tervezők az érintőfelületet, átadva a terepet a ThinkPadektől származó pöcökegérnek.

Uniformizált belvilág

Ami a gép belvilágát illeti, itt sem igazán fogjuk semmire sem felkapni a fejünket: a Lenovo S10e-ben éppúgy egy 1,6 GHz-es Atom N270-es processzor dolgozik, mint a legtöbb vetélytársában, 1 gigabájtnyi DDR2 rendszermemóriával kiegészítve. Utóbbi kapcsán annyi érdekességet érdemes kiemelni, hogy a memóriachipek felét fixen az alaplapra forrasztották, az egyetlen bővítőfoglalatba így csak egy 512 megabájtos modul került. A merevlemezt a Hitachi szállította a gépbe, a 160 gigabájtos, 2,5 hüvelykes háttértár a netbookoknál jelenleg elérhető legnagyobb kapacitású egység. A hardverhez tartozik még a Broadcom Bluetooth-modulja és WLAN-vezérlője, melyeket külön-külön nem, csak egyszerre lehet kikapcsolni a kijelző alatti gombbal.

Az S10e grafikus képességei sem térnek el a nagy átlagtól, az Intel i945GSE Express lapkakészletébe épített GMA950-es videovezérlő az alapvető ábrázolási feladatok mellett besegít a akár a nagy felbontású videók dekódolásánál is. Az S10e kijelzője ugyanakkor valamelyest mégiscsak kuriózum, az oktatási célra szánt verzió ugyanis valamilyen rejtélyes oknál fogva a megszokott 1024x600 helyett 1024x576 pixeles felbontású TFT-vel érkezik. Tapasztalataink szerint a hiányzó 24 sor önmagában nem ront érezhetően a felhasználói élményen, akinek azonban az 1024x600-as felbontás is kevés, az jobb, ha más irányba keresgél.

A gép teljesítményét illetően a mostanra alapvetően teljesen uniformizált platform miatt semmi újat nem tudunk elmondani. Az S10e -- akárcsak a netbookok zöme -- internetezésre, alapvető irodai munkára, valamint korlátozottan multimédiás felhasználásra (zenehallgatás, képnézegetés, videózás) tökéletesen alkalmas, komolyabb számítási feladatokat végző alkalmazásokat azonban nem célszerű futtatni vele. Tapasztalataink szerint az akkumulátoros rendelkezésre állásban sincs lényeges különbség, a 31 wattórás kapacitású áramforrás 2,5-3 órán keresztül húzza, az S10e átlagosan 10-15 wattot fogyaszt.

Két operációs rendszerrel

A Lenovo a használathoz kétféle rendszerkörnyezetet biztosít, így induláskor választásunk szerint elsőként az Instant On nevű Splashtop-alapú linuxos felület jelentkezik be villámgyorsan, amit elsősorban kommunikációs célokra (böngészés, levelezés, chat), valamint képnézegetésre és zenehallgatásra használhatunk. Bár a Splashtop természetesen operációs rendszer, viccesnek hat, hogy a "belépés az operációs rendszerbe" feliratú gombra kattintva tudunk kilépni belőle -- a gép ezután elkezdi betölteni a Windows XP-t.

A Lenovo az XP-s programkörnyezetet tekintve valamivel többet kínál konkurenciáinál, bár itt nyoma sincs a ThinkPadeknél sokat dicsért ThinkVantage csomagnak -- a felhozatalból egyedül a System Update alkalmazást telepítették a gépre. Van ellenben egy jól használható energiamenedzsment-felület, Norton Internet Security és Office 2007 (mindkettőből időkorlátos próbaverzió) és egy diagnosztikai program (PC Doctor 5).

Ahogy bővül a netbookok választéka, ahogy a gyártóknak egyre nehezebbé válik igazán kiemelkedőt és maradandót alkotniuk, úgy nekünk is nehezebb eldönteni, hogy pontosan kinek és milyen szempontok alapján is ajánljuk az olyan termékeket, mint a Lenovo S10e. A kínai gyártó netbookja teljesen rendben van, tisztességesen letudott kötelező körnek tartjuk. Arra a kérdésre mégis nehéz választ adni, hogy az Eee PC vagy az MSI Wind, netán az Acer Aspire One helyett miért pont S10-et kéne bárkinek is beszereznie.

Ha valami dönt ebben a mezőnyben, az az egyéni preferencia és az ár, előbbi kapcsán mindenkinek magának kell mérlegelnie a gépekkel történő személyes ismerkedés során, utóbbi kapcsán kiemelnénk, hogy a kezdeti, 130 ezer forintra taksált árhoz képest a Lenovo több viszonteladójánál is 120 ezer forintnál olcsóbban szerezhető be a nálunk járt konfiguráció. A gép ára ezzel nagyjából megegyezik a hasonló felszereltségű, 10 hüvelykes Eee PC-k és az MSI Wind árával. A döntés során esetleg a szervizellátottság is szóba kerülhet, mint mérlegelési szempont -- ezen a téren a Lenovo meglehetősen jó hírnévnek örvend --, ezt azonban aligha fogja figyelembe venni az átlagos vásárló.

A Lenovo S10e netbookot a Takforsys Kft.-től kaptuk kölcsön.