Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Az IBM az Itanium sírját ássa

Bodnár Ádám, 2005. február 28. 10:58
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

[News.com/HWSW] Az IBM eddig sem számított az Itanium leglelkesebb támogatói közé, a vállalat most azonban úgy határozott, hogy még kevesebb erőforrást szentel az Intel által fejlesztett szerverprocesszornak. A gyenge keresletre hivatkozva a Nagy Kék leállította saját, Itaniumot támogató chipkészletének fejlesztési munkálatait.

[News.com/HWSW] Az IBM eddig sem számított az Itanium leglelkesebb támogatói közé, a vállalat most azonban úgy határozott, hogy még kevesebb erőforrást szentel az Intel által fejlesztett szerverprocesszornak. A gyenge keresletre hivatkozva a Nagy Kék leállította saját, Itaniumot támogató chipkészletének fejlesztési munkálatait.

Itanium helyett Xeon

Az Enterprise X-Architecture sorozat legújabb tagja, az X3 a korábbi változattal szemben már csak Xeon chipeket támogat, az Itanium lapkákkal nem működik együtt. Az vállalat mindazonáltal nyitva hagyta a kiskaput arra az esetre, ha a piacon hirtelen élénkülne a kereslet az Intel chipjére épülő IBM szerverek iránt, ugyanis a sorozat következő tagjában, az X4-ben az Itanium-támogatás visszaállítható. Az X4 legkorábban másfél év múlva várható.

A világ legnagyobb szervergyártójaként jegyzett IBM lépése újabb bizonyítéka lehet annak, hogy az Itanium helyett az ügyfelek sokkal inkább a 64 bites kiterjesztésekkel felvértezett Xeon processzoros rendszerekre szavaznak. "Az a migrációs stratégia, amelyet az Intel egykor elképzelt [...] nagyrészt szétdőlt az Opteron és a Xeon 64 bites támogatása miatt" -- mondta Charles King, a Pund-IT elemzője.

Az Intel szerint azonban az Itanium és a Xeon teljesen más piaci szegmensben versenyeznek, a csúcskategóriás processzort a vállalat elsősorban a RISC -- IBM Power, Sun SPARC, Alpha, PA-RISC, MIPS -- chipek leváltására szánja. A RISC-alapú szerverek éves forgalma mintegy 21 milliárd dollár, ami mindenképpen megéri az erőfeszítést. A világ 100 legnagyobb vállalatából 40-nél már jelenleg is alkalmaznak Itanium-alapú szervereket.

Az Itanium-sztori

Az Itanium története egészen az 1980-as évek végéig vezethető vissza, a HP mérnökei ekkor kezdtek el egy teljesen új processzoron dolgozni, amelyet 1993-tól kezdve az Intellel együtt fejlesztettek tovább. Az Itaniumban használt új, IA-64 nevű utasításkészlet-architektúrát 1997-ben hozták nyilvánosságra, az első Itanium processzor pedig hosszas késés után 2001-ben jelent meg. Az igen gyatra teljesítményt nyújtó chipet 2002-ben követte az átdolgozott, lényegesen gyorsabb Itanium 2, ma is ennek a lapkának a leszármazottai adják az Itanium sorozatot.

Az Itanium várt piaci sikerét azonban keresztülhúzta a dotkom-lufi kidurranása, az internetes gazdaság összedőlése, és az ezredforduló utáni globális gazdasági visszaesés. Az igencsak megkurtított költségvetésű vállalatok vonakodtak egy vadonatúj, még nem bizonyított, ám viszonylag drága rendszer bevezetésétől, ezért az Itanium sok támogatója kihátrált. A gyorsan mérséklődő érdeklődés az új processzorra új szoftvereket fejlesztő cégeket is jobb belátásra bírta, és számos itaniumos projektet töröltek, ezért az Itaniumra ma is viszonylag kevés alkalmazás áll rendelkezésre, noha számuk folyamatosan nő.

Sokan vélekednek úgy, hogy az Itanium legnagyobb problémáját a versenytársakhoz képest kevés alkalmazás jelenti, és ebben talán igazuk is van: az IBM Power és a Sun SPARC processzorok egyaránt évtizedes múltra visszatekintő termékek, amelyek probléma nélkül futtatják a régebbi alkalmazásokat is. Az Itanium ezzel szemben egy vadonatúj platform, amelynek megvásárlásakor a legtöbb esetben teljesen új szoftverek is szükségesek, amely tovább drágítja és bonyolítja a bevezetését. Ezért az Itanium az Intel minden igyekezete ellenére csak a legfelső, "az ár nem számít" kategóriában, valamint a szuperszámítógépes világban volt sikeres.

Az Intel, felismerve azt, hogy az Itanium bevezetése túlságosan drága, nemrégiben új tervet hozott nyilvánosságra: a vállalat elgondolásai szerint a csúcskategóriás processzorcsaládja pár éven belül azonos áron lesz megvásárolható a Xeonnal, így a vevőnek csak a feladatot kell figyelembe vennie a választásnál, a hardver árával nem kell törődnie. Ez természetesen nem oldja meg a viszonylag kevés alkalmazás problémáját, azonban a cég várakozásai szerint a látványos árcsökkenés felrázza a szoftverfejlesztőket és egyre több alkalmazást készítenek el Itaniumra.

Ha az IBM nem is, mások azért még bíznak az Itanium piaci sikerében, ugyanis az Intel mellett több jelentős gyártó -- SGI, NEC, Fujitsu, Hitachi, Unisys, HP -- gyárt chipkészletet a szerverprocesszorhoz.