Intel, HP: "A Montecito-alapú HP Integrity az a gép, amelyre valójában vártunk"
Honnan jött, merre tart, mi a célja? -- akár ez a Belga-idézet is lehetett volna a mottója annak a rendezvénynek, amelyen Mark Hurd, a HP elnök-vezérigazgatója, valamint Paul Otellini, az Intel vezére nyilvános beszélgetést folytattak az Itanium, valamint az arra épülő HP Integrity szervercsalád helyzetéről, jövőjéről.
Jelszavak: elkötelezettség, befektetés, lendület
Az eseménnyel, melyet a webes közvetítésen keresztül bárki nyomon követhetett, a két vezetõ célja érezhetõen az Itanium-platform ismertségének és elismertségének javítása volt, és hogy megüzenjék a világnak: az Itanium és a HP Integrity a jövő vállalati informatikájának ideális építőelemei. Az apropót pedig az szolgáltatja, hogy küszöbön áll a következő generációs Itanium processzor és Integrity chipsetek megjelenése, amelyek nagy előrelépést jelentenek majd a platform életében.
Hurd az elején leszögezte, a HP rendíthetetlenül elkötelezett az Itanium-alapú HP Integrity szerverek mellett, aminek nyilvánvaló célpontja a szakmédia hathatós támogatásával az iparágban a platformmal szemben kialakult kételyek, szkepticizmus, sőt néha ellenséges attitűd. Hogy szavainak kellőképen súlyt adjon, elmondta: a HP a következő öt év során évi 1 milliárd, azaz összesen 5 milliárd dollárt fektet a HP Integrity szervercsalád hardveres, szoftveres és szolgáltatásoldali fejlesztéseibe.
"Az Intel növeli az Itaniummal kapcsolatos befektetéseit" -- erősítette meg Hurd szavait Otellini, ami több száz szoftver-, és több ezer chiptervezõ mérnök munkáját jelenti. A befektetések pedig nem mást céloznak, mint a RISC-ek és mainframe-ek évi 28 milliárd dolláros piacát. Az Intel-vezető meglátása szerint az Itanium terjedése gyorsulni fog, rendkívül komoly reményeket fűz a kétmagos Montecitóhoz, véleménye szerint annak megjelenése döntően megváltoztatja játszmát. "A Montecito-alapú HP Integrity az a gép, amelyre valójában vártunk. Úgy gondolom, sokkal gyorsabb terjedési ütemet fognak látni, mint amilyenre számítanak."
Mark Hurd és Paul Otellini
Az Oracle is odaáll
Vendégként Larry Ellison, az Oracle elnök-vezérigazgatója videofelvételen tudatta a közönséggel, hogy vállalatának nincsenek fontosabb partnerei, mint a HP és az Intel, és nincs számára még egy olyan fontos platform, mint az Itanium, amely hatalmas piaci lehetőségekkel kecsegtet. Kiemelte, hogy együttműködésük igen mélyreható, és hogy az Intel és a HP aktív párbeszédet folytatott az Oracle-lel, hogy felmérje az adatbázisok, vállalati szoftverek által támasztott követelményeket a processzorokkal és szerverekkel szemben.
Ennek megfelelően az Oracle összes szoftverét portolja Itanium platformra, mondta el Ellison, valamint az x86-os chipekkel azonos többmagos licencelést vezet be, azaz magonként a teljes licencár 50 százalékát kell kifizetni, szemben a RISC-processzorokra érvényes 75 százaléknál. Ez nem kevesebb, mint 33 százalékos szoftverbeszerzési árelőnyt jelent az Itanium-alapú szerverek számára a Power5 és UltraSPARC IV+ rendszerekkel szemben.
Kísért a múlt
Az Itanium renoméja erősen megtépázódott története során. Az Intel és a HP közös, hivatalosan 1994-ben útjára indított projektjének célja, hogy a rendszerszállítok különféle egyedi fejlesztésű RISC-, vektor- és mainframe chipjeit egy közös, erőteljesebb platformmal váltsák fel. Megszületett a merőben újszerű IA-64 utasításkészlet, az első implementáció, a Merced azonban éves nagyságrendű késlekedést szenvedett, majd teljesítménye minden várakozást alulmúlt, mikor 2001-ben megjelent.
Az utólag prototípussá nyilvánított Merced hibáit a McKinley 2002-ben kiköszörülte, majd a 2003-as Madisonnal már érdemleges piaci mozgás indult meg. Az Itanium sorozatos csúszásai (ne feledjük, a Montecito is késik), valamint az IDC és más piackutatók által korábban közzétett gigantikus várakozások totálisan téves volta azonban negatív előjellel ruházták fel a vállalkozás megítélését, az ellenszél pedig azóta is kitart -- sőt, egyes online lapok olvasottsága nagy részben támaszkodik a jelenségre. A PA-RISC, Alpha és MIPS rendszerek migrációja is kitolódott ezzel, felvetve a kérdést, hogy mennyire volt helyes döntés ezen processzorcsaládok fejlesztéseit leállítani.
Otellini szerint azonban a legtöbb ember meglepődne, ha tudná, hogy az Itanium jó úton halad afelé, hogy életciklusának elsõ 5 évében a növekedési üteme felülmúlja mind a SPARC, mind a Power kezdeti felfutásának hasonló mutatóit. Mint mondta, egy új platform felfejlődéséhez idő kell, és a kritikus tömeg elérését követően ez a folyamat gyorsul: 2003-ban 0,5, 2004-ben 1,5, 2005-ben pedig 2,5 milliárd dollár körül alakult az Itanium-alapú szerverek globális forgalma -- becslik a Gartner és az IDC piackutató cégek. Az Itanium ma már a rivális RISC-ektől is vesz el piacrészesedést, Japánban pedig mind a Power, mind a SPARC szervereknél nagyobb forgalmat bonyolít, tette hozzá Otellini.
