Szerző: Bányai György

2008. november 12. 10:55

Kipróbáltuk: Samsung NV100HD digitális fényképezőgép

A Samsung fémházas, HD-videofelvételre képes, közel 15 megapixeles kompaktja járt szerkesztőségünkben. Az NV100HD képminőségére nagyon kíváncsiak voltunk, főleg azért, mert a hatalmas felbontású képek apró gépházból, és az abba épített kisméretű optikán keresztül érkeznek.

[HWSW] A Samsung fémházas, HD-videofelvételre képes, közel 15 megapixeles kompaktja járt szerkesztőségünkben. Az NV100HD képminőségére nagyon kíváncsiak voltunk, főleg azért, mert a hatalmas felbontású képek apró gépházból, és az abba épített kisméretű optikán keresztül érkeznek.

Közel 15 megapixel

A Samsung júliusban jelentette be az NV100HD kompaktfényképezőjét, mely 14,7 megapixeles képek előállítására alkalmas, ráadásul 28 milliméteres széleslátószöget kínálva. Az igen elegáns burkolatba zárt elektronika ráadásul gyors is, erre bizonyíték, hogy az NV100HD még nagyfelbontású (HD) videofelvételek felvételét is lehetővé teszi -- innen a név is. A fényképező az arcfelismeréssel kapcsolatos lehetőségek teljes palettáját is kínálja: van mosolyidőzítés és pislogásérzékelés is. A teszt során kíváncsiak voltunk, hogy az NV100HD esetében több-e a közel 15 megapixeles képérzékelő az egyszerű marketingfogásnál, azaz az optika képes-e lépést tartani a képérzékelővel.


A Samsung NV100HD fémházának egyhangú feketeségét mindössze az optika köré húzott kék csík, a bal felső sarok kereksége, valamint a Samsung logó dobja fel. A gép igen vékony, benne a vaku is rejtett, csak akkor pattan fel, ha szükség van rá. A hátoldal teljes egészét egy plexilap uralja, melyen csak négy gomb, valamint egy 3 hüvelykes kijelző található. A kijelző azonban két ponton is eltér az átlagtól, azon kívül, hogy érintésérzékeny, igen nagy felbontású is, rajta nem kevesebb mint 460 ezer képpont alkotja a képet.


Az NV100HD tetején mindössze a módválasztó tárcsa, az exponálógomb valamint a bekapcsológomb található. A hét gomb egyszerű kezelhetőséget sugall, ám a beállítások nagy része az érintésérzékeny kijelzőn keresztül intézhető. Már csak a fényképező alja maradt ki a külső jegyek ismertetéséből, itt a lítiumion akkumulátor és az SD/SDHC kártya közös nyílása, a rendszercsatlakozó, valamint a gépház exkluzivitásához méltatlan műanyag állványmenet fogad, a modellnevet, a gyártás helyét és a gyári számot tartalmazó matrica mellett.


A fentiek mellett azonban feltétlen ki kell mondanunk, hogy az NV100HD csodaszép kompakt, szinte előttünk pereg a nem létező reklámfilm, melyben az ezüstszínű átlagfényképezők menekülnek, vagy bújnak el előle, csak úgy Peugeot-módra, mintha tényleg vége lenne a játéknak. Már ami a külsőségeket illeti.

Találunk rajta fogást

A klasszikus elrendezésű NV100HD-t kemény élei ellenére szívesen vettük kézbe, jó fogást biztosít az optika melletti, a fényképező teljes magasságában végigfutó kitüremkedés, mely megátmasztja a tartó kéz mutatóujjának első ujjpercét. Maga a gép kicsi, ezért a hátoldalt kényelmesen megtámasztani csak úgy tudjuk a hüvelykujjunkkal, hogy közben beletakarunk a kijelző jobb felső sarkába. Tudták ezt a tervezők is, információt ez a terület (széltől kb. egy centiméterig) nem tartalmaz, bár a kijelző többi sarka hemzseg az ikonoktól és a számoktól.


A kijelzőn az átlagosnál több ikon látható, melynek magyarázata, hogy a kijelző érintésérzékeny, így ezek az ikonok a különböző fotózási beállításokhoz igazított parancsikonként is felfoghatók. Mi jobban szerettük a gyártó többi fényképezőgépénél megszokott "fn" gombot, melynek megnyomására rendezettebb formában tárultak elénk a paraméterek. Az NV100HD kijelzője a jobb felső sarokban az üzemmódot mutatja, lefelé haladva változtathatjuk a színstílust, a fehéregyensúlyt, bekapcsolhatjuk az árnyékkompenzációt, valamint a kijelző üzemmódját választhatjuk ki három lehetséges közül.

Ez a három üzemmód mindössze az ikonos megjelenés magyarázatával kapcsolatos. Az első esetben az ikon jellemzése egyszavas: amíg nyomva tartjuk a megfelelő piktogrammot, addig olvasható a jelentése az ujjunk által nem eltakart területen. A második üzemmód a gépet teljes mértékben megismert felhasználóké, ekkor semmiféle plusz információt nem kapunk. A harmadik esetben teljeskörű a tájékoztatás, ekkor többsoros magyarázat is kiegészíti a menüpont nevét.


