Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Mit kell tudni a blade szerverekről?

HWSW, 2005. május 02. 10:56
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

hirdetés

(x) A szerverpiac egyik legnagyobb növekedését produkáló szegmense a blade kiszolgálóké, ez részben talán annak is köszönhető, hogy maga a kategória is csak pár éves. A tavalyi utolsó negyedévben az európai piacon 79,3 százalékkal ugrott meg a blade-ek, pengék forgalma.

(x) A szerverpiac egyik legnagyobb növekedését produkáló szegmense a blade kiszolgálóké, ez részben talán annak is köszönhető, hogy maga a kategória is csak pár éves. A tavalyi utolsó negyedévben az európai piacon 79,3 százalékkal ugrott meg a blade-ek, "pengék" forgalma.

Kis történelem

Az első blade szervert még 2000-ben mutatta be az RLX Technologies, amelyet a Compaqtól távozott mérnökök alapítottak. Az RLX azonban rossz lóra tett, mivel a vállalat az alacsony fogyasztású Transmeta processzorokra köré építette blade szervereit, ezek a lapkák azonban gyártási nehézségek miatt sokat késtek és csak korlátozott darabszámban álltak rendelkezésre.

A nagy szervergyártók közül elsőként a Compaq ismerte fel a blade szerverekben rejlő lehetőségeket, a vállalat 2001. novemberében mutatta be blade architektúráját. A Compaq első blade szervere, a ProLiant BL10e még Intel Pentium III processzorra épült, mivel a nagyobb számítási teljesítményt nyújtó Pentium 4 fogyasztása és hőtermelése akkor még nem tette lehetővé a sűrű elhelyezést, ami a blade szerverek sava-borsa.

A Compaqot azóta felvásárló HP töretlenül folytatta a megkezdett fejlesztéseket a blade-ek területén, a vállalat ma már egy-, két- és négyprocesszoros blade szervereket kínál Intel vagy AMD alapokon. A fejlesztéseknek köszönhetően nem csak az azonos térfogatra jutó processzorsűrűség, hanem az olyan technológiák, mint a DDR memória vagy a PCI-X felület megjelenésének köszönhetően az egyes blade-ek teljesítménye is látványosan növekedett.

Sűrű

A blade szerverek iránti igényt a kiszolgálók egyre növekedő fogyasztása, hőtermelése és fizikai növekedése hozta létre. A koncepció alapelve a sűrűség, vagyis hogy egy szabványos rackszekrénybe minél több processzort, minél nagyobb számítási kapacitást lehessen beépíteni, ezzel csökkentve az áramellátással, a hűtéssel, valamint az adatközpont méretével kapcsolatos fajlagos költségeket.

A vékony blade-ek (innen tehát az angolul pengét jelentő név) teljes értékű szerverként működnek, saját processzorral, memóriával és merevlemezzel vannak felszerelve. A blade szerverek úgynevezett keretekbe (enclosure) szerelhetők be. Ezek a keretek a HP esetében 6 rack unit (6x1,75") magasak és akár 16 blade szerver befogadására is alkalmasak. Rack kialakítású ProLiant kiszolgálókkal összehasonlítva a processzorok sűrűsége egy szabványos rack szekrényre vonatkoztatva így több száz százalékkal is magasabb lehet. A HP blade architektúrája úgy került kialakításra, hogy a keret a régebbi, mai és jövőben megjelenő szervereket egyaránt képes legyen fogadni, így a jelenleg fejlesztés alatt álló Itanium-alapú blade-eket is.

A nagyobb sűrűség mellett a blade-ek előnye még a hagyományos torony vagy rack kivitelű szerverekkel szemben, hogy gyorsan, egyetlen mozdulattal beszerelhetők, cserélhetők, így meghibásodás vagy bővítés esetén az informatikai szakemberek hamar reagálhatnak a felmerült problémákra. A keretben található kiszolgálók közös redundáns tápegységeken osztoznak.

Teljes adatközpont-architektúra egyetlen rackszekrényben

Mikor alkalmazható hatékonyan egy blade szerver?

A blade-ek előnyeit elsősorban a "scale out" típusú feladatok futtatásakor érezhetik a felhasználók. Ezek azok az esetek, amikor több szerver futtat azonos vagy hasonló alkalmazásokat, amelyek egyenként nem igényelnek akkora teljesítményt. Ilyen lehet például egy levelezőszerver, proxy, tűzfal, webtárhely, media streaming, de az újabb, nagy teljesítményű, 2 vagy 4 processzoros blade szerverek akár alkalmazásszerverként vagy adatbázisszerverként is bevethetők.

Adatbázis-jellegű felhasználás esetén a blade szerverekből fürtözéssel nagy rendelkezésre állású rendszerek is létrehozhatók, terhelésmegosztással pedig javítható a válaszidő. A modern adatbáziskezelők mindegyike támogatja a fürtözéses felhasználást, legyen szó akár az Oracle-ről, vagy a nyílt forrású MySQL-ről, amelynek legújabb változata már kihasználja majd a fürtözött rendszerek előnyeit. A HP kínálatában található IP-alapú terhelésmegosztó modul is.

Az anyagot a HP Magyarország jegyzi

Facebook
Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.