A riválisok által gerjesztett "félrevezetõ információk" szétoszlatása céljából Hurd közölte, hogy a világ 100 legnagyobb vállalatának fele már használ Itanium-alapú szervereket éles üzemben. Úgy látja, hogy az életciklusának legelején tartó Itanium már most komoly kihívó a piacon. Otellini elárulta, elképzeléseik szerint év végére ez az arány 70 százalék fölé növekszik, köszönhetően főként hónap második felében érkező új HP Integrity szervereknek, valamint az év közepén, nyáron landoló Montecitónak.
Globális szerverforgalom arányának alakulása; Forrás: IDC/HP
A jövõ IT-infrastruktúrája -- ahogyan a HP látja
Hurd jövőképe szerint a jövő vállalati infrastruktúrája éjjel-nappal folyamatosan üzemel emberi jelenlét nélkül, a felügyelet egy központosított felületen távolról történik, a teljesen virtualizált és automatizált rendszerek minimális manuális beavatkozást igényelnek majd. A virtualizáció, automatizáció és egységes felügyelet révén az eszközök kihasználtsága, rendelkezésre állása növekszik, az üzemeltetési költségek pedig csökkennek.
A hazai politika mostanában hangos retorikájával telt magyar fül számára igen szokatlanul és élesen hangzott Hurd azon későbbi kijelentése, hogy a cél nem más, mint az üzemeltetéshez szükséges munkaerő megszüntetése. Az ember ugyanis hibatényező, és miközben sokan műszaki hibáktól, vagy természeti katasztrófáktól tartanak, addig az emberek lényegesen több problémát okoznak, például kirúgják a tápkábelt -- véli a vezető.
Ennek az idealizált számítógépes infrastruktúrának pedig iparágilag szabványos építőelemekből kell felépülnie, mint például az HP Integrity szerverek, hangsúlyozta ki beszédében. Elmondta, hogy egy év alatt több mint megduplázódott az Integrityre elérhető szoftverek tömege, jelenleg szám szerint nagyjából 7100 minősített alkalmazás érhető el, és a vezető független szoftverszállítók, élükön az Oracle és az SAP is teljes mellszélességgel támogatják az Itaniumot és a HP Integrity-alapú megoldásokat.
Integrity itthon
Lapunk megkeresésére Birnbauer Péter, a HP Magyarország üzletileg kritikus szerverekért felelős termékigazgatója elmondta, hogy hazánkban már több száz vállalatnál található Intel Itanium alapú HP Integrity szerver, jellemzően adatbázis-alapú alkalmazásokat (erőforrástervezés, ügyfélkapcsolat, adatbányászat) futtatva. Itaniumra már közel 100 magyar fejlesztésű üzleti szoftver érhető el, számuk pedig folyamatosan bővül, köszönhetően részben a HP szoftverfejlesztői kezdeményezéseinek.
Birnbauer örvendetesnek tartja, hogy ma már a kisebb cégek is alkalmaznak ilyen rendszereket. "A nagyok után a kis- és közepes vállalatok körében is megjelentek ezek az eszközök, ami segíti a versenyképességüket" -- mondta. "Folyamatosan csökken az HP Integrity szerverek bekerülési költsége, ami egyre több cég számára teszi elérhetővé azokat, továbbá UNIX mellett Windowst, vagy akár Linuxot is futtathatnak rajtuk."
A következő generációs chipsetekkel felvértezett, akár 30 százalékkal nagyobb teljesítményt nyújtó HP Integrity szerverek még az év első felében, márciust követõen kerülnek majd elsőként szállításra, a jelenlegi Madison magos Itanium 2 chipekkel. A Montecitóval szerelt konfigurációk az év második felére várhatóak -- árulta el az termékigazgató. Bár az új rendszerek nagy ugrást jelentenek teljesítményben, megbízhatóságban és egyéb képességekben majd, egyre inkább "A megoldások felé nyit a HP, a megoldásközpontú megközelítést szolgáljuk ki" -- mondta Birnbauer.
Alt+F4
Úgy tûnik, a HP és az Intel nem csak hivatalból bizakodó, a felvázolt elképzelések igen ambíciózusak. Az IBM-en és a Sun Microsystemsen kívül mára gyakorlatilag az összes korábbi rendszerszállító (SGI, Bull, Fujitsu, NEC, Hitachi, Unisys) Itaniumra tért át, vagy forgalmaz Itanium-alapú megoldásokat, ezáltal erősítve a platfrom stratégiai létjogosultságát, hiszen ma míg a többi szállító versenytársat jelent, egyúttal terjesztik a platformot, vonzóbbá téve a szoftverszállítók számára, valamint növelik az Intel piacát, amelyből így egyre nagyobb összegeket tud processzorfejlesztésre áldozni.
Mind az IBM, mind a Sun elszántan igyekeznek kutatás-fejlesztési költségeiket minél inkább szétteríteni, hogy befektetéseik mértékét versenyképesen tudják tartani. A Sun belépő kategóriás UltraSPARC chipet dobott piacra, a T1-et, amely kimagaslóan szerepel egyes tranzakciószerű feladatok során, az IBM pedig a jövőre megjelenõ Power6-tal egyesíti RISC-szervereket a zSeries mainframe-mel.
A jelenlegi állás szerint a platformok harca még sokáig elhúzódik, ha egyáltalán valaha is be kell majd hódolnia az utolsó két mohikánnak. A történelem azonban azt súgja, a háborúkat többnyire azok nyerik, akiknél több az erőforrás -- elszántságnak és szellemi muníciónak egyik oldal sincs híján.