Office Open XML: az IBM megtorpedózta a magyar szavazást
[HUP/Groklaw/HWSW] Egész Európában áll a bál a Microsoft Office Open XML (OOXML) szabványosítása körül, több országban is botrány kísérte a folyamatot, köztük Magyarországon is. Hazánk végül nem küldött szavazatot az ISO-hoz, amivel véglegesen kizárta magát a szabványosítás további folyamatából.
Magyarország végül nem szavaz
Amint arról lapunk is beszámolt, a Magyar Szabványügyi Testület (MSzT) júniusban már a dokumentumformátum szabványosítása mellett foglalt állást, azonban a szavazás eredményét az IBM Magyarország kezdeményezésére utólag érvénytelenítették. Az IBM azzal érvelt, hogy a június 25-i bizottsági ülést nem kellő időzítéssel hívták össze. Az MSzT felettes szerve, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyt adott az IBM panaszának és utólag megsemmisítette az Office Open XML ISO-szabvánnyá emelését támogató döntést.
"[...] az ülés lebonyolításának körülményeit újólag megvizsgálva megállapítottam, hogy az ülés összehívása nem felelt meg az MSzT [...] igazgatói utasításának (a továbbiakban: igazgatói utasítás) 5.1.9. pontjában foglalt előírásnak, miszerint az ülésre szóló meghívók kiküldése és az ülés tényleges megtartása között 2 hetes időintervallumnak kell eltelnie. Aggályosnak tartom azt is, hogy az ülés előtt a Bizottság titkára bejelentette, hogy nem 2/3-os, hanem 50%-os többség elegendő a döntéshozatalhoz, bár erre felhatalmazása nem volt" -- írta levelében Kóka János.
A mozzanat érdekessége, hogy a bizottsági ülés összehívását az IBM Magyarország Kft. kezdeményezte a nyári szabadságokra való tekintettel, amihez az összes bizottsági tag alkalmazkodott, az időponttal kapcsolatban sem az ülést megelőzően, sem az ülés alatt senkinek nem volt kifogása. Az időpont így a szavazás eredményére semmilyen hatással nem volt, mint ahogy az a bejelentés sem, hogy a döntéshez elég legyen az egyszerű többség, mivel a bizottsági szavazatok több mint 70 százaléka támogatta az OOXML szabványosítását -- tudtuk meg Lerch Attilától, a Microsoft Magyarország üzletefejlesztési igazgatójától. A GKM eredetileg úgy döntött az IBM panaszáról, hogy arról a további érdekelt feleket nem hallgatta meg, így sem az MSzT, sem a bizottság munkájában résztvevők véleményét nem kérte ki.
Az augusztus 31-i megismételt bizottsági ülésen a korábbinál jóval többen jelentek meg, mind a Microsoft partnerei, mind pedig a szabad szoftverek hívei aktivizálták magukat a "végső összecsapásra". A GKM azonban már augusztus 30-án jelezte, hogy a 31-i ülést is szabályellenesnek tartja, ugyanolyan típusú formai hibák miatt, amik miatt a júniusi ülés eredményét is érvénytelenítették. A bizottság elnöke pénteken felkínálta annak a lehetőségét, hogy a bizottság mint autonóm testület tartson ülést azon nyomban, és vitassa meg, Magyarország támogassa-e az OOXML szabványosítását. Ezt az indítványt az IBM mellett több cég is ellenezte, az ülés meg sem nyílt, a találkozó eredménytelenül zárult.
Magyarország így végül nem szavazott az ISO-nál arról, támogatja vagy ellenzi-e az Office Open XML szabványosítását. Az üggyel kapcsolatban szerettük volna megismerni az IBM álláspontját is, azonban a vállalat képviselője elzárkózott a történtek kommentálásától. A Nagy Kék már többször is jelezte, hogy a rivális OpenDocument Formatot támogatja az Office Open XML ellenében.
