Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Majdnem 7 milliárd dollárt fordít kutatás-fejlesztésre a Microsoft

Bizó Dániel, 2004. június 30. 15:34
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Steve Ballmer
Steve Ballmer
[Channel News Asia/HWSW] Steve Ballmer, a Microsoft elnök-vezérigazgatója Tokióban, a rangos Keio Egyetemen tartott beszédében elmondta, hogy vállalata jövőre közel 7 milliárd dollárt fog közvetlenül kutatás-fejlesztésre fordítani.

Az összeg nagysága hatalmasnak tűnik, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szoftveróriás mára igen diverzifikált tevékenységi területtel rendelkezik és a folyamatban lévő fejlesztések egy részének eredményeként a következő évek során jelentősen átdolgozott és új termékekkel fog jelentkezni, melyek feladata az új piacokra való behatolás illetve a jelenlegi részesedések növelése lesz.

Az egyes projektekhez és üzletágakhoz rendelt büdzsé természetesen nem nyilvános, de a tevékenységi területek és a híradások által megismert terméktervek által jól lehet szemléltetni, mire is költhető el az irdatlan pénzmennyiség. A leginkább Windows operációs rendszeréről és Office irodai programcsomagjáról ismert vállalat jelen van a szerverszoftverek, a mobil és beágyazott eszközök és az üzleti alkalmazások területén, számítógépes játékkiadás után nemrég lépett be a játékgépek piacára, legújabban pedig digitális médiaóriásként is meg kívánja hódítani a világot a Microsoft Network segítségével.

Elmondható, hogy a a fejlesztések a legtöbb, ha nem az összes területen az elkövetkező időszakban tetőznek. Mind a Windows, mind az Office termékcsalád jelentős továbblépés előtt áll, elsősorban az ember-gép közötti kapcsolat módjának és minőségének javítása szempontjából. A következő generációs szoftverek segítségével a tervek szerint sokkal kényelmesebbé és könnyebbé válik számítógépünk irányítása. Valószínűleg kiválóan fogja érteni szóbeli utasításainkat, felolvassa a megjelenített szöveget, ahogyan képes lesz írott szöveggé alakítani az emberi beszédet. Pletykák szerint a felhasználói felület 3 dimenzióssá válik, ezzel javítva az asztal kihasználhatóságán.

A következő generációs Windows-család alapjául szolgáló Longhorn technológia ezeken kívül a jelenleginél nagyobb biztonságot ígér, mely ugyan az egyéni felhasználók szempontjából is kiemelt jelentőségű, azonban a kiszolgálók terén alapvető szempont. A Longhorn azonban legkorábban csak 2006-ban várható, annak szerverváltozatai pedig a hosszabb validációs időszak miatt még később. Az személyi számítógépek területén jelenleg biztosított egyeduralommal szemben -- melyet lassan kikezd a Linux biztos terjedése -- ráadásul az összes piacán éles versennyel kell szembenéznie amerika büszkeségének .

Az óriás természetesen addig sem tétlenkedik a szegmensben. Nemrég jelentette be, hogy a Fujitsuval együttműködve fejleszti ki a Windows Server következő, Itanium-alapú változatát, melynek megjelenése jövő év első felében esedékes. 2007-re már 7,2 milliárdos forgalmat várnak a termékkel kapcsolatos értékesítésekből, melyen a két cég közösen osztozik majd. A Microsoft nem titkolt célja, hogy megvesse lábát és terjeszkedjen a csúcskategóriás számítástechnikai piacon, a mainframe-ek és a szuperszámítógépek világában, melyet a Sun, IBM, HP és egyéb vállalatok UNIX- és Linux-rendszerei dominálnak. Ennek megfelelően várható a Windows HPTC (High-Performance Technical Computing) változatának megjelenése is.

Az üzleti alkalmazások terén eddig jellemzően a kis- és középvállalatok -- ez globális léptékben az 1 milliárd dollár éves forgalom alatti cégeket takarja -- számára kínált megoldásokat, így kézenfekvő, hogy hamarosan csatába induljon a nagyvállalatok kegyeiért is. Ezt a piacot eddig az SAP, az Oracle és a Peoplesoft uralta. A technológia fejlődésével lépést tartva üzleti szoftvereit és fejlesztői környezeteit fel kell készítenie a rádiós azonosítás (RFID) támogatására és integrációjára is, ami szintén komoly erőforrásokat követel meg. A pontos terméktervek egyelőre nem ismertek, várhatóan a következő hónapok során kerülnek nyilvánosságra.

Szintén a következő években érkeznek hajrájába a vállalat következő generációs játékgépének, az Xbox utódjának fejlesztési munkálatai. A kérdés sokak számára talán nem tűnik központi jelentőségűnek, az utóbbi években kibontakozó trendek alapján azonban a konzolpiac stratégiai fontosságú szintre emelkedett a Microsoft számára. Az egymást követő konzolgenerációk egyre inkább hasonlítanak egy otthoni szórakoztató-központra, mintsem egy közönséges játékgépre, akár feleslegessé téve egy PC vásárlását.

A Microsoft otthoni PC-piacát elsősorban a japán digitális mammut Sony veszélyezteti PlayStation konzoljaival, teljes körű konzumelektronikai eszközeivel és médiabirodalmával. A Microsoft az Xbox 2002-es debütálásával bár megvetette lábát, egyelőre komoly hátrányban van és ádáz harcot kell vívnia a jövőben, ha nem akarja a piac egy jelentős részét elveszteni.

A digitális, elsősorban on-line médiapiacra is szemet vetve Bill Gates vállalata, nem kevéssé a Windows hegemóniájára alapozva be fog törni az internet központjaiként is emlegetett keresők közé, megpróbálva visszaszorítani az olyan, jelentős know-how-val rendelkező versenyzőket, mint a Google vagy a Yahoo. A lépéssel a felhasználókat az MSN portálnál igyekszik koncentrálni és magához kötni, ami jelentős bázist képezhet a továbblépéshez, új üzleti modellek megvalósításához. A digitális médiapiac fejlesztéséhez új szolgáltatásokra, kifinomult digitális jogkezelő (DRM) és audio-video technológiákra van szükség.

A fentiek természetesen messze állnak a teljességtől -- a mobil és beágyazott eszközökbe tervezett Windows CE-ről jelentősége ellenére nem is tettünk említést --, de remélhetőleg jól érzékeltetik, hogy a világ egyik legnagyobb és legmeghatározóbb vállalata milyen széles tevékenységi területtel rendelkezik mára. Eddigiek alapján talán jobban érthető, hogy az elsőre irdatlannak tűnő összeget hogyan képes a Microsoft elemészteni.