Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Komoly security line-up az idei SYSADMINDAY-en: FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig!

Még jobb színhűséget ígér a Nikon által szabadalmaztatott képérzékelő

Bányai György, 2007. augusztus 13. 11:03
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A Nikon újfajta CCD képérzékelő fejlesztésébe fogott, melyre a 2003 decemberében Japánban, majd 2006 november 21-én az Egyesült Államokban bejegyzett szabadalom a bizonyíték. A hírveréstől mentes szabadalmi leírás most napvilágra került.

[HWSW] A Nikon újfajta CCD képérzékelő fejlesztésébe fogott, melyre a 2003 decemberében Japánban, majd 2006 november 21-én az Egyesült Államokban bejegyzett szabadalom a bizonyíték. A hírveréstől mentes szabadalmi leírás most napvilágra került.

A Nikon (eredeti nevén: Nippon Kogaku K.K.) által bejegyzett szabadalom lényege, hogy a képérzékelő szenzorok szerves részét képező mikrolencsék alatt nem csak egyetlen színre hangolt színszűrő található egyetlen fotódiódával közös egységbe szervezve, hanem három, színenként más hullámhosszt tükröző, illetve átengedő színbontó dikroikus tükörrel egybeépített három fotódióda. Az eljárás bonyolult gyártástechnológiát igényel, hiszen a mikrolencse alatti terület jóval összetettebb, mint a hagyományos képérzékelők esetében alkalmazott megoldás, ezért inkább csak tanulmányként tekinthetünk rá, mint közeljövőben megvalósuló, a digitális fényképezőgépekre robbanásszerű hatással lévő forradalmi megújulás eszközére.


A fény a három alapszínre oszlik egy közös mikrolencse alatt

A leírás szerint az objektívből érkező fény a mikrolencse alatt található kapun keresztül először a kék színt átengedő tükörhöz vetül, amely a kék színt az alatta található diódához engedi át, amely aztán azt az intenzitásának megfelelő elektromos jelként továbbítja a képfeldolgozó áramkör felé. A maradék zöld és vörös szín továbbtükröződik a második tükörhöz, amely a zöld színt szeparálja el a tükör alatti diódához. Az egyedül maradt vörös aztán a harmadik tükrön keresztül a harmadik fotódiódához ér. Érdekes, hogy a fizikai elrendezés úgy valósul meg, hogy a vörös színhez tartozó tükör már a következő képponthoz tartozó mikrolencse alá kerül.

A hagyományos mikrolencsés megoldástól más gyártó is tért már el. A Foveon képérzékelőjének esetében a három alapszín, tehát a kék, a zöld és a vörös egymás alatt helyezkedik el, így, ha szabadon fogalmazunk, a mikrolencse alatt kettő, a színekhez tartozó hullámhossz szerint átengedni, vagy feldolgozni képes tükröt (pontosabban ezeknek megfelelő színáteresztő fotódiódát) is találunk. A Foveon technológiája a szilícium azon tulajdonságán alapul, hogy a különböző színeknek megfelelő spektrumú fényt a szilícium különböző mélységekben nyeli el. A kék fény például a felszínhez közel nyelődik el, míg a vörös fény jut a legmélyebbre. Minden pixel három fénydetektorból áll, melyek a szenzor különböző mélységeiben vannak elhelyezve, s a különböző alapszínek elnyelődésére reagálnak. A Nikon esetében a harmadik tükörre nem a szín szűrése miatt van szükség, hanem egyedül azért, hogy a három dióda egy síkban legyen egymás mellett elhelyezhető.

FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig: Veres-Szentkirályi András (Silent Signal), Balázs Zoli (MRG Effitas), Marosi-Bauer Attila (Hacktivity) és sokan mások. A standupot Felméri tolja.