Technikai kifogások sora
Az Office Open XML szabványosításának ellenzői szerint a dokumentumformátummal kapcsolatban műszaki és jogi problémák is vannak. Az OOXML nem épít a már korábban elfogadott és széles körben használt szaványokra, számos esetben saját formátumokat definiál (szükségtelenül), illetve nem szabványos technológiákat, algoritmusokat használ. Az OOXML támadói szerint a szabvány ráadásul "összecsapott", a dokumentum bár több mint 6 ezer oldalas, számos pontatlanságot, hiányosságot és ellentmondást tartalmaz.
Az OOXML sokszor hivatkozik a Microsoft saját, zárt formátumaira (pl. RTF, Windows Media File, Windows Meta File), ezért ha valaki implementálni szeretné, elkerülhetetlenül ismernie kell egyes Microsoft-szoftverek pontos működését. Az OOXML szabványosítását ellenzők szerint ez lényegében azt jelenti, hogy a Microsofton kívül senki nem tud 100 százalékos implementációt készíteni, vagyis az OOXML állományokat helyesen kezelő alkalmazást továbbra is csak a redmondiaktól várható, így a formátum ugyanúgy gyártófüggő, mint az Office korábbi állományai.
Lerch Attila, a Microsoft Magyarország üzletfejlesztési igazgatója lapunk megkeresésére elmondta, az Office Open XML "megengedő" szabvány, vagyis lehetővé teszi akár az OpenDocument Formatban (ODF), vagy más szabványokban definiált objektumok használatát, de a Microsoft saját objektumait is. A kifogásokat a következő hónapok során lehet megvitatni, az OOXML szabványosításáról a végleges döntést jövő tavasszal mondja ki az ISO. Ebben az időszakban a kiegészítéseket benyújtó országok együttműködhetnek abban, hogy a vitás kérdéseket rendezzék és a szabványt módosítsák.
A nem szavazó országok (tizenegynéhány ország, köztük Magyarország) azonban elvesztették azon lehetőségüket, hogy a továbbiakban beleszóljanak a szabványosítási folyamatba, Lerch szerint ez inkább az OOXML szabványt kifogásolók szempontjából kedvezőtlen, hiszen kizárták magukat az érdekérvényesítési folyamatból. Mindazonáltal valószínűsíthető, hogy az Office Open XML-ből tavasszal ISO-szabvány lesz, lapunk értesülései szerint az IS tagországok közel háromnegyede ugyanis ezt szeretné.
Svédországban szavazatokat vásárolt a Microsoft?
Eközben Európa más országaiban is botrányok kísérték a szavazást. Svédország először a szabványosítás mellett foglalt állást, azonban a döntést utólag érvénytelenítették, miután kiderült, hogy a Microsoft több ezer eurós marketing-támogatást ajánlott fel azoknak a cégeknek, amelyek támogatják az Open XML ISO-szabványosítását. Helyszíni beszámolók szerint a SIS (Svéd Szabványügyi Hivatal) múlt vasárnap tartott szavazásán közel 20 cég jelent meg "a semmiből", amelyek mind az Office Open XML szabványosítása mellett foglaltak állást. Később a Microsoft is beismerte, hogy a svéd leányvállalat egyik dolgozója anyagi támogatást ígért azoknak a cégek, amelyek a szavazáson az ISO-szabányosítás mellett szavaznak.
Az ajánlatot később állítólag visszavonták és az nem volt hatással a szavazás eredményére, mindazonáltal a SIS utólag érvénytelenítetete a döntést. A SIS hivatalos tájékoztatása szerint ráadásul az egyik megjelent egynél több szavazatot adott le, ami szabálytalan. Meg nem erősített hírek szerint a Microsoft több országban is hasonló módon igyekezett támogatókat szerezni az Office Open XML szabványosításának, többek között Norvégiában, Svájcban és Portugáliában is. Eközben több, nagy lakossággal rendelkező, tehát a Microsoft számára komoly potenciális piacot jelentő ország úgy határozott, hogy ellenzi az OOXML ISO-szabányosítását, Kína és Brazília után India is erre a döntésre jutott.