Szerző: Bodnár Ádám

2006. május 26. 10:18

Magyarország a régió egyik vezetője a szoftverlegalizálás terén

Magyarországon tavaly a személyi számítógépekre telepített szoftverek 42 százaléka volt illegális -- derül ki a BSA és az IDC által elvégzett kutatásból. Bár 2005-ben 2 százalékponttal csökkent az illegális szoftverek aránya, 2004-ben ugyanennyivel nőtt, így a jelenlegi arány a 2003-ban mért 42 százalékkal egyezik meg.

[HWSW] Magyarországon tavaly a személyi számítógépekre telepített szoftverek 42 százaléka volt illegális -- derül ki a BSA és az IDC által elvégzett kutatásból. Bár 2005-ben 2 százalékponttal csökkent az illegális szoftverek aránya, 2004-ben ugyanennyivel nőtt, így a jelenlegi arány a 2003-ban mért 42 százalékkal egyezik meg.

Kelet előtt, Nyugat mögött

Világszinten és Nyugat-Európában az illegális szoftverek aránya átlagosan 35 százalékos volt, vagyis Magyarország továbbra is lemaradásban van a kalózkodás visszaszorítása terén. Az IDC adatai szerint a nyugat-európai illegalitási arány azonban nőtt, a magyarországi viszont csökkent. A közép-kelet európai régióban hazánk igen jól áll az illegális szoftverek arányát tekintve, Magyarországot csak Csehország (40%) előzi meg. Nyugat-Európában is vegyes a kép, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban is nagyobb az illegális szoftverek aránya mint hazánkban.

"Egyrészt örülünk annak, hogy ha kis mértékben is, de csökkent az illegálisan telepített szoftverek aránya" -- mondta Sarlós Gábor, a BSA Magyarország szóvivője. "Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ha nem folytatódnak azok az erőfeszítések, amelyek az illegális szoftverhasználat visszaszorítását célozzák, akkor ez a pozitív tendencia könnyen megfordulhat, és újból távolabb kerülünk a nyugat-európai átlagtól. Senkinek sem szabad abba belenyugodni, hogy 10 új szoftverből 4 illegálisan kerül a vállalatok számítógépeire, ilyen helyzetet semmilyen iparág nem tolerálna."

A BSA számításai szerint a magyarországi illegális szoftverhasználat tavaly 22 milliárd forint bevételkiesést okozott a gyártóknak, de ennél talán még nagyobb volt az a veszteség, amely az államot az elmaradt adó- és járulékbefizetések miatt érte.

Nincsenek tisztában a szabályokkal

A BSA közleménye szerint a kalózkodás visszaszorításában jelentős lépés volt a szervezet által tavaly indított NagyVizIT program, amelynek keretében Győr-Moson-Sopron és Pest megyében, illetve Budapesten több mint 200 vállalatot látogattak meg. Ezek során kiderült, hogy bár a cégek jelentős része jogkövető magatartást kíván folytatni, mégsincs tisztában a legális szoftverhasználat elemeivel.

"A cégek egy része például nem ismeri azt az adóhatósági állásfoglalást, miszerint csak azokat a számítógépeket lehet a cég eszközei között nyilvántartani, melyeken kizárólag legális szoftverek futnak. A vezetők sokszor nem ismerik a licencszerződések előírásait sem, és nem tudják, hány számítógépre is szól egy adott licenc. Volt olyan vállalatvezető is, akinek a beszélgetés során vált világossá, hogy a cég szoftvergazdálkodásáért ő tartozik elsődleges felelősséggel, nem pedig a cég számítástechnikai vezetője" -- sorolta az elrettentő példákat Sarlós Gábor.

Mit mérnek?

Egy lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő szakértő szerint az IDC által alkalmazott metodika továbbra sem világos, sem pedig pontos, hiszen az otthoni PC-kre telepített szoftverekről senkinek sincsenek adatai. A BSA és az IDC által kiadott anyagban a módszertanról csupán annyit lehet megtudni, hogy az elemzők megbecsülik a használatba vett szoftverek számát, majd ebből kivonva az eladásokat megkapják az illegális programok számát és arányát.

Furcsa, hogy a vállalatoknál használt, nagy értékű szoftvereket -- például vállalatirányítási rendszereket -- az IDC és a BSA tanulmánya továbbra sem veszi figyelembe, a PC-s játékok viszont szerepelnek a felmérésben. Ugyanakkor örvendetes, hogy idén először a nyílt forrású, ingyenes szoftverek is szerepelnek a felmérésben, ezeket legálisnak veszi és 0 dolláros értéken számolja el a BSA és az IDC.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról