Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Összezavarta a GVH az internetszolgáltatókat: mit szabad hirdetni?

Dojcsák Dániel, 2008. december 18. 18:27
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Túlértelmezte a december 11-től hatályos kormányrendeletet a Gazdasági- és Versenyhivatal: hónapokkal korábbi eljárásainak tapasztalatai alapján úgy ítélte meg, hogy megtévesztő, ha az internetszolgáltatók hirdetéseikben feltüntetik a maximális elméleti sávszélességet, éppen emiatt szabott ki az elmúlt év során összesen 95 millió forintnyi bírságot a Magyar Telekomra, az Invitelre, valamint a UPC-re.

hirdetés
[HWSW] Túlértelmezte a december 11-től hatályos kormányrendeletet a Gazdasági- és Versenyhivatal: hónapokkal korábbi eljárásainak tapasztalatai alapján úgy ítélte meg, hogy megtévesztő, ha az internetszolgáltatók hirdetéseikben feltüntetik a maximális elméleti sávszélességet, éppen emiatt szabott ki az elmúlt év során összesen 95 millió forintnyi bírságot a Magyar Telekomra, az Invitelre, valamint a UPC-re.

A maximum ne csak elmélet legyen!

A december 11-én hatályba lépett, "az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeiről" rendelkező 229/2008. kormányrendelet az első számú mellékletének 4. pontjában kötelezővé tette az internetszolgáltatók számára, hogy a garantált minimum értékeket is jelenítsék meg a meghirdetett sávszélesség mellett. A GVH szerint ugyanakkor a maximálisan elérhető sávszélesség reklámozása megtévesztő.

Miért lassabb az internet a meghirdetettnél?
A DSL esetében a DSLAM-tól mért távolság a szűk keresztmetszet, míg a kábelinternetes technológiáknál az azonos alközponton zajló egyidejű adatforgalom lassíthatja a kommunikációt. Főként a DSL-oldalon jelent komoly problémát, hogy a központtól 1 kilométerre a szolgáltatók még képesek nyújtani a magasabb sávszélességet, de ez fokozatosan csökken minden egyes méterrel, amennyivel távolabb van az ügyfél modemje.
A "különböző DSL díjcsomagok esetében elérhető sávszélességről adott tájékoztatásokban alkalmazott 'akár' és 'maximális' kitételek [...] alkalmazása önmagában nem jelent automatikus felmentést a vállalatok számára a jogsértés alól. Igaz, az 'akár' és a "maximális" szavak általában véve nem szükségszerűen megvalósuló lehetőséget jelentenek, ám a reklámokban nem elméleti, hanem reális lehetőséget kell közzétenni" -- áll a GVH közleményében. További magyarázatért megpróbáltuk elérni a hivatalt, ami eddig nem sikerült.

A versenyhivatal a Magyar Telekom, az Invitel és a UPC ellen indított vizsgálatok során azt tapasztalta, hogy a maximális értékek egyszer sem valósultak meg, ebből pedig azt a következtetést vonta le, hogy az internetszolgáltatók jogsértést követtek el. Arról nem szól a közlemény, hogy a maximális és a mért sávszélesség között mekkora volt az eltérés, és hogy figyelembe vették-e a technológiai sajátosságokat.

A kormányrendelet mást mond

Szűcs László, a UPC kommunikációs igazgatója a HWSW-nek elmondta, mindeddig egyértelműnek tűnt számukra a rendelet szövege, a GVH közleménye alapján azonban nyilvánvalóan szükséges tisztázni az illetékes hatóságokkal az előírás pontos értelmezését. A kormányrendelet szövegével szövege úgy szól: "az a) pont szerinti értékeket (garantált le- és feltöltési sebesség) az adott díjcsomagnál, a sávszélesség megadása mellett, minden esetben (ÁSZF, hirdetés, egyéb) fel kell tüntetni." A UPC is ennek szó szerinti olvasata alapján alkalmazta már novembertől azt a gyakolatot, hogy hirdetéseiben mind az elméleti maximum, mind pedig a garantált minimum értékeket feltünteti, ezzel teljes körű tájékoztatást adva az érdeklődőknek.

A szövegben található "sávszélesség" szó ugyan pontatlan, hiszen arról nem szól, hogy milyen érték is ez, de a gyakorlatot figyelembe véve vélelmezhető, hogy a kormányrendelet a garantált értékek feltüntetését a maximális elméleti sebesség mellé kéri jelölni. Ez két módon érhető el, egyrészt úgy, ahogy a Magyar Telekom vagy a UPC is eljárt, mindkét adatot megadja, vagy úgy, mint az Invitel, amely egyiket sem teszi közzé a reklámjaiban, csupán az ÁSZF-ben, de ott szintén mindkettőt.

Szűcs szerint a GVH kommunikációjában körülírt eljárás merőben eltérne nemcsak az eddig megszokott egységes hazai tájékoztatási módoktól, de a bevett nemzetközi gyakorlattól is. A maximális elméleti értékek feltüntetése ugyanis a közmegegyezés szerint internet-hozzáférési kategória-besorolást jelent, ami alapján az előfizető mérlegelhet, milyen jellegű felhasználásra alkalmas csomagot kíván igénybe venni.

Amennyiben csak a minimum értékeket ismerhetik meg a felhasználók, akkor téves képet alkothatnak az előfizethető internetkapcsolatokról. Más szolgáltatói vélemények szerint az nem meríti ki a megtévesztés fogalmát, hogy az előfizetők nem olvassák el alaposan a szerződési feltételeket, sem a hirdetéseket, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb laikus felhasználónak fogalma sincs még a mértékegységről sem, nemhogy a DSL technológia működéséről vagy annak korlátairól.

Hogy választhat akkor az ügyfél?

Sólyom Balázs, a T-Home sajtókapcsolatokért felelős munkatársa a HWSW-nek leszögezte, ők mindenképp meg fognak felelni az előírásoknak, de egyébként nem tartják veszélyesnek a maximális elméleti sávszélesség megjelenítését. A szerződésben és az ügyféltájékoztatókban jó ideje benne vannak a garantált és a maximális sávszélességek is, illetve ezek magyarázatai. "A maximális sávszélesség valósabb összehasonlítási alapot jelent az ügyfelek számára, s a cég reklámanyagai minden esetben utalnak arra, hogy a sávszélesség nem garantált" -- mondta Sólyom.

Amennyiben a GVH közleménye nem egy kommunikációs zavar, hanem valóban büntetnék az elméleti maximális sebesség promótálását, akkor azzal óriási galibát okoznának, hiszen főként a hozzá nem értők számára lenne érthetetlen, hogy a korábbi 1-2-8-10-20 megabites kapcsolat hogyan arányosítható a garantált értékekkel megjelenő hirdetésekhez, illetve szinte zsákbamacska lenne, hogy egy adott kapcsolat a garantált felett még mire lehet képes.

Azt is nehéz lenne megkövetelni a DSL-szolgáltatóktól, hogy az elérhető átlagos sebességet tüntessék fel, ugyanis az a távolsággal együtt változik, így ami az egyik ügyfélnek már nem megvalósítható, az a másiknak még alulmúlja a valós értéket. A valós értéknél kevesebbet kommunikálni pedig legalább ugyanolyan megtévesztés, mint az ellenkezője, esetleg jobban esik, mert úgy érzi a felhasználó, hogy van "ingyen ebéd".