Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Az európai távközlési szolgáltatóknak két évig meg kell őrizniük a beszélgetések adatait

Bodnár Ádám, 2005. december 20. 12:13
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az Európai Unió által elfogadott legújabb direktíva értelmében a távközlési szolgáltatóknak az összes forgalmat naplózniuk kell, a naplókat pedig 6-24 hónap időtartamig meg kell őrizniük. A Európai Parlament a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc jegyében, 378 igen szavazattal 197 ellenében döntött az indítványról, amely brit kezdeményezésre született a londoni metróban a nyáron történt események után.

[HWSW] Az Európai Unió által elfogadott legújabb direktíva értelmében a távközlési szolgáltatóknak az összes forgalmat naplózniuk kell, a naplókat pedig 6-24 hónap időtartamig meg kell őrizniük. A Európai Parlament a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc jegyében, 378 igen szavazattal 197 ellenében döntött az indítványról, amely brit kezdeményezésre született a londoni metróban a nyáron történt események után.

A szolgáltatóknak meg kell őrizniük az egyes beszélgetésekben részt vevő felek telefonszámát, a felek tartózkodási helyét, és naplózniuk kell a beszélgetés időtartamát, de még a létre nem jött hívásokat adatait is el kell tárolniuk, amely komoly költségekkel járhat. A létre nem jött hívások naplózását erősen támogatták a spanyolok, ugyanis a madridi pályaudvaron 2004-ben történt robbantások elkövetőinek épp ezek segítségével sikerült a nyomára bukkanni.

Ki fizet érte?

A beszélgetések, az SMS-ek és e-mailek tartalmát a szolgáltatóknak nem kell megőrizniük, egyedül azokat az adatokat, amelyek alapján a hatóságok azonosíthatják a párbeszédben részt vevő feleket. Becslések szerint a szolgáltatóknak évente mintegy 200 millió eurós költséget jelent az új direktíva, amelyet minden bizonnyal a fogyasztókra hárítanak majd. Az eredeti tervek szerint az adatok rögzítésével kapcsolatos költségeket az EU egyes tagországai állták volna, végül az Európai Parlament úgy határozott, az országok maguk dönthetnek arról, hogy megtérítik-e a szolgáltatók költségeit vagy sem.

Thierry Dieu, a European Telecommunications Networks Operators' Association szóvivője rámutatott, hogy a szolgáltatóknak jelentős befektetéseket kell eszközölniük teljesen feleslegesen. A terroristák és bűnözök minden valószínűség szerint nem otthonról, hanem netkávézókból vagy más nyilvános helyről interneteznek és legtöbbször olyan ingyenes e-mail szolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyeknél az üzemeltető cég nem európai, így arra nem vonatkozik az adatrögzítési törvény.

A jogvédők tiltakoznak

A szolgáltatók mellett az érdekvédelmi szervezetek is tiltakoznak az adatrögzítési gyakorlat bevezetése ellen. A European Digital Rights (EDRI) közleményében "elképesztőnek" nevezte az esetet, hogy a telefonos és internetes kommunikáció nyomait a szolgáltatóknak ilyen hosszan meg kell őrizniük és azokat elérhetővé kell tenniük a hatóságok számára pontosan meghatározatlan bűncselekmények gyanúja esetén.

A törvény záradéka szerint a kommunikációs naplókba csak szervezett bűncselekmények vagy terrorizmus megalapozott gyanúja esetén tekinthetnek bele az egyes országok arra felhatalmazott szervezetei, kizárólag egy bizonyos gyanúsítottra koncentrálva és szigorúan eseti alapon, az adott távközlési szolgáltató engedélyével.

"Az EDRI mélyen aggódik hogy ez a törvény nem növeli a biztonságot, ellenben lerombolja a szabad és nyílt társadalom alapjait" -- áll a közleményben. Az EDRI és több mint 100 másik emberi jogi szervezet petíciót kezdeményezett a törvény ellen. "Egyelőre semmiféle kutatás nem készült Európában amely alátámasztaná hogy szükség van egy ilyen óriási, érzékeny adatokat tartalmazó adatbázis létrehozására a bűnözés és a terrorizmus elleni harcban" -- áll a petícióban.