Internethasználat: a szomszédos országok java előttünk jár
Magyarország mindössze a 29. helyet foglalja el az európai internethasználati rangsorban, hazánkban ugyanis a 15 éven felüli népességnek csupán 33,2 százaléka fér hozzá az internethez, de közülük még kevesebb, 23,8 százalék tekinthető tényleges internet-felhasználónak, azaz csatlakozik havonta legalább egyszer a világhálóra -- derül ki a Fessel-GfK Piackutató Intézet által nyilvánosságra hozott adatokból.
Szinte az összes szomszédos ország megelőz minket
Az internet magyarországi elterjedtsége és kihasználtsága messze elmarad az európai átlagtól, ami a vizsgált országokban 41,8 százalékot tesz ki. Elgondolkodtató, hogy a szomszédos országok közül egyedül Romániát (21%) és Ukrajnát (14%) előzzük meg. A Visegrádi Négyek összes tagállama, azaz Csehország (37%), Szlovákia (38%) és Lengyelország (31%) is felülmúlja Magyarországot, nem beszélve a szomszédos Szlovéniáról (56%) és Ausztriáról (60%), de még a horvátoknál (35%) és a szerbeknél (28%) is jobb a helyzet mint nálunk.
Az internet elterjedtségében erős észak-déli, illetve nyugat-keleti megosztottságot figyelhetünk meg Európán belül. A 37 ország bevonásával végzett kutatás tanúsága szerint a skandináv országokban 70 százalék feletti azoknak az aránya, akik rendszeresen használják a világhálót. A listavezető Dánia (76%) és Norvégia (75%), a lista végén -- nem nagy meglepetésre -- a legkevésbé fejlett országok, így Albánia, Ukrajna és Macedónia állnak. Albániában a lakosság alig 1 százaléka használja az internetet.
Sokan elutasítják az online vásárlást
A legfrissebb hazai kutatási adatok szerint Magyarországon a legalább havi rendszerességgel internetezőknek csak 14 százaléka használja az internetet vásárlásra, viszont ennél lényegesen több, 53 százalékuk keres információt a világhálón a vásárlásokat megelőzően. Sokan kihasználják az internetes keresés lehetőségét még akkor is, ha végül nem is a világhálón rendelik meg a kiválasztott terméket.
Az információt keresők többsége (79%) keresőoldalakon kutat termékek után, de sok felhasználó (62%) közvetlenül ellátogat a termék, vagy a gyártó honlapjára is, illetve szakoldalakat és teszteket is segítségül hív a döntéshez. Az online információszerzés szempontjából a műszaki cikkek a legnépszerűbbek (68%), de sokan kutatnak könyvek, zenei kiadványok, utazási szolgáltatások vagy számítógépes alkatrészek után is.
Az online vásárlás iránti egyfajta távolságtartást mutatja Magyarországon az is, hogy a vásárlók elsősorban megrendelni szeretik a kívánt terméket, szolgáltatást, viszont fizetni jellemzően nem az interneten keresztül szoktak. A vásárlók a készpénzes utánvételt részesítik előnyben, 64 százalékukra jellemző ez a fizetési forma, csak kevesebb mint egyötödük használ bankkártyát. A Gfk szerint az online vásárlók alacsony, 14 százalékos aránya valószínűleg nem indul növekedésnek a közeljövőben sem, ugyanis a rendszeres internetezőknek mindössze egynegyede hajlik egyáltalán a netes vásárlásra.