Szerző: Bizó Dániel

2006. szeptember 27. 13:07

Mindent lesöpörnek az Intel négymagos processzorai

Megkezdődött az őszi Intel Developer Forum (IDF), melyet San Franciscóban tartanak. Bár az AMD előretörésének megállítására szánt Core mikroarchitektúrával a tavaszi IDF lényegesen nagyobb érdeklődést vont maga után, újdonságok és érdekességek terén az őszi sorozatnak sem kell szégyenkeznie. Felhasználói szempontból a legnagyobb figyelmet valószínűleg a négymagos termékek kapják, az Intel beszélt mind az asztali, mind a szerver-verzióról.

HIRDETÉS

[HWSW] Megkezdődött az őszi Intel Developer Forum (IDF), melyet San Franciscóban tartanak. Bár az AMD előretörésének megállítására szánt Core mikroarchitektúrával a tavaszi IDF lényegesen nagyobb érdeklődést vont maga után, újdonságok és érdekességek terén az őszi sorozatnak sem kell szégyenkeznie. Felhasználói szempontból a legnagyobb figyelmet valószínűleg a négymagos termékek kapják, az Intel beszélt mind az asztali, mind a szerver-verzióról.

Bosszúra szomjasan

Az Intel 3-4 év keserves szenvedését követően, amely végül jelentős piacvesztéshez, és dollárszázmilliók elvesztegetéséhez vezetett, láthatóan újra lendületbe került, és minden erőforrásával az AMD visszaszorítására összpontosít. Ennek első jelei már év elején mutatkoztak, majd nyáron bemutatásra került a Core nevet elnyerő új mikroarchitektúra (némileg zavaró az elnevezés, ugyanis az első Core márkájú processzor nem Core mikroarchitektúrát alkalmaz) első implementációja, a Woodcrest kódnéven ismert Xeon 5100 sorozat. Az új, kétmagos chipek a legtöbb alkalmazási területen egyértelműen visszavették a vezetést az AMD Opteronjaitól, teljesítmény és energiahatékonyság terén egyaránt.

A nyár folyamán elrajtoltak az asztali és mobilváltozatok is, melyeket Core 2 Duo márkanéven ismertünk meg, teljesen és végleg szakítva a több mint egy évtizedes pentiumos hagyományokkal. Az Intel mindent elkövet, hogy minél gyorsabban felfuttassa az új chipek szállításait, és piaci részesedést szerezzen vissza az AMD-től. Az IDF megnyitásakor az Intel elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy három hónap alatt egymillió Woodcrestet szállítottak le, Core 2 Duóból pedig két hónap alatt ötmillió fogyott.

A számítástechnika paradigmaváltását -- a párhuzamosság felé való elmozdulást -- jelző első kétmagos x86-chipek 2005 áprilisában mutatkoztak be, most, másfél évvel később pedig küszöbön állnak a négymagos termékek, melyeket az Intel a negyedik negyedév során, várhatóan novemberben mutat majd be, és a vállalat elképzelései szerint az ezekre épülő PC-k, munkaállomások és szerverek még idén hozzáférhetővé válnak.

Irgalmatlan

A négymagos processzorok szerverekbe és munkaállomásokba szánt változata (Clovertown) Xeon 5300-as sorozatként kerül forgalomba, míg az asztali verziót (Kentsfield) Core 2 Quadnak hívják majd. Az új mikroarchitektúra már önmagában is magabiztos fölényt biztosít a legtöbb alkalmazási területen az AMD K8 chipjeivel szemben, kétszer több maggal pedig már semmiféle kérdőjelet vagy vitalehetőséget nem hagy teljesítmény tekintetében.

Az Intel állítása szerint a megjelenéskor legerősebb, 2,66 gigahertzes Clovertown az iparágilag széles körben elfogadott SPEC CPU2000 tesztcsomag SPECint_rates tesztjében, amely leginkább műszaki/fejlesztői alkalmazásokra hasonlít, két és félszer nagyobb teljesítményt nyújt a jelenlegi legerősebb, 2,8 GHz-es kétmagos Opteronnál, míg a saját, frissen bemutatott 3 GHz-es, kétmagos Xeon 5160 chip sebességének akár másfélszeresét hozza adatbázis-kiszolgálás alatt.

A Clovertown ugyanabba a kétutas Bensley platformba illeszkedik, melyet a Xeon 5000-es (Dempsey) és 5100-as sorozat (Woodcrest) is alkalmaz. A korábbi várakozásokkal ellentétben a rendszerbusz sebessége nem esett vissza a terheltség növekedtével, hanem képes továbbra is 1333 megahertzen üzemelni, foglalatonként akár 10,5 gigabájt/s sávszélességet biztosítva, rendszerszinten tehát 21 gigabájtot, amit a négycsatornás FB-DIMM memóriaalrendszer képes etetni, megfelelően szervezett, 667 megahertzes modulokkal.

