Szerző: Ady Krisztián

2005. október 26. 12:47

A Microsoft keresőszolgáltatása is képes lesz a könyvekben, újságokban keresni

[Neowin] A Microsoft ma bejelentette, hogy hamarosan újabb funkcióval bővíti az MSN keresőszolgáltatását, az MSN Book Search a Google hasonló szolgáltatásának megfelelően könyvekben, akadémiai anyagokaban, rendszeres és eseti megjelenésű, nyomtatott anyagokban is képes lesz keresni. A szolgáltatás béta változata még ebben az évben elérhető lesz.

[Neowin] A Microsoft ma bejelentette, hogy hamarosan újabb funkcióval bővíti az MSN keresőszolgáltatását, az MSN Book Search a Google hasonló szolgáltatásának megfelelően könyvekben, akadémiai anyagokaban, rendszeres és eseti megjelenésű, nyomtatott anyagokban is képes lesz keresni. A szolgáltatás béta változata még ebben az évben elérhető lesz.

Az MSN csatlakozott az Open Content Alliance (OCA) szövetséghez, melynek célja a nyilvánosan elérhető, nyomtatott anyagok szkennelése és digitalizálása, illetve együttműködik a jogdíjak tulajdonosaival a védett anyagok legális szkennelésével kapcsolatosan.

Jogsértő?

A Microsoft valószínűleg jobban körüljárja jogilag a szolgáltatást, mint a Google, mivel utóbbit az amerikai Írók Szövetsége (Authors Guild) beperelte, azt állítva, hogy a vállalat által elindított digitális könyvtárprojekt sérti a szerzői jogokat. A szervezet keresetében az áll, a Google a szerzők engedélye nélkül másolja a műveket. "Engedély nélkül tilos a művek kereskedelmi célú másolása, a Google pedig éppen ezt teszi" -- mondta Paul Aiken, a szövetség vezetője.

Az Írók Szövetségét több másik szervezet is támogatja, például az Amerikai Kiadók Szövetsége (Association of American Publishers). Az általuk kiadott közleményben azt szeretnék, ha a Google és a jogtulajdonosok között tárgyalások kezdődnének és mindenki számára elfogadható megoldás születne a jogvédett anyagok felhasználásáról.

A világ legnagyobb digitális könyvtára

A tavaly decemberben útjára indított elektronikus könyvtár-projekt keretén belül a Google olyan könyvek szkennelését tűzte ki célul, amelyek már nem kaphatók. A programban jelenleg a Harvard, a Stanford, az Oxford, a Michigan egyetemek könyvtárai, valamint New York város könyvtára vesznek részt. A vállalat jelenlegi tervei szerint az elkövetkezendő hat év során legalább 15 millió könyvet szeretne elektronikus formában megörökíteni és kereshetővé, elérhetővé tenni.

A Google célja, hogy a világ összes könyvének kereshető katalógusát hozza létre. A vállalat a perrel kapcsolatban elmondta, elsősorban a közjó érdekében cselekszik és nagyon sajnálják, hogy ez a csoport a jogi eljárás megindítása mellett döntött. "A program könyvek millióit teszi majd elérhetővé, megismerhetővé a világ számára, nagyon fájlaljuk hogy az Írók Szövetsége beperelt minket, főleg miután bármely jogtulajdonos kérheti hogy a könyveit kihagyják a programból" -- áll a Google közleményében.

A Google-nek kellene engedélyt kérnie?

Utóbbi lehetőség azonban nem felel meg az íróknak és jogtulajdonosoknak, mivel ahhoz, hogy könyveik kihagyását kérjék, kapcsolatba kell lépniük a keresővállalattal. Szerintük éppen a Google-nek kellene engedélyt kérnie ahhoz, hogy digitalizálja a műveket. Noha ez az érvelés logikusnak tűnik, jogi szakértők szerint az eljárásban végül a Google oldalára billenhet a mérleg.

Egy 2003-as perben egy fotóművész beperelte az Arriba keresőt, mivel az megjelenítette a weboldalán tárolt fotók előnézetét. A fotós szerint szerzői jogsértés történt, a bíróság azonban úgy döntött, a képek lemásolása nem közvetlen haszonszerzés céljából történt, így nem számít törvénytelennek. Jogászok szerint a Google és az írók jogvitája rímel e korábbi esetre.

A Google kijelentette, hogy a digitális könyvtárban nem szándékozik hirdetéseket elhelyezni, azonban az írók szerint ennek nincs jelentősége, úgy vélik, ha egy vállalat fel akarja használni műveiket, jogdíjat kell fizetnie, attól függetlenül hogy mi a célja az anyagokkal. "Sok szerző él a műveiket felhasználók által kifizetett jogdíjakból és az internet ezen semmit se változtat" -- mondta Aiken.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról