Kétmagos meglepetés nélkül maradtak az IDF látogatói az első napon

[helyszíni tudósítás] Finoman fogalmazok, ha azt mondom, az őszi Intel Developer Forum első napja nem bővelkedett az eddig még sosem látott újdonságokban, világrengető bejelentésekben. A világ legnagyobb félvezetőgyártójának évente kétszer megrendezett fejlesztői dzsemborijával kapcsolatban ugyan minden eddiginél nagyobb számokat emlegetnek a vállalat vezetői -- 5500 résztvevő és 280 kiállító a világ 45 országából --, az újdonságokra éhes közönség azonban egyelőre nagy durranások nélkül maradt.

Az IDF helyszíne, a Moscone Center

Bizonyára sokan számítottak arra, hogy délelőtti előadásán Paul Otellini, az Intel elnöke bemutatja a vállalat kétmagos Xeon vagy Pentium 4 chipjét, ehelyett azonban be kellett érnünk a Montecito magos, következő generációs Itanium 2 lapka demójával. A Montecito két magot tartalmaz, amelyek egyenként két utasításszál végrehajtására képesek. A chip nem kevesebb mint 1,7 milliárd tranzisztorból áll, ennek túlnyomó többségét a 24 Mbyte harmadszintű gyorsítótár teszi ki. A kiállított szerverben összesen négy Montecito processzor kapott helyet, a többmagos felépítésből és a többszálú végrehajtásból adódóan a számítógépen futó operációs rendszer ezeket összesen tizenhat processzornak "látta".

Abhi Talwalkar, az Intel nagyvállalati számítógépes rendszerekért felelős vezetője később elmondta, hogy az Itanium körül minden a legnagyobb rendben van, az elérhető alkalmazások száma mára már meghaladja a kétezret, a leszállított gépek száma pedig látványosan nő. Az Itanium család jelenleg elsősorban a tudományos alkalmazásokat futtató felhasználók körében népszerű, az IDF-en sok szó esett a NASA által jelenleg telepített szuperszámítógépről, amely több mint tízezer processzort tartalmaz és elkészültekor a világ legnagyobb teljesítményű számítógépe lesz. A négy hónapon belül már teljes kapacitással üzemelő, Columbia névre keresztelt rendszert SGI Altix szerverek összekapcsolásával állítják elő. A fürtözött gép teljesítménye a várakozások szerint 60 teraFLOPS (billió művelet másodpercenként) körül alakul majd, ez közel kétszeresen múlja felül az NEC Earth Simulator sebességét, amely 34 teraFLOPS teljesítményével jelenleg a világ leggyorsabb számítógépe.

Itanium-alapú szerverek a legnagyobb gyártóktól

Noha Otellini nem mutatott be kétmagos Xeon vagy Pentium lapkákat, elmondása szerint ezek már jövőre elérhetőek lesznek a piacon mind szerverek, munkaállomások, asztali gépek és noteszgépek számára. Az Intel elnöke szerint a 2006-ban eladott processzoroknak már mintegy fele két vagy annál több magot tartalmaz majd. Az Intel vezetői a nap folyamán többször hivatkoztak messzire mutató terméktervekre, fejlesztésekre, azonban ezekről egyelőre semmiféle részlettel nem szolgáltak, így még csak találgatni lehet a termékek specifikációival kapcsolatban. Talán a holnapi napon, magyar idő szerint szerda délután fél hat körül kezdődő előadásában Anand Chandrasekher, az Intel mobil részlegének vezetője, vagy Louis Burns, az asztali platformokért felelős igazgató többet mond majd.

Több magot tartalmazó chipek az Intel tervei között

Természetesen azért az IDF első napja nem volt teljesen érdektelen. Paul Otellini előadásában nagy hangsúlyt kapott a felhasználói igényekre adott válasz, amely az Intel szerint ma már nem feltétlenül nagyobb teljesítményt, sokkal inkább egyszerű, kézhez álló használatot jelent. Erre a chipeken elhelyezhető tranzisztorok számának növelése adja meg a lehetőséget. Az új gyártástechnológiák révén lehetővé válik, hogy az Intel eddig sosem látott képességekkel vértezze fel chipjeit, legyen szó akár két mag integrálásáról, akár fejlett biztonsági vagy virtualizációs funkciókról.

Utóbbiból adott ízelítőt Otellini, amikor bemutatta, hol tart a Vanderpool kódnevű virtualizációs technológia fejlesztése. A színpadon látott számítógépben egy Vanderpool technológiával felvértezett processzor kapott helyet, a rendszeren egy időben, párhuzamosan összesen négy operációs rendszer -- három Windows XP és egy Red Hat Linux -- futott, amelyek összesen mintegy 10 alkalmazást szolgáltak ki, köztük egyszerű szövegszerkesztőt, menedzsment-szoftvert, zenelejátszót, illetve egy Cadence mérnöki alkamazást. Otellini szerint a Vanderpool technológia a Longhornnal egy időben érkezik a piacra, valamikor 2006-ban.

A chipgyártó természetesen nem csak processzorokkal foglalkozik, legalább ekkora hangsúlyt helyez a kiszolgáló áramkörökre, a processzort övező infrastruktúrára, amelynek a noteszgépek esetében a Centrino 2003-as bejelentése óta már szinte elválaszthatatlan része a vezeték nélküli hálózati vezérlő. Otellini előadásából kiderült, hogy míg a 2002-ben világszerte értékékesített notebookoknak csak mintegy 10 százaléka tartalmazott vezeték nélküli hálózati vezérlőt, 2004-ben ez az arány már 65 százalék körülire nő, 2006-ra pedig meg fogja közelíteni a 100 százalékot. A vezeték nélküli internetelérés a világ ezen részén ma már teljesen magától értetődő, nem csak szállodákban, éttermekben, kávézókban érhető el a világháló, hanem akár egyes parkokban, tereken is. Az IDF helyszíne teljes egészében Wi-Fi lefedettséget élvezett. A technológia kiemelt szerepett kapott a Windows XP második javítócsomagjában is.

Az előző két év alatt végbement drámai változást az is jól mutatja, hogy míg a 2002-es IDF-en az Intel az újságíróknak a rendezvény idejére biztosított egy 802.11b szabványú PCMCIA bővítőkártyát és állandóan hosszú sor állt a vezeték nélküli hálózatot beállító Intel-munkatárs asztalánál, ma már szinte mindenki Wi-Fi vezérlőt tartalmazó notebookkal érkezik és az Intel dolgozója egész nap unatkozik, ugyanis a hálózat gond nélkül működik, villámgyors és senkinek nem okoz problémát, hogyan csatlakozzon hozzá.

A Wi-Fi után követkető "nagy dobás" az Intel szerint a WiMAX lesz, amely gyakorlatilag a vezeték nélküli szélessávú internet ígéretét hordozza magában. A WiMAX (Worldwide Interoperability for Microwave Access), másképp IEEE 802.16 szabványnak megfelelő eszközök legfeljebb 70 Mbit/sec sebességgel képesek kommunikálni, akár 30 mérföldes távolságról is. Otellini mai bejelentése szerint 2007-re a WiMAX-vezérlő már a Centrino alkatrészcsalád része lehet.