A Clovertownra épülő termékekről az Intel még nem beszélt, így a különféle modellek specifikációi, vagy az árazás nem ismert. A vállalat ígéretei szerint a legerősebb Clovertown (valószínűleg 2,66 GHz, 8 MB L2 cache) 120 watt alatti tartós hőkibocsátással fog rendelkezni, míg a mainstream változatok 80 wattosak lesznek. Jövő év elején érkezik legalább egy alacsony feszültségű változat, amely 50 wattos termikus specifikációval rendelkezik, ami ideálissá teheti a blade kiszolgálókban való alkalmazásra -- persze kérdéses, milyen órajelen.

A Kentsfield várhatóan a Core 2 Extreme sorozatban bukkan fel elsőként, 2,66 GHz-es órajellel, 1066 megahertzes rendszerbusszal. Kérdés, hogy mely PC-s szoftverek képesek ma ezt a szintű párhuzamosságot kihasználni: elsőként jellemzően professzionális célú fejlesztői és audiovizuális tartalom-előállítási alkalmazások felhasználói lehetnek a célpiac, bár az IDF-en a négymagos asztali processzor képességeit egy játékkal demonstrálta az Intel. A vállalat állítása szerint több száz szoftverfejlesztő céggel dolgozik együtt, hogy megfelelően párhuzamosított programok szülessenek.

A Kentsfield foglalat- és chipset-kompatibilis (975X) a jelenlegi Core 2 Duo chipek számára forgalmazott lapokkal, így ha az alaplap gyártója nem spórolt a kondenzátorok és tápáramkörök teljesítményén, elvileg képesek fogadni a Kentsfieldet -- ezt azonban feltétlenül ellenőrizni kell a gyártó honlapján.

A trükk

Úgy tűnik, az Intel a tavalyi fél éves hátrányát a szerverpiacon most fél éves előnyre fordítja, mivel az AMD legkorábban a második negyedévre ígérte első négymagos chipjeit. A világ legnagyobb processzorgyártójának titka egyszerű, és egyben nagyszerű: nem monolitikus, azaz egy szilíciumlapkára integrált négymagos felépítést használ, hanem két kétmagos chipet tokoz egybe. A megoldás hátránya, hogy a chipek egymás között az adatbuszon tudnak csak kommunikálni (ez a chipen lévőhöz képest rendkívül lassú, és pazarló), gyakorlatilag ugyanúgy, mint egy kétprocesszoros (kétfoglalatos) gép esetében.

Az előnyök ugyanakkor messze ellensúlyozzák ezt a hátrányt. A moduláris felépítés révén az Intel számára lehetővé válik, hogy a megfelelő kétmagos chipeket válogassa és kombinálja, attól függően, hogy azok "hogyan sikerültek" (milyen órajel-fogyasztás karakterisztikát mutatnak), és hogy milyen terméket akar előállítani. A félvezetőgyártás a legnagyobb precizitás ellenére is számottevő varianciát hordoz magában, ami a miniatürizációval csak növekedni fog. Az egyes szilíciumostyák megmunkálása közötti rendkívül apró eltérések különböző órajel-fogyasztás görbét mutató chipeket eredményeznek. Két chip kombinálásával lehetővé válik például, hogy a rosszabbul sikerült példányokat párosítjuk a jobbakkal, így elérve a termékspecifikációkat.

A rugalmas kínálat mellett ezzel javul a kihozatal, ugyanis a monolitikus chipeknél a nagyobb méretből fakadóan sokkal magasabb a defekciós ráta, azaz a gyártási eljárás során a chip működését tönkretevő hibák száma. Egy-egy ilyen hiba kétszer akkora szilícium-területet pazarol el a moduláris felépítéshez képest, ahol csak az egyik chip veszik el. Az Intel szerint több mint 20 százalékkal magasabb kihozatal, és 12 százalékkal alacsonyabb termelési költség érhető el ezzel a megoldással, miközben hamarabb piacra dobható, mint egy "valódi" négymagos chip.

Az év végére tehát a kétutas Xeon-platformba többek között akár nyolc processzormagot és 64 gigabájt memóriát is pakolhatunk, négyszer akkora kapacitásra szert téve, mint két évvel ezelőtt, amit akár virtualizálva is alkalmazhatunk, izolált szoftverkörnyezeteket létrehozva. Ezt a potenciált természetesen ki is kell tudni használni, így a szoftvereknek képeseknek kell lenni megfelelően párhuzamos kódot és adatáramlást produkálni, ami még a szerverszoftverek terén sem minden esetben magától értetődő, ma még.

A másik kérdés a szoftverlicenceké, hiszen a magok számának növelésével egyes vállalatok újabb licencek megfizetését követelik, ugyanakkor mások processzoronként, azaz inkább tokonként számláznak, így ugyanazokkal a szoftverekkel, ha alkalmasak rá, négyszer annyi magot is használhatunk.

a címlapról