A kijelző alján folytatódik az ikontenger, elsőként a makrót, majd a vakut kapcsolhatjuk, ezeket követi a felbontás, az arcfelismerés, a fókuszterület, a sorozatlövés, a fénymérés, a JPEG tömörítés minősége, az időzített felvétel, a hangjegyzet, az optikai stabilizátor üzemmódja, a színeffektek, a képélesség, kontraszt, valamint a színtelítettség ikonja. A 15 bellítási lehetőségől egyszerre ötöt láthatunk, így háromszor kell lapozni, míg a végére érünk.

Bizony sokszor kerestük a makrógombot, miután az időzítőt beállítottuk, jobb lett volna e két, sokszor együtt használt lehetőséget egymás mellé tenni. A kijelzőn ezeket egy lapon nem látni, az egyiktől lapozni kell a másikhoz. Sajnos több ilyen példát is hozhatunk, bár kettővel megelégsznünk: a tömörítés és a felbontás párosa, illetve a színmód és a színtelítettség beállítása is külön-külön lapra került. A kijelző jobb széle az érzékenységé és az expozíció-korrekcióé, utóbbi helyét a manuális üzemmódban a zár és a blende beállíthatása veszi át. Szerencsére a fényképezővel (nem a fotókkal) kapcsolatos beállítások jóval visszafogottabb keretek között állíthatók, ez a menü listás rendszerben, továbbra is az érintésérzékeny kijelzőn tárul elénk.

A zár és a blende is állítható, de jól sikerült témamódok is vannak

A fényképező a kézi beállíthatóságot korlátozottan, de kielégítő mértékben kínálja, a zársebességet több lépcsőben, 16 másodperctől 1/2000 másodpercig állíthatjuk, viszont a blende csak a két végállapotát, F7,3 és F2,8 értékeket veheti fel. Többet a kisméretű képérzékelő nem is indokol, kis mélységélesség a kompaktokkal csak alig, illetve csekély mértékben érhető el.


A témaautomatika 15 üzemmódja azok számára jöhet jól, akik nem szívesen vesződnek a zár, a blende, valamint az érzékenység beállításaival. A témamódok használatakor az elektronika a fenti paraméterek mellett a színhőmérsékletet is állítgatja, összességében a különböző témamódok egymástól jelentősen eltérő, az adott szituációhoz a legpontosabban passzoló eredményt adják, van különbség köztük, sokat foglalkoztak a finomhangolással a mérnökök.


Samsung NV100HD próbaképek


Katt az eredetiért!

Képminőség

Nem vártuk az NV100HD optikájától, hogy maradéktalanul megfeleljen a 14,7 megapixeles képérzékelő által támasztott elvárásoknak, de a tesztképek alapján elmondható, ez mégis sikerült. A fotók kellően részletgazdagak, ráadásul alig (de azért láthatóan) életlenednek a sarkokban. A kontrasztos képszéleken ugyan felfedezhető némi színhiba is, de ennek mértéke minimális, azonban itt jobban örültünk volna a pasztell-lilának, mint a királykéknek az éles, kontrasztos vonalak szélén.


Samsung NV100HD próbaképek

Az érzékenység hét lépésben állítható az ISO80 és az ISO 3200 értékek között, melyekből utóbbi csak három megapixeles felbontásban választható ki. A teljes felbontásban az érzékenység maximum ISO 1600-ra állítható, de biztosra vesszük, hogy ezt szinte soha nem használja majd senki, mert ebben az állásban nagyon magas a zajszint, és a zajszűrő és túlzottan elmossa a részleteket és a színeket, értélkelhetetlenné téve a felvételt. Az NV100HD az izmait a moziüzemmódban is megfeszíti, 320x240, 640x480, valamint 1280x720 képpontos felbontásban választható ki 15, illetve 30 képkockás felvételi sebesség. A maximális felbontásban is teljesen folyamatos a felvétel, a legkisebb felbontáshoz egy 60 képkockás felvételi mód is tartozik.


Samsung NV100HD próbaképek

Az NV100HD-vel számolni kell

A Samsung NV100HD átlagosan 70-75 ezer forintos áron vásárolható meg hazánkban, és bizony megéri az árát. A képeken gyönyörű, meleg tónusú színekkel találkozhatunk, ebben a tekintetben feltűnő a különbség a korábbi modellekhez képest. A 178 grammos fényképező a számtalan szolgáltatást, a hatalmas képméretet ráadásul mindössze 95x60x20 milliméteres méretben kínálja. Az érintésérzékeny kijelzőn alapuló menürendszer megszokást igényel, hosszabb használat során a mi kezünk is könnyedén ráállt volna, ám a tesztidőszak ehhez rövid volt. A fényképezőgéphez a töltő és az USB-kábel mellett dokkoló is jár, ebbe illik a mellékelt HDMI-kábel a tévés kapcsolathoz. Aki sokoldalú kompaktra vágyik, feltétlenül számoljon az NV100HD-vel, a magunk részéről csak ajánlani tudjuk.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról