Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

Kék lézer nélkül nincs PlayStation 3

Bizó Dániel, 2006. augusztus 31. 14:55
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

[DigiTimes/HWSW] A tajvani DigiTimes ipari forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a PlayStation 3 (PS3) idénre ígért mennyisége jelentősen megcsappanhat, mivel a Sony partnerei még mindig nem kezdték meg a konzol tömegtermelését, miközben a rajt már igen közelinek mondható: november 11-e Japánban, és november 17-e Európa és az Egyesült Államok számára.

hirdetés
[DigiTimes/HWSW] A tajvani DigiTimes ipari forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a PlayStation 3 (PS3) idénre ígért mennyisége jelentősen megcsappanhat, mivel a Sony partnerei még mindig nem kezdték meg a konzol tömegtermelését, miközben a rajt már igen közelinek mondható: november 11-e Japánban, és november 17-e Európa és az Egyesült Államok számára.

Újabb fiaskó?

A DigiTimes forrása úgy tudja, hogy konzol gyártásában résztvevő kínai és japán beszállítók még mindig csak a tömegtermelés előkészületi fázisában tartanak, aminek lehetséges okai, hogy a kék lézer diódákból és a Cell processzorból nem áll megfelelő mennyiség rendelkezésre. A forrás szerint ezzel akár meg is feleződhet a Sony által korábban ígért idei négymilliós volumen, azaz novemberben és decemberben összesen kétmillió PS3 kerülne leszállításra világszerte az üzletekbe, messze elmaradva a várható kereslettől.

Emlékezetes, hogy kísértetiesen hasonló szituációról beszélt (még be nem indult tömegtermelés, 2 millió PS3 idén) néhány héttel ezelőtt egy interjú során Kaz Hirai, a PS3-ért is felelős Sony Computer Entertainment (SCE) amerikai leányának feje. Nyilatkozatát követően a vállalat sietősen közleményben tudatta, még mindig tartják magukat az eredeti ütemtervhez. Néhány héttel ezelőtt beszámoltunk róla, hogy a PlayStation 2 gyártását is végző Asustek már megkezdte a Sony felé a PS3 első tesztszállításait, ugyanakkor elképzelhető, a tömeges termelés akkor még nem indult be.

A PS3 eredetileg idén tavasszal rajtolt volna, amivel kapcsolatban konszenzus alault ki a szakmában egy május végi értelmezésről. A hosszas várakozásokat követően Ken Kutaragi, az SCE globális vezetője és a PlayStation atyja sűrű bocsánatkérések közepette közölte a nyilvánossággal, hogy a Blu-ray problémái miatt a PS3 rajtja elhalasztásra kerül -- egy egész éves hátrányba kerülv a rivális Xbox 360-nal szemben. Bár sokan megkérdőjelezték, valóban emiatt került sor a csúszásra (citálva a chipek gyártási a játékok fejlesztési problémiát), a japán vállalatbirodalom a Blu-rayt láthatóan stratégiai sikerének egyik kulcselemévé tette (hasonlóan a PS3-hoz), amely ha valóban széles körben elterjed, dollármilliárdos nyereséget termelhet a konyhára a licencbevételek révén.

Kék lézer nélkül háború sincs

Kéklézeres Pioneer meghajtó

A kék lézer dióda a PS3-ban található Blu-ray meghajtó számára szükséges. A kék fény rövidebb hullámhosszú, mint a vörös, ami azt jelenti, hogy segítségével finomabb struktúrákat lehetséges pontosan érzékelni, azaz adott hordozó felületén nagyobb adatsűrűség érhető el. A Blu-ray meghajtók által igényelt lézerdiódának az ultraibolya tartomány határán kell működniük, legfeljebb 405 nanométeres hullámhosszúságú fényt alkalmazva, míg a DVD esetében használt vörös fény hullámhossza 650 nanométer, a CD-é pedig 780.

A hullámhossz csökkentésével, fordított sorrendben, 650 megabájtról (CD) 4,7 gigabájtra (DVD), majd 15 (HD DVD) és 25 gigabájtra (Blu-ray) emelkedett az egy rétegre rögzíthető adatmennyiség. Természetesen nem ez az egyetlen faktor, amely befolyásolja a kapacitást, ugyanakkor alapvetően behatárolja a kereteket. Érdemes megjegyezni, hogy Blu-ray és HD DVD hasonló hullámhosszúságot igényel, azonban előbbi mégis nagyobb sűrűséget képes elérni azáltal, hogy 0,1 milliméteres a hordozóréteget védő réteg, míg a HD DVD esetében 0,6, azaz hatszorosa. Ez utóbbi pedig optikailag a fény fókuszáltságának csökkenését jelenti -- cserébe a lemez kevésbé sérülékeny, és a DVD-hez használt gyártósorok felújításával is termelhető.

A kék lézer azonban nem csak a Sony számára szükséges a háborúzáshoz, hanem minden Blu-ray meghajtó kelléke, sőt hasonló diódákat igényel a Toshiba és szövetségesei által támogatott HD DVD is. Megfelelő diódák hiányában az ilyen meghajtókra épülő termékek termelése nem futhat fel, ami hiányhoz vezet a piacon. A DigiTimes alapján az optikai meghajtókat gyártók szerint hiába mutatott be számtalan márka különféle Blu-ray és HD DVD eszközöket, a diódák ellátásnak szűkössége nem teszi lehetővé azok széleskörű hozzáférhetőségét. Egyedül a Pioneer és a Plextor képes folyamatosan szállítani, állítják a források, a Toshiba pedig szeptemberben kezdi meg a megrendelések tömeges teljesítését.

Hogy a PS3 termeléséhez minél több diódát biztosítson, a Sony leállította diódáinak külső vevőkhöz való szállításait, így a japán Nichia, a japán Sharp és a szintén japán Sanyo képezik azokat a vállalatokat, melyektől beszerezhetőek a kék lézerhez szükséges alkatrészek. A Nichia, amely egy több mint kétmilliárd dolláros forgalmat bonyolító félvezetőipari és optoelektronikai szállító, a kék lézer diódák világpiacának 80 százalékát birtokolja. A világ vezető optikai meghajtó-gyártójának számító Lite-On igazgatója, Michael Gong úgy véli, a hiány gyakorlatilag befagyasztja a Blu-ray és a HD DVD közötti háborút egészen a jövő év elejéig, mivel mindkét tábor kapacitáskorlátokkal küzd majd a következő hónapok során.

A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.