Szerző: Bodnár Ádám

2005. március 2. 09:30

Több mint egy tucat többmagos processzoron dolgozik egyszerre az Intel

Craig Barrett
Craig Barrett
[HWSW] A tegnap kezdődött Intel Developer Forumon Craig Barrett, a vállalat hamarosan nyugdíjba vonuló elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy bár az AMD közel egy évvel hamarabb kezdte meg a 64 bites x86 processzorok forgalmazását, a szegmensben mégis az Intel a piacvezető, az eladások több mint 90 százalékát kézben tartva. Az első 64 bites x86 processzor, az AMD Opteron 2003 áprilisában jelent meg a piacon, az Intel hasonló felépítésű Xeonja tavaly tavasszal debütált.

A 64 bites Xeonok iránti órási kereslet azonban nem jelenti az Itanium háttérbe szorulását -- véli Barrett, aki szerint a csúcskategóriás szerverekben, ahová az Itanium való, a 64 bites kiterjeszéseknél többre, valódi 64 bites architektúrára van szükség. Az IDF-en a vállalat vezetői többször is hangsúlyozták, hogy az Itanium legfőbb piaci ellenfele az IBM csúcskategóriás szerverprocesszora, a Power család.

A Power az Itanium legfőbb ellenfele

"Ebben a versenyben két ló szalad. A Power és az Itanium" -- mondta Pat Gelsinger, az Intel vállalati részlegének társelnöke. "Nem meglepő, hogy nem erőltetik az Itaniumot, amikor ott van a Power" -- utalt Gelsinger az IBM azon lépésére, hogy saját fejlesztésű chipkészletei többé nem támogatják az Intel csúcsprocesszorát.

Pat Gelsinger bejelentette, hogy az Intel már javában dolgozik egy vadonatúj Itanium processzoron, amely a Montecitó és a Tukwila után következik a sorban, a megjelenése 2007 utánra várható. A Poulson kódnevű chipről a vállalat vezetői kevés részletet árultak el, egyelőre csupán annyit tudni róla, hogy jelentős újdonságokat vonultat fel. "Ez nem csak egy kis áttervezés, hanem jelentős továbbfejlesztés" -- mondta Gelsinger.

Új Xeonok serege várható

A rendezvényen az Intel beszámolt a Xeonnal kapcsolatos terveiről is. A közzétett terméktervek jól érzékeltetik a platform-központú megközelítést, ami újabban az Intel sajátja. Ez azt jelenti, hogy a processzorokat és a chipkészleteket szoros együttműködésben fejlesztik.

A legközelebb várható Xeon chip az elkövetkező hetekben megjelenő Potomac magos lapka, amely négy- vagy többutas szerverek számára készül. A Potomac elképesztő méretű, 8 megabájtos gyorsítótárat tartalmaz, de készül belőle egy olcsóbb változat is, amely Cranford kódnéven fut és 1 megabájt cache-sel szerelik fel. Mindkét chip felvonultat energiatakarékos technológiákat is.

A Potomac és a Cranford lesznek az első Xeonok négy- vagy többutas rendszerek számára, amelyek támogatják a 64 bites szoftvereket. A Xeon MP sorozatban 2005-ben és 2006-ban is várhatók újdonságok, a Paxville és Tulsa magos chipek már két magot tartalmaznak, aztán 2007-ben érkezik a Whitefield kódnevű processzor, amely már kettőnél több magot tartalmaz és a költségtakarékosság jegyében az Itaniummal közös platformot használ.

Ami az egy- és kétutas szerverekbe és munkaállomásokba szánt Xeon DP vonalat illeti, már 2006 elején várható az első kétmagos modell, a Paxville, amelyet még ugyanabban az évben követ a Tulsa. Előbbi gyártásához 90 nanométeres, utóbbiéhoz 65 nanométeres technológiát használnak majd. Pat Gelsinger be is mutatott egy kétmagos Xeonra épülő rendszert. A Paxville processzorban, illetve a hozzá tartozó Bensley platformban debütál majd az Intel virtualizációs technológiája, a hálózati forgalom gyorsítására szolgáló Input/Output Acceleration Technology, valamint a távoli menedzsmentet megkönnyítő Intel Advanced Management Technology.

Tizenöt különféle kétmagos chipen dolgozik az Intel

Nem kérdéses, hogy az Intel a többmagos processzorokban látja a jövőt, az IDF-en elhangzottak szerint a vállalat jelenleg összesen 15 különféle többmagos chipen dolgozik szerverek, munkaállomások, asztali gépek, notebookok és hálózati berendezések számára. Az Intel elképzelése szerint 2006-ban eladott szerverprocesszorok 85 százaléka, az asztali gépekbe és notebookokba szánt lapkáknak pedig 70 százaléka már többmagos felépítésű lesz. A processzorok eleinte kettő, később négy vagy akár több magot is tartalmazhatnak, a szerverchipekben pedig egy mag több utasításszálat is kezelhet, ezzel tovább növelve a teljesítményt. Az évtized végére az Intel olyan processzorokat tervez, amelyek magonként akár nyolc szál futtatására is képesek.

A többmagos felépítésnek és a többszálú végrehajtásnak természetesen az asztali gépekben is lehet haszna. Az első kétmagos asztali processzor, a Smithfield már az idén bemutatkozik, a terméket jövőre követi a Presler, amelyet már 65 nanométeres csíkszélességgel gyártanak. Az IDF-en elhangzottak szerint a Smithfield és a Presler kizárólag az Extreme Edition sorozatban lesz elérhető. Az átlagos asztali gépekbe szánt processzorok vonalában csak 2006-ban érkezik az első kétmagos termék, a Cedar Mill. Érdekesség, hogy a kétmagos asztali processzorok esetében az Intel a Pentium mögül elhagyja a 4-es számot, az új chipek "Pentium D" és "Pentium Extreme Edition" néven lesznek megtalálhatók a polcokon. A noteszgépekbe szánt kétmagos Yonah 2005 végén vagy 2006 eején jelenik meg.

Az IDF-en elhangzottak szerint a Smithfield ugyan két processzormagot tartalmaz, de ezek egy közös buszon osztoznak, ami némileg visszaveti az elérhető maximális teljesítményt. Az Intel olyan kétmagos processzorokat is tervez, ahol a két mag két külön chipen foglal helyet, azonban azokat egy tokba szerelik be. Ez a megközelítés igen költségtakarékos, mind tervezési, mind pedig gyártási szempontokból.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról