Egy év alatt jelentősen előrelépett a magyar e-közigazgatás

[HWSW] Az e-közigazgatás fejlesztése politikai prioritást élvez Európában, ami mögött az az elvárás fogalmazódik meg, hogy a közigazgatásnak minden eddiginél jobban kell szolgálnia a versenyképességet és a társadalmi befogadás növelésének folyamatát -- állapítja meg a Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központja által idén először elkészített "E-közigazgatás éves jelentés".

Elkerülhetetlen a modernizáció

A közigazgatás mérete és súlya alapvetõen befolyásolja a gazdaság növekedését, hiszen például 2003-ban az EU15 országaiban a GDP átlag 49 százalékát emésztette fel a közigazgatás, persze az egyes országok között jókora eltéréseket találni. Egyre több gyakorlati szolgál példa arra, hogy az elektronikus szolgáltatások komoly anyagi megtakarításokat eredményeznek. Egy friss felmérés szerint Németország évente 27 milliárd eurót (~7 ezer milliárd forintot) spórolhat meg az e-közigazgatás segítségével.

A közigazgatási modernizáció nem hagyhatja érintetlenül a köztisztviselők, közalkalmazottak számát sem. 2003-ban az európai foglalkoztatottak közel 17 százaléka a közigazgatásban dolgozott, míg ez az arány az Egyesült Államokban 16, Japánban viszont csak 9 százalék volt. Jelenleg Magyarországon a közszolgálatban 200 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint 1988-ban. A BME ITTK szerint azonban míg az összlétszám 812 ezerre csökkent, ezen belül a közhatalmi ágé viszont a duplájára emelkedett, azaz a megnövekedett feladatok ellátását elsősorban a létszám növelésével, nem pedig a folyamatok racionalizálásával oldották meg.

A BME ITTK kutatócsoportja szerint a közigazgatás reformja, azaz működésének ésszerűbbé, gyorsabbá, átláthatóbbá tétele elengedhetetlen feltétele a versenyképes magyar közigazgatás megteremtésének. A jövőben emellett össze kell hangolni a központi és önkormányzati közigazgatás sok esetben párhuzamosan, de koordinálatlanul folyó elektronizációját is. Különösen igaz az összehangolatlan fejlesztési politika az európai uniós forrásokból történő fejlesztésekre.

Az európai középmezőnyben

Az Európai Unió tagállamaiban, átlagában a közhivatalok szolgáltatásainak 40 százaléka vehető igénybe elektronikus úton, interaktív módon. Ettől az újonnan csatlakozó 15 tagállam átlaga 10 százalékkal alacsonyabb szintű, ami átlagosan két esztendő lemaradást takar. Az e-közigazgatási szolgáltatásokat igénybevevő állampolgárok 18 százalékos arányával Magyarország az európai rangsor középmezőnyébe tartozik, megelőzve többek között Csehországot és Olaszországot is. Az elektronikus kormányzati szolgáltatások meglétével tisztában levő magyarok 40 százaléka tervezi, hogy a közeljövőben ki is próbálja azokat.

Szélessávon

Az elektronikus közszolgáltatások használatának elterjedtsége szoros összefüggésben áll a szélessávú felhasználók számával. Hazánkban 2005-ben az összes internet-hozzáférés 67 százaléka nagy sávszélességû volt. Az Európai Közösség 2005-ös számításai szerint erõs negatív korreláció figyelhetõ meg a tagállamokban: minél versenyképesebb egy ország, annál alacsonyabb díjat kell fizetni a szélessávért.

Figyelemre méltó, hogy a magyarországi internetezők közül elsősorban a középkorú és az idősebb korosztály érdeklődik az online ügyintézési lehetőségek iránt, viszont e felhasználói réteg aránya még olyan kicsi, hogy az nem hat kényszerítő erővel a közigazgatás elektronizációja irányába. A társadalmi kényszerek hiányát így a törvényalkotás kompenzálta, hiszen két olyan jogszabály is született 2005-ben, amelyek kikényszerítik az elektronikus ügymenetet a közigazgatásban, illetve fokozza a közintézmények átláthatóságát.

Magyarország nem tűnik ki a környező országok felkészültségi szintjétől, bár az egy évvel korábbi adathoz képest hazánk jelentős előrelépést tett a 20 alapvető közszolgáltatás online elérhetősége terén, amely ráadásul nálunk 27 közigazgatási ügyre bővült. 2005 végén a 27 szolgáltatásból már 20 online is elérhető volt, az Ügyfélkapun keresztül elérhető űrlapok, formanyomtatványok száma pedig mára eléri a kétszázat. A magyar állampolgárok tavaly november óta már az interneten keresztül intézhetnek el olyan ügyeket, mint a személyi igazolvány vagy az útlevél érvényességének meghosszabbítása, egy megvásárolt autó átírása, a lakcímváltozás bejelentése, vagy a személyi jövedelemadó bevallása.

A következő lépés

2006 egyik lefontosabb kérdése az lesz, miként sikerül egyszerűen, átláthatóan használható elektronikus közszolgáltatásokat beindítani, amelyek révén könnyebben beépülhetnek a köztudatba az információs és kommunikációs technológiai eszközök előnyei. A jelentés szerint az e-közigazgatás éppen az a területe lehet az informatikának, amely miatt az állampolgárok hajlandóak megtanulni az informatikai eszközök használatát. Amennyiben az e-polgárosodás folyamatát az elektronikus közigazgatás lehetőségei nem fogják megfelelő mértékben elősegíteni, úgy nem lesz sok értelme az informatikai fejlesztéseknek sem -- állapítja meg az ITTK.

Az Európai Unió szerint a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy az elektronikus közigazgatás iránti társadalmi érdeklődést a lokális projektek során létrejövő közösségi fórumok segítségével igyekezzenek felkelteni, míg a társadalmi befogadást nehezítő tényezőket a teleházakkal és egyéb, az információs írástudás képességét elsajátító projektekkel próbálják megszüntetni.