Szabványosítással erednek a Windows nyomába a Linux-disztribútorok
[Associated Press/IDG News Service] Technológiailag szabványosításra kerülnek a forgalomban lévő domináns PC-s Linux-disztribúciók, annak érdekében, hogy a linuxos alkalmazások fejlesztése és használata egyszerűbbé, könnyebbé váljon -- hozzájárulva a platform további népszerűsítéséhez.
Szabványos Linuxok özöne
Ez a munka tavaly október óta tart, mikor a nyílt forrású szoftverek számára szabványokat létrehozó Free Standards Group (FSG) bejelentette a Linux Standard Base Desktop Projectet. Az elkészült szabványokat elvileg ezen a héten, a hétfőn és kedden, San Diegóban megrendezett Linux Desktop Summit alkalmával jelentik be. Az ennek megfelelő rendszerek májustól kerülnek a terjesztésre, így nyárra valószínűleg az összes meghatározó disztribúció már szabványos lesz, köztük a SUSE, a Red Hat, a Debian vagy az Ubuntu.
Az FSG, amely mögött tucatnyi fajsúlyos informatikai vállalat áll, már régebb óta hasonló szabványosítást végez a Linux-alapú szerver operációs rendszerek számára, ennek eredményeként született meg a Linux Standard Base (LSB). A PC-kre telepítendő Linuxokkal kapcsolatos szabványok beleépülnek az LSB soron következő, 3.1-es verziójába, így az ilyen minősítéssel ellátott disztribúciók elviekben már egy egységes, kompatibilis platformot alkotnak majd.
A szabványosítás célja, hogy a fejlesztők és felhasználók számára is egységes platform jöjjön létre, ami révén könnyebben biztosítható, hogy az alkalmazások probléma nélkül fussanak a különböző disztribúciókon. A Linux jelenleg a leggyorsabb ütemben növekvő szerver operációs rendszer, különösen sikeres a webes, e-mail és egyéb frontvonalbeli kiszolgálók esetében, de a fejlesztése mögé beállt vállalatok erőfeszítései egyre feljebb tolják a platformot a piacon, így ma már akár az IBM mainframe-jeire is lehet Linux-partíciót telepíteni -- üzletileg kritikus tranzakciókat és adatbázisokat futtatva rajtuk.
Szükséges lépés
A szerverek terén tapasztalt helyzettel szemben a PC-piacon mindössze néhány százaléknyi részesedéssel bír Linus Torvalds gyermeke, igaz még így is nagyobb felhasználói tábort tudhat magáénak, mint a Mac OS. Bár a Linux (vagy akármilyen más alternatív operációs rendszer) PC-n való terjedése előtt a legnagyobb akadály az, hogy inkompatibilis a világpiac körülbelül 90 százalékát uraló Windowszal, az sem sokat segít, hogy az egyes alkalmazások nem feltétlenül futnak gond nélkül minden telepítésen, mivel sokszor olyan csomagokra, függvénykönyvtárakra lenne szükségük, amelyek adott rendszeren éppen nem találhatóak meg.
Ez pedig gyakorlatilag ellehetetleníti, hogy -- ahogyan a Windows esetében -- a felhasználók a boltban szoftvert vásároljanak, vagy töltsenek le, hiszen a beüzemeléshez már szakértelemre lehet szükség. A helyzet azonban a szoftverfejlesztőknek, forgalmazóknak is fejfájást okoz, hiszen nemcsak jelentős munkatöbbletet jelent a különféle disztribúciókon való tesztelés, hanem a termék támogatása is rengeteg pénzbe kerülhet.
Jim Zemlin, az FSG ügyvezető igazgatója az Associated Press hírügynökségnek elmondta, a Windows egyik legnagyobb erőssége, amelyet nehéz megvalósítani, a konzisztencia. Ha valaki vásárol egy programot Windowsra, futni fog akármelyik windowsos PC-n, mondta Zemlin -- legalábbis nem a Windowson múlik, ha mégse. "Ha igazán széles körben elfogadott és használt technológiává akarjuk, hogy váljon [a Linux], ilyen fokú szabványosításra van szükség."
Az egyik jelentős problémát a szoftverek által használt grafikus felhasználói felület típusa jelenti. A Linux-alapú operációs rendszerekhez többféle ablakkezelő érhető el, a két legelterjedtebb a GNOME és a KDE. Az FSG szabványosítása többek között azt a célt tűzte ki maga elé, hogy ezek az ablakkezelő rendszerek szoftvertechnológiai oldalról úgy épüljenek fel, hogy az alkalmazások számára kompatibilis legyen, tekintet nélkül, melyik fut a rendszeren. Ezzel megmarad a fejlesztők és a felhasználók választási szabadsága, sőt még ki is terjed, hiszen több szoftver fog működni ugyanazon a felületen.