Bináris driverek a Linuxban: a szükséges rossz
 |
Itt a nagy esély!
Raymond szerint csak a hardverplatform jelentős változásakor van esélye egy új szoftverplatformnak arra, hogy megtörje az addigi egyeduralkodó -- jelen esetben a Windows -- hegemóniáját. A 64 bites processzorok megjelenése és terjedése most jó okot szolgáltat a hardvercserékhez, és ha a Linux lekésik erről, további évtizedekig a periférián maradhat. A Linuxnak fel kell vennie a tempót, kulcsfontosságú lesz a számára a multimédiás tartalmak és a készülékek támogatása, különben megmarad a jelenlegi szinten, a műszaki érdeklődésű felhasználók, fejlesztőmérnökök operációs rendszerének -- véli Raymond.
A nyílt forrás szószólója továbbra is úgy véli, a zárt forrású, bináris drivereknek semmi keresnivalója a Linuxban, azonban nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a multimédiás alkalmazások megfelelően fussanak és a gépek együttműködjenek az olyan perifériákkal, mint amilyen például az iPod. Raymond szerint a Linux jövője szempontjából mindenképp szükséges az új közönségek megnyerése, akik számára az operációs rendszerrel kapcsolatos legfontosabb kérdés az, hogy működik-e, és nem foglalkoznak a háttérben meghúzódó ideológiával.
"Komoly problémánk van. Amikor csak megmutatom a Linuxot egy fiatalnak, az első kérdés: 'Működik az iPodommal?'. Közösségként nem kötjük meg azokat a fájdalmas kompromisszumokat, amelyek révén jelentős részesedést érhetnénk el az asztali piacon. Amíg ezt meg nem tesszük, egyre több hardverből leszünk kizárva" -- mondta Raymond. "Attól félek, a 64 bitre való átállás 2008 végéig lezajlik és ha most nem lépünk, 30 évre kimaradunk az asztali gépekből."
Driverproblémák
A megfelelő minőségű driverek hiánya az egyik legfontosabb oka annak, hogy a Linux nem terjed asztali környezetben, ahol a gépek konfigurációja elképesztően szerteágazó, szinte nincs is két egyforma PC az évente eladott mintegy 200 millió között, nem beszélve a piacra kerülő perifériák sokszínűségéről. Egy, az Open Source Development Lab által tavaly novemberben készített felmérés is alátámasztotta, sokan a hardverek problémás támogatása miatt maradnak távol a Linuxtól, általánosan elterjedt nézet, hogy a meghajtóprogramokkal sok a minőségi probléma -- ha a driverek egyáltalán elérhetők.
A válaszadók panaszkodtak még az USB-s eszközök hiányos támogatására, illetve a hálózati nyomtatás körüli gondokra is. Az OSDL jelentéséből kiderül, hogy a vállalati felhasználók számára fontos lenne a kézi eszközökkel, például PDA-kkal vagy mobiltelefonokkal való szinkronizáció lehetősége is, ez az otthoni felhasználókra is igaz, bár ők mobiltelefonjuk mellett valószínűleg inkább az MP3-játszójukat vagy digitális fényképezőgépüket szeretnék összekapcsolni a gépükkel.
Az OSDL és a Novell által készített, egymástól független felmérések azt mutatják, a vállalati felhasználók azért is maradnak távol a Linuxtól, mert számos népszerű multimédiás alkalmazás nem létezik a nyílt forrású operációs rendszerre, a megkérdezettek elsősorban az Adobe ilyen szoftvereit említették, köztük a Photoshopot, a DreamWeavert és az Illustratort.
Dirk Hohndel, az Intel linuxos stratégiai igazgatója a kerekasztal-beszélgetésen némileg optimistább hangot ütött meg: szerinte az elkövetkező öt évben a Linux a fejlett piacokon csak egyszámjegyű százalékos részesedést ér el, de a fejlődő piacokon, például Kínában, Indiában vagy Dél-Amerikában akár 20 százalékot is szerezhet, mivel nem kell megküzdenie a "windowsos hagyományokkal". Piaci elemzők a Linux részesedését az asztali gépek piacán 2-3 százalékosra teszik.