A nethozzáférések kapacitása nem fogja tudni követni az igényeket?
A jelenleginél sokkal nagyobb fejlesztési ütemre lenne szükség ahhoz, hogy az adatforgalom növekedését a következő évtizedben is le tudják kezelni az internetszolgáltatók, vélik egy hétfőn publikált kutatás szerzői. A túlterhelődés kifejezetten a felhasználókat kiszolgáló hozzáférési infrastruktúrát fenyegeti, nem pedig a gerinchálózatokat, állapítják meg. Hasonló aggályok már korábban is napvilágot láttak, egy átfogó elemzés azonban most készült először a témában. A pánikra vágyókat azonban ki kell ábrándítanunk: szó nincs az internet leállásáról.
Vékonyak a kábelek
A Nemertes Research Group (NRG) kutatócég szerint a jelenleg tervezettnél sokkal magasabb összegű beruházásokra lesz szükség, amennyiben a növekvő adatforgalommal a következő évtizedben lépést akarnak tartani a vállalatok, és el akarják kerülni a szolgáltatás színvonalának csökkenését, pontosabban azt, hogy a rendelkezésre álló kapacitás korlátozza a felhasználók online adatfogyasztását. A Nemertes becslése szerint a tervezett összeg másfélszeresét, világszerte mintegy 137 milliárd dollárt kellene költeni elsősorban hozzáférési kapacitásra ahhoz, hogy a keresletet ki tudják elégíteni a szolgáltatók.
Az elsősorban historikus és ismert adatok kiértékelésével és extrapolációjával készített elemzés szerint a szűk keresztmetszet a netezőket követlenül kiszolgáló hozzáférési kapacitásban lesz, vagyis például DSLAM-központok és kábeles fejegységek "környékén". Míg az NRG által összegyűjtött adatok alapján az internetet kiszolgáló hálózati infrastruktúra nagyjából kiegyensúlyozott, addig a következő évek során a felhasználóoldali kapacitás fejlesztése messze elmarad a gerincek bővítésétől, ami limitálja majd a felhasználókat. Ahogyan a jelentés fogalmaz, a gerincek erőforrásai, beleértve a routereket is, praktikusan bármilyen elképzelhető adatforgalmi igényt képesek lesznek kiszolgálni. Az NRG hasonlata szerint ez olyasmi lesz, ha bekövetkezik, mint mikor az autópályák szinte üresek, miközben a városi és mellékutakon dugó van.
A HD-video a baj
Az adatforgalmi igény robbanásszerű növekedését a penetráció növekedése és a felhasználás intenzitása mellett elsősorban az online videózás váratlan ütemű felfutása magyarázza. A Google által 1,6 milliárd dollárért bekebelezett YouTube 2005-ben bukkant fel, és a Cisco becslése szerint már tavaly mintegy havi 27 petabájt (millió gigabájt) adatforgalmat generált. Az online videózás népszerűségének növekedése mellett már önmagában a HD-felbontásokra való váltás is ugrást jelent majd az adatforgalomban, ahogyan az IP-televíziózás, a fotók, zene- és szoftverterjesztés online disztribúcióra terelődése is mind-mind az igényelt kapacitás meredek növekedését eredményezi majd.
Amennyiben az NRG elemzése helyes, éhány éven belül, várhatóan 2009-2010 magasságában az effektív hozzáférési kapacitást beérik a tömeges felhasználói igények. Ez sokak számára a korábban tapasztalt válaszidők és sebességek csökkenéséhez vezethet, ahogyan a többi felhasználó érezhetően leköti majd a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az olvasottsághajhász média kedvéért ugyanakkor a jelentés többször kihangsúlyozza, szó nincs az internet megbénulásáról, mivel ez a használt protokolloknak köszönhetően elképzelhetetlen.
Elkerülhetetlen?
Nem túl optimista forgatókönyvet fest fel ugyanakkor a cég, ugyanis értékelése szerint a növekvő befektetések csak elodázhatják az elkerülhetetlent, ugyanis a felhasználási igények által gerjesztett adatforgalom véleményük szerint exponenciális ütemben bővül belátható időtávon. Ez előbb-utóbb oda vezet, hogy a vállalatok minden erőfeszítése ellenére is korlátozó tényezővé válik a kapacitás, ami lassítja majd a felhasználói szokások változását és az innovációt. A kutatás ugyanakkor tudatosan nem felhasználói vagy technológiai trendeket igyekezett feltérképezni, és nem tud számításba venni például a kapacitást megugrasztó technikai áttöréseket sem. A nagyjából 60-oldalas jelentés egy ingyenes és gyors regisztrációt követően szabadon letölhető az NRG weboldaláról.