Szerző: Bizó Dániel

2006. április 18. 14:01

Origami, az ultraégő PC

[The Korea Times/HWSW] Az elmúlt időben több alkalommal beszámoltunk már lapunk hasábjain az ultrahordozható PC-k (UMPC) új generációjának közeledtéről. Az érdekeltek által a médiában mesterségesen keltett felhajtás mellett azonban az első kritikákra sem kellett sokat várni, a Gartner gyakorlatilag életképtelennek értékelte a gépeket jelenlegi formájukban. Ennek a kudarcnak lehet figyelmeztető jele az a szöuli konferencia, ahol az Intel, a Microsoft és a Samsung magas rangú vezetői egyikének sem sikerült egy ilyen ultramobil PC-t kezelnie a publikum előtt, kínos perceket szerezve.

[The Korea Times/HWSW] Az elmúlt időben több alkalommal beszámoltunk már lapunk hasábjain az ultrahordozható PC-k (UMPC) új generációjának közeledtéről. Az érdekeltek által a médiában mesterségesen keltett felhajtás mellett azonban az első kritikákra sem kellett sokat várni, a Gartner gyakorlatilag életképtelennek értékelte a gépeket jelenlegi formájukban. Ennek a kudarcnak lehet figyelmeztető jele az a szöuli konferencia, ahol az Intel, a Microsoft és a Samsung magas rangú vezetői egyikének sem sikerült egy ilyen ultramobil PC-t kezelnie a publikum előtt, kínos perceket szerezve.

Nem olcsó

A Microsoft berkeiben Origami néven futó koncepció lényege, hogy egy teljes értékű személyi számítógépet a jelenlegi notebookoknál lényegesen kisebb formátumba sűrítsenek bele. A cél, hogy egy könnyebb, kisebb, olcsóbb és egyszerűen használható gépet kapjunk. A Microsoft az idei CeBIT-en, míg az Intel az Intel Developer Forumon lebbentette fel a fátylat (videó) az ultrahordozható PC-kről.

Egyelőre úgy tűnik azonban, hogy az összes feltétel egyszerre nem tud teljesülni. Miközben a Microsoft a fogyasztóknak célzott termék ezer dollár alatti, sőt jellemzően 600-700 dolláros árcédulájáról beszélt, addig a Samsung, amely hamarosan piacra dobja saját változatát, az 1200 dolláros Q1-et, képtelenségnek nevezte, hogy ilyen áron elkészíthető legyen egy ilyen gép. "Ez nem lehet egy olcsó kütyü. Egy laptop összes áramkörét belepréseltük ebbe a Q1 PC-be" -- mondta Kim Hun-szu, a Samsung számítógéprendszerekért felelős alelnöke. "Az emberek talán úgy érzik majd, hogy ez kissé drága, hiszen a Microsoft azt mondja 500 és 1000 dollár között lesz. De valójában nem lehet olyan alacsony az ár."

Ha olcsó nem is lesz, akkor legalább használható legyen. A 779 gramm tömegű, 7 hüvelykes érintőképernyővel szerelt Q1 valóban kicsi és könnyű, igazán hordozható. Annak érdekében azonban, hogy kicsi és könnyű maradjon, nem rendelkezik billentyűzettel -- nem beszélve arról, hogy ez az ár további emelkedését is magával hozná. A Q1-hez tehát vagy külső billentyűzetet kell vásárolni, amellyel kényelmesen csak asztalra téve lehetséges a gépelés, vagy be kell érni a virtuális változattal, amely az érintőképernyőn jelenik meg.

Samsung Q1 UMPC akár DMB-vevővel
Kattints a képre!

Nem jó

A virtuális billentyűzet azonban még a Samsung mérnökei szerint sem alkalmas elég gyors adatbevitelre, már e-mailek megírása is bosszantóan lassú és nehézkes lehet. "Írhatsz egy rövid üzenetet a képernyőn lévő billentyűzettel, de ez nem megfelelő hosszabb dokumentumok készítésekor. A csapatunkban lévő legügyesebb fejlesztő is csak 100 karaktert képes percenként begépelni. Vannak emberek, akik a mobiltelefonjukon több mint 500 karaktert tudnak" -- mondta el Park Szung-csun.

A vezérlés az a rész, ahol az Intel, a Microsoft és a Samsung vezetői is "beégtek" az egybegyűltek előtt, ahogyan egy Q1 UMPC segítségével akarták előadásukat megtartani. A fentebb említett samsungos Kim a PowerPoint prezentációjának elindítását követően képtelen volt lapozni, mire hosszú percek után végül segítségére siettek a szervezők. Miután az előadás folytatódott, a kivetítőn egyszercsak eltűnt a kép -- a gép akkumulátora lemerült.

