Szerző: Bizó Dániel

2006. június 20. 08:33

Fenntartható-e a Wikipedia működése?

A neves The New York Times (NYT) egy szombati cikkének címe alapján a Wikipedia átdolgozza korábbi, bárki által szerkeszthető politikáját, amely a közösségi lexikon eddigi erejét jelentette. Az online tömegmédiában gyorsan szétterülő írásban valójában semmiféle újdonságról nincs szó, mindössze az egyre duzzadó Wikipedia generál egyre nagyobb publicitást.

HIRDETÉS

[HWSW] A neves The New York Times (NYT) egy szombati cikkének címe alapján a Wikipedia átdolgozza korábbi, "bárki által szerkeszthető" politikáját, amely a közösségi lexikon eddigi erejét jelentette. Az online tömegmédiában gyorsan szétterülő írásban valójában semmiféle újdonságról nincs szó, mindössze az egyre duzzadó Wikipedia generál egyre nagyobb publicitást.

Majdnem szerkeszthető

Az NYT cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a Wikipedia bárki által szerkeszthető volta csak korlátozott mértékben igaz, ugyanis a közösségből szerveződött bürokrácia a tartalom vagy éppen a közösség védelme érdekében valamilyen szinten védetté nyilváníthat egyes szócikkeket, kitilthat felhasználókat. Ezekre a lépésekre jellemzően olyan esetekben kerül sor, mikor vitatott témákban szerkesztési háború tör ki a felek között, akik egymás módosításait bírálják felül folyamatosan, konstruktív megegyezés nélkül. Az adományokból működő, non-profit Wikipedia ismertségének és táborának növekedtével szintén egyre gyakoribb a vandalizmus, mikor valaki szándékosan töröl ki részeket vagy egész szócikkeket.

Az érzékeny témák közé tartoznak a popsztárok, politikusok, vallási szócikkek -- olyan témák, amelyek a szokásosnál mélyebben érintik az embereket. Nemrég ilyen harc tört ki például Christina Aguilera rajongói, és egy magát objektívnak tartó szerkesztő között, de "forró" téma mostanában az iszlám, és a PlayStation 3 is. A lista gyorsan változik. Ezzel együtt szintén egyre erősödik a manipuláció is, mikor egyes cikkekben érdekelt felek saját szájízük szerint módosítják azokat. Több ilyen példára is fény derült már politikai felek, vállalatok és magánszemélyek részéről egyaránt, és várhatóan újabb botrányok kerülnek felszínre majd.

Nincs új a nap alatt

A Wikipediát alapító Jimmy Wales által lefektetett irányelvek azonban már évek óta szabályozzák ezeket a jelenségeket, természetesen némi inkrementális finomításokat, fejlesztéseket eszközölve rajtuk. Ez nem csak azt mutatja, hogy a közösségi lexikon működése jól átgondolt, hanem hogy a médiában megjelent írások a káros módosítások számbeli emelkedését jelzik, nem pedig minőségbeli változást, vagy teljesen új jelenséget.

A vandalizmus, manipulációk és szerkesztési háborúk kétségtelenül károsak, mivel nem csak a lexikon használhatóságát, megbízhatóságát csökkentik, hanem az ellenük tett védelmi lépések miatt gyengül a közösség ereje is, hiszen részlegesen vagy teljesen kizárja a felhasználókat egyes szócikkek további bővítéséből. Egyes gondolkodók szerint a Wikipedia és a hozzá hasonló közösségi portálok növekedésük révén pusztulásra vannak ítélve, ahogyan kontrollálhatatlanná válik a működés, a káros elemek keltette "zaj" tönkreteszi a konstruktív szerkesztést.

A jelenlegi helyzetet azonban távolról sem lehet drámainak nevezni. A világ számtalan nyelvén hozzáférhető lexikon angol változatának esetében is mindössze legfeljebb százas nagyságrendű szócikkről beszélünk, amelyeket ideiglenes vagy állandó védelem alá kellett helyeznie az adminisztrátoroknak -- a mára már több mint 1,2 millióból. legtöbb védelem ráadásul ideiglenes vagy részleges, azaz a védettség alatt is szerkeszthető a regisztrált tagok számára. Előbbi a szerkesztési háborúban harcoló felek lehiggadását, utóbbi pedig a vandalizmus megfékezését szolgálja.

