Power6 processzorokra drágábbak az IBM szoftverek
A HWSW hasábjain nemrég foglalkoztunk az IBM Power6 mögött meghúzódó tervezési koncepcióval, melynek egyik kiemelt célja (de legalábbis egyik eredménye), hogy a szoftverfejlesztésnek és -licencelésnek egyaránt kedvez, mivel úgy növeli a teljesítményt, hogy közben a Power5-tel megegyező számú processzormagot és utasításszálat kezel -- akárcsak a szép egymagos időkben. Az IBM legújabb licencelési politikája ugyanakkor nyilvánvalóvá teszi, hogy az extra teljesítmény nincs ingyen: a Power6 processzorokon futó IBM szoftverekért felárat kell fizetni.
Miközben a legtöbb szoftverszállító gépenként, foglalatonként, vagy legrosszabb esetben is processzormagonként határozza meg egyes szerverszoftvereinek licencdíját, addig az IBM PVU-kban beszél, vagyis Processor Value Unitokban, mely rendszert nagyjából egy éve vezette be, főleg köztesszoftverei számára. A PVU igyekszik egy egységes, rugalmas rendszert kialakítani, hogy az IBM összetett licencelése könnyen kalkulálható legyen, ha már ismert egy szoftver PVU-jának ára.
Az IBM érvényben lévő PVU-táblázata alapján a Power6 processzorokra az IBM szoftverek 20 százalékkal drágábbak lesznek a Power5 rendszerekénél, ugyanis egy Power6 mag 120 PVU-t tesz ki, míg elődjéért csak 100-zal kell fizetni. Az IBM minden meghatározó mikroarchitektúrára külön meghatározza, hány PVU-t érnek a magok, majd az egyes szoftverek nyilvánvalóan különféle listaárat szabnak meg a PVU-ra. Szerencsére azért az IBM nem annyiféle értéket határozott meg, ahányféle processzor létezik a piacon, más szállítókhoz hasonlóan itt is kategóriák vannak. Az IBM azonban nem egyszerűen utasítás-architektúra vagy processzorcsalád alapján osztja fel a chipeket -- a képlet kissé zavarosabb ennél, inkább a piaci verseny követelményeit és az üzleti politikát tükrözi, semmint az ésszerűséget.
Az Intel és az AMD két- és négymagos processzorai például magonként 50 pontot érnek, viszont az egymagosak 100-at, így egy négymagos processzorral magonként feleannyi a licenc. A kétmagos Power5 chip magonként 100 pont, a Power5 QCM (két Power5 processzor egy modulon) viszont magonként csak 50 pont. Az összes többi "nagyvállalati" processzor esetében magonként 100 pont, tekintet nélkül a magok számára. Erős kivétel a Sun UltraSPARC T1, mely magonként mindössze 30 pontot ér, negyed annyit, mint a Power6.
Az IBM aktuális PVU-táblázata itt, egy géppark PVU-értékének kiszámolását segítő kalkulátor pedig ott található.