Szerző: Bizó Dániel

2005. április 5. 09:32

Legális zene- és filmletöltéssel csábítják a diákokat egyes amerikai egyetemek

[AP] Egy egyetemi diák, valahol az Egyesült Államokban óra után bekapcsolja notebookját, majd pillanatok alatt letölti kedvenc együttesének albumát -- legálisan. Ez nem fikció, hanem a valóság, immár több ezer hallgató számára, tucatnyi felsőoktatási intézményben.

[AP] Egy egyetemi diák, valahol az Egyesült Államokban óra után bekapcsolja notebookját, majd pillanatok alatt letölti kedvenc együttesének albumát -- legálisan. Ez nem fikció, hanem a valóság, immár több ezer hallgató számára, tucatnyi felsőoktatási intézményben.

Első lépés: elfogadás

Gyökeresen megváltozni látszik a médiaipari szereplők hozzáállása a zenék és videók online terjesztéshez. Míg magatartásukat korábban kizárólag a tagadás és az elszánt, fatalista harc jellemezte, mára a zenekiadók és hollywoodi filmstúdiók annak jeleit mutatják, felismerték és elfogadták a XXI. század emberének fogyasztói szokásait.

Világossá kellett válnia a kiadók számára, hogy a tömegeket nem lehet és nem is érdemes jogszabályokkal és ellenállással megerőszakolni, mert az inkább elfordítja az embereket, mintsem a kívánt irányba terelné őket. Az ipar tehát alkalmazkodik a kor követelményeihez, és megkezdődött a verseny az igények kiszolgálására.

Versenyfutás

A fogyasztókért, piacért folytatott versenyben a vállalatok partnerre leltek az egyetemekben. A campusok céljai bár különböznek a vállalatokétól, az eszközök közösek: legális egyetemi letöltő szolgáltatások. Míg a médiavállalatok bevételi forrásra és "helyesen szoktatott" fogyasztókra tesznek szert, addig az egyetemek vonzóbbá tehetik magukat a tanulni vágyók számára, így előnyt kovácsolhatnak a tehetségekért folytatott versenyben -- legalábbis egy ideig.

A letöltés havi fix díjért, mindössze néhány ezer forintnak megfelelő dollárért vehető igénybe, a legújabb filmekért pedig egyenként kell fizetni nagyjából ötszáz forintnyi összeget. "Egy kattintással le lehet tölteni egy egész albumot, és a letöltési idő, mondjuk, egy perc" -- mondja az Amerikai Egyetem egy diákja.

Az online letöltések fontosságát mutatja, hogy már most tumultus alakult ki a campusoknál folytatott helyezkedésben. A szereplők között található a Ruckus Network, a RealNetworks és a Napster is. A Sony BMG, a világ legnagyobb zenekiadója egyenesen odáig ment, hogy megfinanszírozza a letöltési szolgáltatás felállítását és üzemeltetését egy adott bevezetési időszak alatt, mivel az általa jegyzett zenék az összes szolgáltató kínálatában elérhetőek.

A tapasztalatok szerint a diákok rengeteget ücsörögnek gépeik előtt, és előszeretettel használják a letöltési lehetőséget kikapcsolódás céljából -- televízió és rádió helyett. A North Carolinai Egyetemen a diákok 60 százaléka él rendszeresen a szolgáltatással.

Az apró betűs rész

Nem minden tökéletes persze. A legtöbb szolgáltatás kizárólag Windows operációs rendszert támogat és nem engedélyezi a hordozható zenelejátszóba való másolást. További zavaró tényező, hogy az illegális terjesztés megakadályozása céljából a zenék és filmek sokszor olyan védelemmel vannak ellátva, amely 30 naponként megköveteli, hogy a szolgáltatáshoz csatlakozzon a számítógép. Ez pedig kedvezményesen kizárólag az egyetemi hálózatról lehetséges. Ha a végzős továbbra is meg akarja tartani gyűjteményét, az egyetemi díjnál jóval borsosabb árat kell fizetnie a szolgáltatónak.

A problémák ellenére a szolgáltatás olcsó, gyors és kényelmes, így minden bizonnyal egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Nem elhanyagolható továbbá az sem, hogy nem kell aggódni a razziák miatt, melyek nagyon is valós fenyegetést jelentenek. Jónéhány egyetemen találni olyan diákokat, akik dollárezreket fizettek kártérítésként illegális letöltéseik miatt.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról