Vám miatt drágulhatnak a digitális fényképezőgépek
Az Európai Bizottság (EB) a digitális fényképezőgépek vámtarifa besorolásának megváltoztatását fontolgatja. Jelenleg ezek a készülékek informatikai terméknek minősülnek, így a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretein belül kötött nemzetközi egyezség értelmében 0 százalékos vámtarifa kulccsal rendelkeznek. Az EB ugyanakkor a videokamerákkal megegyező besorolásba tenné át a digitális fényképezőgépeket, amelyek típustól 4,9 vagy 12,5 százalékos tarifa alá esnek. Az ipar természetesen tiltakozik.
Mozgókép rögzítésére alkalmas, tehát videokameraként vámolják
Az EB arra hivatkozik, hogy a digitális fényképezőgépek többsége mára mozgóképes felvétel rögzítésére is alkalmasak, így az ilyen típusúakat a videokamerákkal megegyező tarifacsoportba kell tenni. Mivel ez a tarifacsoport nem minősül informatikai vonatkozásúnak, nem vonatkozik rá a WTO tagjai által aláírt Information Technology Agreement (ITA), mely 0 százalékos vámkulcsot ír elő IT-termékek export-importjára.
A tervezet ellen az ipar természetesen felemelte szavát, így több ipari érdekvédő szervezet hivatalos közleményben kritizálta az EB elképzeléseit, köztük a FOTOMKE, a Fotótermékek Magyarországi Képviselőinek Egyesülete is. A szervezetek úgy vélik, hogy a mozgókép rögzítésének képessége csak kiegészítő funkció, az elsődleges továbbra is az állóképek fényképezése, így a videokamerákkal azonos besorolás nem állja meg a helyét.
Nincs kit megvédeni a külföldi import ellen
A szervezetek kiemelik azt is, hogy az Európai Unió területén egyáltalán nem folyik digitális fényképezőgépek termelése, így az európai fogyasztók nem tudják elkerülni a drágulást. Ehhez még kimondatlanul is társul az, hogy nincs értelme protekcionista vámtételnek, ugyanis nincs kit megvédeni a külföldi, jelen esetben gyakorlatilag 100 százalékban távol-keleti import ellen. A digitális fényképezőgépek piacát japán vállalatok uralják, nagyjából 80 százalékos részesedéssel, a legnagyobbak a Sanyo szerződéses gyártó, a márkák közül pedig a a Canon és a Sony vezetik a mezőnyt.
Az IT-termékek vámmentes kereskedelméről szóló ITA-t 29 résztvevő írta alá Szingapúrban, még 1996-ban. Az ITA értelmében 2000 január elsejétől az IT-termékekre vonatkozó vámokat teljesen el kell törölni. A résztvevők köre azóta 69-re bővült, az IT-világkereskedelem 97 százalékát lefedve. A tagok között van az akkor még önállóan csatlakozó Magyarország, és kollektívan az Európai Unió is, mely a digitális fényképezőgépek legnagyobb piaca. A japán gyártók tavalyi exportjának több mint 40 százaléka irányult Európába, ami 23,6 millió gépet és 3,6 milliárd eurót jelent.
A sokat hangoztatott technológiai konvergencia, vagyis a különféle extra funkciók integrálása a termékekbe (például mobiltelefon), és a hagyományosan különböző termékkategóriák egymáshoz való közeledése egyre jobban elmossa a határokat az IT és nem-IT termékek között, így a jogi besorolás is egyre vitathatóbbá válik. A vevők és ipari szereplők számára nyilvánvalóan az a tendencia lenne kívánatos, hogy nem az informatikai konvergencia termékeket próbálná az EU vámköteles kategóriába sorolni át, hanem a "hagyományos" vámköteles termékek kulcsát csökkentenék nullára, amelyek funkcióit már beszippantotta az IT-ipar.