Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

Testünk, mint elektronikus hálózat

Bizó Dániel, 2006. február 24. 15:38
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

[The Korea Times/The Economist/HWSW] Dél-koreai kutatók egy csoportja olyan technológiát dolgozott ki, amely vezetékek vagy rádió helyett az emberi bőrt használja különféle elektronikus eszközök -- például az MP3-lejátszó és a fejhallgató, vagy a mobiltelefon és a headset -- közötti kommunikáció csatornájaként. A mérnökök szerint az ötlet egyáltalán nem vad, és gőzerővel dolgoznak azon, hogy egy éven belül tömegesen és rendkívül olcsón termelhető állapotba kerüljenek a szükséges chipek.

hirdetés
[The Korea Times/The Economist/HWSW] Dél-koreai kutatók egy csoportja olyan technológiát dolgozott ki, amely vezetékek vagy rádió helyett az emberi bőrt használja különféle elektronikus eszközök -- például az MP3-lejátszó és a fejhallgató, vagy a mobiltelefon és a headset -- közötti kommunikáció csatornájaként. A mérnökök szerint az ötlet egyáltalán nem vad, és gőzerővel dolgoznak azon, hogy egy éven belül tömegesen és rendkívül olcsón termelhető állapotba kerüljenek a szükséges chipek.

Olcsó, jobb minőségű, biztonságosabb

A Korea Advanced Institute of Science and Technology (KAIST) professzora, Yoo Hoj-dzsun múlt héten közölte, hogy a világon elsőként valósította meg az eljárást. "Az alapötlet, hogy az MP3-számok vagy a telefonhívások jelei az elektronikus ketyerékből a headsetig az emberi bőrön keresztül utaznak" -- mondta el a 45 éves kutató. "Az emberi test kiváló vezető, durván milliószor jobb, mint a levegő. Következésképpen nagyon jól képes elektromos jeleket szállítani."

A gyakorlati nehézséget az okozza, hogy az elektronikus eszközöknek a csupasz bőrfelületre kell csatlakozniuk, hogy képesek legyenek adathálózatként hasznosítani az emberi testet. Ez azt jelenti, hogy vagy kézbe kell fogni azokat, vagy a ruha alatt viselni valamilyen módon. Kritikusok szerint ezenkívül a kibocsátott hő és elektromágneses mező káros lehet az emberi szervezetre nézve. Yoo azonban cáfolja ezeket a szerinte eltúlzott aggályokat. "Az ehhez a technológiához szükséges elektromos áram olyan gyönge, hogy a vele járó elektromágneses mező még gyengébb is, mint a természetes körülmények között levegőben található.

A kutató azt állítja, hogy ez az új technológia sok szempontból jobb, mint a hasonló célra használatos vezeték nélküli Bluetooth, vagy infravörös megoldások. A bőrátvitel kevesebbet fogyaszt, kevésbé zajos, biztonságosabb a lehallgatások ellen, és a szükséges eszközöket olcsóbb előállítani. "Célunk, hogy az emberi test-kommunikáción alapuló headseteket kevesebb mint 5 dollárba kerüljön elkészíteni. Mivel ez a technológia rendkívül olcsó, arra számítunk, hogy egy éven belül kereskedelmileg alkalmazhatóvá válik" -- mondta Yoo.

Personal Area Network

Bár Yoo állítása szerint ő és csapata rukkoltak elő elsőként ilyen működő technikával, az ötlet egyáltalán nem tekinthető újdonságnak. Az IBM és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) médialaborja 10 évvel ezelőtt már demózott egy hasonló elképzelést a Comdex kiállításon, ahol két ember kézfogással cserélte ki elektronikus névjegykártyáját. Azt követően azonban nem lehetett sokat hallani további fejlesztésekről, vagy kereskedelmi termékekről.