Kimet követően a Microsoft és az Intel dél-koreai vezetői is elestek a Q1-gyel vívott harcban. Ju Csé-szung, a Microsoft Korea elnöke először nem tudta elindítani prezentációját, majd mikor ez egy szervező segítségével sikerült, a gép az összes diát végigpörgette, így Ju csak rövid előadást tartott. Végül Lí Hí-szung, az Intel Korea vezetőjének is csak segítséggel sikerült elindítania bemutatóját.

A használhatósággal kapcsolatos kihívások és a magas ár ellenére a Samsung a Q1-ből 300 ezer darabot tervez egy év alatt eladni, ebből 100 ezret Dél-Koreában. A készülék a tervek szerint az Egyesült Államokban és Európa több országában egyszerre jelenik majd meg a jövő hónap folyamán.

Mégcsak nem is új

Bár az érdekelt vállalatok teljesen érthető módon úgy kívánják az UMPC-ket bemutatni, mint valami merőben újszerű dolgot, valójában semmi újdonságot nem hoznak magukkal technikai oldalról, sem koncepcionálisan. Már évek óta ismert és másfél éve kapható például a OQO gépe, amely a Transmetával közösen kifejlesztett ún. ultrapersonal computer (UPC), azaz ultraszemélyi számítógép kategória első tagja. Igaz, a Windows XP-t vagy akár Tablet PC Editiont futtató, 400 grammos, 5 hüvelykes, transzflektív kijelzővel rendelkező OQO gyakorlatilag az egyetlen UPC volt, amely termékként eljutott a piacra, és egyáltalán nem nevezhető átütő sikernek, bár az amerikai tömegmédia már foglalkozott vele több alkalommal.

Egy másik hasonló koncepciója, a Microsoft társalapítója, Paul Allen által létrehozott Vulcan FlipStartja sosem jutott el a termékké válás fázisába, első és utolsó sajtóközleményüket a miniPC-nek nevezett, 450 grammos, 5,6 hüvelykes kijelzővel ellátott gépről 2004-ben adták ki.

A két leglényegesebb különbség az eddigi próbálkozások, és az UMPC-k között a mögöttük álló vállalatok piaci súlyában és pénzügyi erejében, valamint a pozicionálásban keresendő. Az Intel, a Microsoft és a Samsung irtózatos összegeket lesznek képesek népszerűsítésre költeni, amennyiben úgy látják, jó esély van a megtérülésre. Hasonlóan a kutatás-fejlesztések folyamatos finanszírozása a kezdeti veszteséges időszakban is kritikus jelentőségű.

A pozicionálásbeli különbség is jól látható. Míg az OQO teljesen ésszerű módon az örökké mozgásban lévő üzleti felhasználóknak lett tervezve és kommunikálva, hiszen nekik éri meg kompromisszumot kötni méretekben, valamint megfizetni a prémiumot (kísértetiesen a PDA-piac mögött rejlő mozgatórugókhoz), addig az UMPC-t fogyasztói elektronikaként vezették be a vállalatok.

Pláne nem gyors

A kérdés az, hogy egy olyan árvezérelt piacon, ahol az asztali gépeket leváltó, jó multimédiás teljesítményű notebookok viszik a prímet, mennyi keresnivalója van egy erős kompromisszumokra kényszerítő, tudásához képest drága terméknek. Az UMPC-k az alacsony fogyasztás és hőtermelés oltárán feláldozzák a teljesítményt, a leglassabb processzorok, merevlemezek, grafikus chipek kerülnek beléjük, amelyek ugyan bőven elegendőek a mindennapi irodai, internetes és multimédiás feladatok elvégzésére, de mégiscsak lassúnak számítanak, ha összehasonlítjuk őket a mindenkori leggyorsabb változatokkal.

A továbbfejlesztések a következő években természetesen megváltoztathatják ezt a képet, hogy az utódok már valódi sikereket érjenek el. Az Intel mérnökei szerint két éven belül már a piacon lesznek olyan készülékek, amelyek alig nagyobbak egy tenyérgépnél és egy feltöltéssel akár 8 órán keresztül is használhatók, szemben a jelenlegi 2-3 órával, processzoruk pedig már kétmagos és akár beépített GPS is található bennük.

A vállalat szerint ezek a készülékek népszerűek lesznek a felhasználók körében, mivel ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtják, amelyeket a noteszgépek, de kisebbek, könnyebben hordozhatók azoknál. Az első generációs UMPC-knek azonban, úgy néz ki, legfeljebb az úttörő hálátlan szerepe juthat.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról