Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Felhőből visszaköltözéstől egészen egy banki malware evolúciójáig. Üzemeltetői és IT-biztonsági meetupokkal érkezünk!

Alkotmánybíróság háríthatja el a digitális televíziózás hazai akadályait

Ady Krisztián, 2005. október 19. 14:15
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Két beadvány segítségével kéri Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter az Alkotmánybíróságot, hogy törölje el a médiatörvény azon rendelkezéseit, amelyek a Magyar Köztársaság Alkotmányába, illetve az európai közösségi jogba ütköznek. Ezek a passzusok aránytalan mértékben korlátozhatják a véleménynyilvánítás szabadságát, mint alkotmányos alapjogot, illetve akadályozzák a digitális televíziós szolgáltatások és a digitális műsorterjesztés kialakulását Magyarországon.

hirdetés
[HWSW] Két beadvány segítségével kéri Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter az Alkotmánybíróságot, hogy törölje el a médiatörvény azon rendelkezéseit, amelyek a Magyar Köztársaság Alkotmányába, illetve az európai közösségi jogba ütköznek. Ezek a passzusok aránytalan mértékben korlátozhatják a véleménynyilvánítás szabadságát, mint alkotmányos alapjogot, illetve akadályozzák a digitális televíziós szolgáltatások és a digitális műsorterjesztés kialakulását Magyarországon.

Feltárt aggályok

Az információszabadság térnyerése érdekében hónapok óta folyik a kormányzati előkészítő munka a digitális földfelszíni műsorszórás széles körű elterjedésének biztosítására. A szakmai előkészítés során az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) alkotmányos aggályokat tárt fel a médiatörvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban, továbbá nyilvánvalóvá vált, hogy a médiatörvény bizonyos rendelkezései ellentétesek az európai uniós joggal is.

Az előkészítő munka során kialakult szakmai álláspontok alapján a miniszter úgy ítélte meg, hogy a médiatörvény több ponton sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, mint alkotmányos alapjogot és akadályozza a digitális televíziós szolgáltatások és a digitális műsorterjesztés kialakulását. Mindezek alapján az informatikai és hírközlési miniszter úgy döntött, hogy a digitális műsorterjesztésről szóló törvényjavaslat előkészítésével párhuzamosan az Alkotmánybíróság (AB) állásfoglalását kéri.

Érdekek és ellentétek

A miniszter döntésében komoly szerepet játszott, hogy az IHM-nek a médiatörvényt érintő korábbi törvénymódosítási törekvései -- feltehetően politikai érdekellentétek miatt -- sikertelennek bizonyultak, ugyanakkor a digitális televíziózás hazai és uniós jelentősége miatt elengedhetetlen az Alkotmánybíróság politikai érdekektől független, jogi álláspontjának megismerése.

Ez egyben elősegítheti az EU által is felvetett probléma gyors és hatékony kezelését, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság -- a belső jog és az európai jog összeütközése esetén -- többek között "jogalkotási kényszert" (mulasztásos alkotmánysértést) állapíthat meg.

Két indítvány

Az AB-beadványokkal kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy két önálló, mégis összefüggő eljárás indítása indokolt. Az első eljárás azt indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, vajon a médiatörvényben foglalt egyes szabályok a jelenlegi technológiai és társadalmi körülmények között nem korlátozzák-e aránytalan mértékben a véleménynyilvánítás szabadságát, mint alkotmányos alapjogot.

A második eljárás a médiatörvény bizonyos rendelkezéseinek európai uniós normákkal való összeférhetetlenségén alapul. Eredményes eljárás esetén az analóg műsorterjesztés is felszabadulhat a ma már indokolatlan korlátozások alól, így jelentős változásokon mehet át, és új befektetések előtt nyithat kaput.

Márciusban indult az érdemi munka

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium március elején jelentette be hivatalosan, hogy a kormány megtárgyalta és elfogadta a földfelszíni digitális televízió műsorszórásra való átállás stratégiai célkitűzéseiről és az elsődleges kormányzati feladatokról szóló előterjesztést. A digitális technológia bevezetésével olyan infrastruktúra létesülhet Magyarországon, amely többek között lehetővé teszi a hozzáférést a szélessávú adatszolgáltatásokhoz lakóhelytől és társadalmi helyzettől függetlenül bárki számára.

A digitális földfelszíni műsorszórás elindításával párhuzamosan folytatódni fog a jelenlegi műsorok analóg sugárzása is, amely lehetővé teszi a lakosság számára, hogy az átállást -- anyagi lehetőségeihez mérten -- hosszabb idő alatt végezhesse el.

Egy éve üzemel

Az Antenna Hungária Rt. szinte pontosan egy éve, 2004. október 12-én indította el hivatalosan két ingyenesen vehető multiplex üzemszerű sugárzását, Budapesten a 43-as és 51-es UHF csatornán, illetve Kabhegyen a budapesti 1-es multiplexet a 64-es UHF csatornán. A budapesti északi régió stabilabb ellátása érdekében a 28-as csatornán üzemel egy átjátszóadó a főadóval azonos beállításban. Jelenleg mindkét multiplexben a három közszolgálati adó, az mtv, m2 és DUNA TV műsorai foghatók. Ezekhez a csatornákhoz elérhető elektronikus programkalauz (EPG) és superteletext szolgáltatás is.

A kormány márciusban elfogadott stratégiai célkitűzéseinek köszönhetően az ORTT várhatóan 2007-ben meghirdetheti a 3 országos multiplexre szóló pályázatait. Az országos multiplex kiépítése a tervek szerint szigetszerűen történne, először a nagyobb népsűrűségű területeket lefedve. A jelenlegi tervek szerint a kereskedelmi, élő szolgáltatás 2007-ben indulhat el az ország sűrűn lakott területein. A szolgáltatás fokozatos kiterjesztését követően az analóg műsorszórás teljes leállítása 2012-re várható.

Kapcsolódó cikkünk:
Digitális műsorszórás -- hazai tapasztalatok első kézből

4-4 klassz téma a HWSW júniusi üzemeltetői és IT-biztonsági meetupjain. Nézz meg a programot!