A Microsoft hasonló kutatásokat végzett az ezredfordulót követően, majd 2004 nyarán szabadalmaztatta is saját technológiáját, arról azonban nem beszélt, milyen termékekben és mikor képzelné el az ötlet megvalósítását. A Microsoft úgynevezett Personal Area Networkről (PAN) beszélt, ahogy az emberi test képezi a személyes elektronikai eszközök közötti minihálózatot.

Az emberi test alkalmazhatóságának gondolatát azonban még ennél is tovább vitték. Nem csak jeltovábbító hálózatként, hanem vezérlésre is alkalmasnak találták az emberi testet az ellenállás mértékének változására alapozva. Az elképzelés szerint például a alkarunkon egyes pontokat nyomogatva leállíthatnánk, elindíthatnánk egy mp3-lejátszót, vagy akár a hangerőt is tudnánk szabályozni, hasonlóan mobilhívás fogadásához, indításához, sőt elvileg akár gépelhetnénk is.

A vezérlésen kívül a másik előnye a bőrre csatlakozó eszközök folyamatos töltése lenne a test mozgási energiája által. A test önmaga is termel -- a hőn kívül -- eletkromosságot, de például a cipőtalpba épített, vagy a csuklóra rakható generátorok hasznosíthatnák a kinetikus energiát, a testen keresztül visszatáplálva az elektronikus eszközeinkbe. Az emberi testhez való csatlakozás kérdése azonban a Microsoft szabadalmában sem tűnik megoldottnak. A dokumentum elektródákat javasol, amelyek az emberi bőrre tapadnának. Ez kétségtelenül kényelmetlen és taszító gondolat, és egycsapásra semmissé tenné a bőrátvitel nyújtotta lehetőségek előnyeit.

2029 AD

Ettől eltekintve a testünk, mint elektronikailag integrált eszköz alkalmazása előtt hatalmas lehetőségek állnak, melyeknek csak a fantázia szab határt. Az emberek így ujjaikat mintegy csatlakozóként használhatnák adatok áttöltésére -- igaz az átviteli sebességek egyelőre nem ismertek --, ezáltal mi magunk válhatnánk adathordozókká egy testre rögzített memóriaegységgel. Legkézenfekvőbb megoldásként azonban a különféle nyilvános információs pontokhoz és számítógépeken érintéssel tudnánk adatokat fel- és letölteni -- akár fizetni is, hiszen a biometrikus azonosítás az adatátvitellel párhuzamosan történne.

Azt azonban, hogy érintéssel hallhatjuk-e majd, milyen zenét hallgat egy másik ember, az fogja eldönteni, mennyi kutatási pénz áramlik a területbe a tőkeerős vállalatok felől, azaz mekkora extra piaci potenciált látnak az ilyen termékekben. Felvetődik az a kérdés is, hogy a konvergencia korában valóban szükség lesz-e ilyen testátvitelre, hiszen a közeljövőben az MP3-lejátszót, fényképezőgépet, videokamerát, adathordozót, és akár mini számítógépet magába foglaló mobiltelefon lesz valószínűleg az egyetlen eszköz, amit magunknál hordunk.

A KAIST eredményén kívül a szintén dél-koreai Electronics and Telecommunications Research Institute (ETRI) már demózott hasonló elképzelést, Digital Human Body Communication, vagy Body Area Network (BAN) néven. A japán NTT szintén végez kutatásokat, amely a bőr körüli elektromagnetikus mező manipulációjával kommunikál TCP/IP protokollal, akár 10 megabites sebességgel, tehát látható, hogy az emberi test hálózatként való hasznosítására történnek erőfeszítések.

A kijelzők fejlődésével és az ipar alapján a 2020-as években keződődő nanoelektronika korának közeledtével azonban talán újra napirendre kerül a kérdés, ahogyan a mobiltelefonokat, ultraszemélyi számítógépeket akár a bőr alá egy konténerbe ültetve is horozhatjuk, míg kezünkben egy rugalmas, hajtogatható kijelzővel vezérelhetjük azokat, vagy bármilyen tartalmat böngészhetünk és vihetünk be.

Facebook
Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.