Az eddigi tapasztalatok tehát inkább azt mutatják, a Wikipedia alapelve, a közösségi tudás lexikalizálása működik, felülírja a destruktív tevékenységet. Az előbb tárgyalt esetek miatt azonban, de alapvetően a közösségi volta miatt sokan kétségbe vonják a Wikipedia megbízhatóságát, hogy valóban komoly referenciaként szolgálhat-e akár tudományos munkában is. A Nature tudományos folyóirat nem reprezentatív felmérése ezzel szemben arra a következtetésre jutott, hogy a Wikipedia megbízhatósága összevethető az elismert Encyclopedia Britannicáéval -- az eredményt utóbbi szerkesztői dühösen támadták.

Magyar csíra

Az angolnál lényegesen kisebb magyar Wikipedia esetében szinte elhanyagolható jelenségről beszélhetünk, ami valószínűleg nem magas vitakultúránknak és kifinomult szociális viselkedésünknek, hanem a közösségi lexikon viszonylag alacsony ismertségnek köszönhető. A védett lapok listájára egy pillantást vetve hamar világossá válik, hogy itthon, egyelőre legalábbis, nem jelent komoly gondot a tartalom védelme: a több mint 34 ezer magyar szócikkből jelenleg egy sem áll védelem alatt, és idén is mindössze az ateista gondolkodók, "Hatodik" Lenin, a tanácsköztársaság és a magyarországi kommunizmus esetében löttyent ki a bili.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lennének heves viták ugyanazokban a témákban, mint amelyek az "angoloknál" is problémát jelentenek. Orbán Viktor esetében, aki talán Magyarország legtöbbet tárgyalt személye az utóbbi években, a vitalap jóval hosszabb, mint maga a szócikk, amely az egymásnak feszülő felek miatt egyébként is kínosan rövid és száraz -- ugyanakkor erősen szelektív.

A magyar Wikipedia egyelőre (remélhetőleg) még a felfutási szakaszában tart. Rengeteg alapvető szócikk hiányzik, mint például a villanyborotva vagy a fogkefe, az informatikai felhozatal pedig különösen szegényes, a legtöbb téma hiányosan vagy egyáltalán nincs tárgyalva. Ahogyan máshol is, itt is egy kemény mag produkálja a tartalom derekát, míg a legtöbb szerkesztő hozzájárulása eseti és viszonylag kevés.

A Wikipedia pont annyira működik tehát, mint amennyire a közössége. A közösségnek pedig létre kell jönnie, felépülnie, elérnie a kritikus tömeget. Ebben az építkezésben a média és a szájreklám mellett meghatározó szerepe van a maroknyi kemény magnak, akik köreiből érdemeik alapján az adminisztrátorok is kikerülnek.

Ezeknek az embereknek nem közvetlenül a közösségi lexikon, a részvétel vonzerejének alakításában van legfőképp szerepük (közvetve viszont igen), hanem a szerkesztők megtartásában -- azáltal, hogy észrevétlen marad a jelenlétük, kapott hatalmuk jelenléte, kizárólag csak feltétlenül szükséges esetekben avatkoznak közbe, és nem állnak egy alapvetően önszabályzó közösség kialakulásának és növekedésének útjába, amely a Wikipedia motorja.

A Beckhoff ultrakompakt, C6025 típusú ipari PC az Intel Core i processzorcsalád nagy számítási teljesítményével rendelkezik, ventilátor nélküli, kisméretű kivitelben. A rendkívül alacsony fogyasztású, új Intel Core i U processzorok teszik mindezt lehetővé.

a címlapról

Hirdetés

Csúcstechnológia pár koppintással: ezt tudja a Huawei nova 9

2021. december 1. 22:10

Manapság egyre-másra jelennek meg olyan új mobilok, amelyek hihetetlen funkciókat ígérnek, de ezeket szinte műszaki diplomával lehet csak előcsalogatni. A HUAWEI nova 9 igazi ereje abban rejlik, milyen egyszerű előcsalogatni a mobil tudását.