Kína lelépte Japánt a kutatás-fejlesztés területén
[OECD/HWSW] Az idei év végére Kína válik a világ második legnagyobb kutatás-fejlesztési bázisává, állítja a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete, az OECD. A párizsi székhelyű szervezet szerint a világ legnépesebb országa idén megelőzi Japánt, és a magasan vezető Egyesült Államok után eredhet.
Dirk Pilat, az OECD tudományos-technikai részlegének vezetője szerint lenyűgöző az az ütem, ahogyan Kína növeli a kutatás-fejlesztésre fordított összeget, valamint az alkalmazott kutatók számát. Az OECD 2000 és 2005 közötti adatok elemzésével extrapolálta az idei számokat, és ez alapján Kína 136 milliárd dollár körüli, a kormányzati és vállalati szférát egyaránt magába foglaló K+F kiadása megelőzi Japán 130 milliárdját. Az Egyesült Államok 330 milliárdot fordít erre a területre, míg az EU 15-ök befektetését összesen 230 milliárdra becslik a harminc fejlett országot, köztük hazánkat is tömörítő szervezetnél.
Az OECD felhívja a figyelmet arra, hogy Kína kutatás-fejlesztési ráfordításai a gazdaság egészénél is sokkal gyorsabban növekednek, pedig az ország továbbra is 9-10 százalék körüli éves GDP-bővülést regisztrál, ami kétszerese a globális átlagnak, és kettő-négyszerese a legtöbb európai országénak. A GDP-arányos K+F költés tíz éven belül megduplázódott, mára 1,3 százalékot tehet ki, megelőzve ezzel Magyarország 1 százalékos mutatóját. Az EU célja, hogy a GDP 3 százalékát tegye ki a Közösségben végzett kutatás-fejlesztés értéke. A világ leginkább K+F-intenzív országa Izrael, itt 4,7 százalék a GDP-arányos költés.
K+F kiadások százmilliárd dollárban, 1981-2006; Forrás: OECD
A kínai kormányzat tudatosan összpontosít a területre, támogatva a hazai vállalkozásokat is, mivel stratégiai jelentőségűnek értékeli az ország technológiai függésének csökkentését a Nyugattól. Miközben a kiadások meghétszereződtek, és jelenleg is évi 20 százalékkal bővülnek, addig a kutatók száma 77 százalékkal 926 ezerre emelkedett, amit csak az Egyesült Államok előz meg a maga 1,3 milliós mutatójával. Bár hosszabb távú előrejelzést nem közölt az OECD, a számokból az rajzolódik ki, hogy Kína a következő évtized második felére a világ vezető kutatás-fejlesztési bázisává is válhat.
A híres-hírhedt Business Software Alliance által nemrég készített kínai felmérésének egyik tanulsága, hogy a kínai üzleti vezetők szerint a nyugati világ percepciója az országról teljesen téves, és idejemúlt sztereotípiákra épül. Miközben sokak szerint Kína a globális termelésből kizárólag alacsony színvonalú munkával és silány termékekkel veszi ki a részét, a valóság ezzel szemben teljesen mást muta, vélik a kínaiak, amit súlyosbít az ismertebb kínai márkák hiánya is. Ez azonban csak méginkább motiválja a helyi vállalatokat, hogy a hazai megmérettetést követően bizonyítsanak globális terepen is.