Kelet-Európa válik a globális kiszervezés új slágerévé
[BusinessWeek/HWSW] Kelet-Európa részvétele a globális munkamegosztásban meredek növekedés előtt áll -- vélik a McKinsey tanácsadó cégnél. Előrejelzésük szerint a régióban található outsourcing-tevékenység mértéke a háromszorosára fog növekedni a tavalyi szinthez képest, ahogyan az üzleti világ figyelme India mellett más területekre is ráirányul.
Több figyelmet érdemel a régió
A McKinsey szerint a kiszervezett üzleti folyamatok 30 milliárd dolláros világpiacából mindössze 1 százalékkal részesedő Kelet-Európa a nyugat-európai vállalatok egyik kedvelt célpontjává vált az utóbbi évek során. A cég szerint két év múlva 130 ezer embernek ad munkát a BPO (business process outsourcing). Történelmi okok miatt az amerikai és brit vállalatok tudatában India szerepel, mint az outsourcing hallatán elsőként felbukkanó ország, ami más nemzetek vállalatainak kiszervezési tevékenységén is meglátszik.
Számos tényező játszott szerepet azonban abban, hogy az elmúlt néhány évben a briteken kívül a nyugat-európaiak figyelme egyre inkább Kelet-Európa felé terelődött. Az indiai outsourcing-ipar felemelkedésének gyorsasága egyúttal szakemberhiányt is magával hozott, ami a bérek nagy ütemű növekedését, magas lemorzsolódási arányt, és a tapasztalatlan munkaerő bevonásának kényszerét is jelenti. Emellett India földrajzilag, időzónában és kulturálisan is távol esik, ami rendkívül megnehezíti, így megdrágítja a felek közti kommunikációt.
Ezzel szemben a keleti blokk nagy része immár több mint két évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Közösséghez, és további bővítés esedékes január elsején Románia és Bulgária belépésével. A térben, időben és kulturálisan közelebb lévő országok az indiai árakkal versenyképes költségszínvonalat képesek nyújtani fejlettebb infrastruktúra mellett, sőt Románia és Bulgária esetében alacsonyabb költségekről beszélnek elemzők és iparági szereplők.
Előnyök Indiával (és Ázsiával) szemben
A régió előnyei közé tartozik -- vélik a McKinseynél --, hogy a bérek lassan emelkednek, így a versenyképesség hosszabb távon megtartható, amennyiben az szinkronban marad a termelékenység fokozásával, nagy valószínűséggel akár 15 éves távlatban is. További előny, hogy az országok alacsony kockázati tényezővel rendelkeznek az uniós tagság, a politikai és gazdasági környezet stabilitása és a földrajzi elhelyezkedés következtében.
Végül a kulturális és földrajzi közelség nagymértékben megkönnyíti a kiszervezők dolgát abban, hogy irodákat hozzanak létre, illetve a szolgáltatókkal történő kommunikáció is egyszerűsödik. A német, francia, spanyol, olasz vállalatok, vagy az azokat kiszolgáló cégek ráadásul itt képesek megfelelő nyelvtudással rendelkező embereket találni, míg India 20 milliárd dolláros ipara kifejezetten az angolszász üzleti életre specializálódott.
A McKinseyhez hasonló következtetésre jutott a Pierre Audoin Consultants (PAC) tanácsadó vállalat is, mely a brit cégek figyelmét hívja fel arra, hogy miközben figyelmen kívül hagyják az európai lehetőséget, a német és francia társaik számára Kelet-Európa válik az elsődleges célponttá. A PAC szerint Románia és Bulgária a csatlakozást követően igazi slágerré válhat. Az AMD elnök-vezérigazgatója, Hector Ruiz több régióbeli országgal egyetemben Magyarországot is megemlítette, mint a mérnöki tehetség egyik forrása.
India, és Bangalore, mint az offshore outsourcing szinonimái mellé tehát új neveket kell megtanulnia a nyugati üzleti világnak. A több millió olvasóval rendelkező amerikai üzleti hetilap, BusinessWeek egy nemrég leközölt összeállítása a régióban Prága, Bukarest, Moszkva és Szentpétervár városait említi, mint a kiszervezés új, feltörekvő központjai. Magyarországon is számos szolgáltató van már jelen, köztük az IBM, az EDS, az Accenture, a Tata, a Genpact, vagy az EPAM. Ezek a cégek több ezer embert foglalkoztatnak, így remélhetőleg az országnak, vagy Budapestnek is sikerül bekerülnie a nyugati döntéshozók gondolatvilágába, és kiaknázni a globalizáció nyújtotta előnyöket.