Megérkezett a legújabb Debian GNU/Linux
Néhány hónapos késéssel bár, de megjelent az egyik legnépszerűbb Linux-disztribúció, a Debian legújabb verziója, kódnevén Etch, hivatalos nevén Debian GNU/Linux 4.0. A 21 hónapig tartó fejlesztés eredményeképp egy 11 különféle architektúrát támogató operációs rendszer jött létre, amely tenyérgépektől kezde a legnagyobb szerverekig szinte mindenen fut.
A legfontosabb újdonságok
Az Etch tartalmazza a KDE, GNOME és Xfce desktop környezeteket (az alapértelmezett a GNOME), titkosító szoftvereket, kompatibilis az Filesystem Hierarchy Standard v2.3 szabvánnyal, és támogatja az Linux Standard Base 3.1-es verziója szerint fejlesztett szoftvereket. A Debian 4.0 alapesetben támogatja a titkosított partíciókat és egy grafikus felülettel egyszerűsíti a telepítést. A Debian GNU/Linux telepítőjét 58 nyelvre fordították le, köztük természetesen magyarra is.
A Debian GNU/Linux 4.0-ban debütál a SecureAPT csomagkezelő, amely lehetővé teszi a tükörszerverekről letöltött csomagok integritásának ellenőrzését. A csomagindexek frissítésekor nem az egész indexfájl, csak a különbségeket tartalmazó kis fájlok töltődnek le. A Debian 3.1-ről 4.0-ra való frissítés a legtöbb konfiguráció esetén automatikusan elvégezhető az aptitude csomagkezelővel, illetve bizonyos fokig az apt-get csomagkezelővel is. A fejlesztők állítása szerint a frissítés helyben, rendszerleállás nélkül elvégezhető.
A 2.6.18-as kernelre épülő Etchben természetesen helyet kaptak a legnépszerűbb nyílt forrású alkalmazások új változatai, többek között az OpenOffice.org 2.0.4a, a GIMP 2.2.13, a PostgreSQL 8.1.8, a MySQL 5.0.32, a GCC 4.1.1, az Apache 2.2.3, a Samba 3.0.24, Python 2.4.4 és 2.5, a Perl 5.8.8, valamint a PHP 4.4.4 és 5.2.0. Érdekesség, hogy a disztribúcióban ugyan benne van a Firefox, a Thunderbird és a Seamonkey, azonban a Mozilla védjegyeitől megfosztva Iceweasel, Icedove és Iceape néven. A Debian 4.0 összesen mintegy 18 ezer csomagot tartalmaz.
Belső ellentétek
Az Etch megjelenését eredetileg 2006. december 4-ére tervezték, a kitűzött határidő tartása érdekében a közösség kiválasztott két vezetőt -- Andreas Barthot és Steve Langaseket --, akiknek a feladata a megjelenés koordinálása és a hibák felfedezése, javítása volt. A fejlesztői közösség egy része azonban nem értett egyet azzal, hogy határidőkhöz kell igazodniuk, sokan vélték úgy, hogy a Debian 4.0-nak akkor kell megjelennie, ha kész.
Az új Debian megjelenése azért is fontos mérföldkő, mert ez a disztribúció számos másiknak az alapjául szolgál, többek között a Magyarországon is rendkívüli népszerűségnek örvendő Ubuntunak. Az Ubuntu létrejöttéhez részben pontosan a Debian körüli gyakori csúszások, késések vezettek -- már ha egyáltalán van mihez mérni az időt ebben az esetben.