Szerző: Bodnár Ádám

2004. április 7. 13:48

Ma ünnepli 40. születésnapját az IBM S/360 mainframe számítógép

Az IBM ma ünnepli a System/360 mainframe gép 40. születésnapját. A System/360 a maga korának legtöbbet tudó mainframe gépe volt, amely a mai napig is használt, fontos technológiák egész sorát vezette be a számítástechnika világába. Ilyen például a tranzakció-feldolgozás, a mikroáramkör-technika és az adatbázisok.

Az IBM ma ünnepli a System/360 mainframe gép 40. születésnapját. A System/360 a maga korának legtöbbet tudó mainframe gépe volt, amely a mai napig is használt, fontos technológiák egész sorát vezette be a számítástechnika világába. Ilyen például a tranzakció-feldolgozás, a mikroáramkör-technika és az adatbázisok.

E nagy hatású, a számítástechnika és az üzleti élet története szempontjából is jelentős esemény tiszteletére az IBM a mai napon a kaliforniai Mountain View Számítógéptörténeti Múzeumában tartandó közös ünneplésre hívta a System/360 megalkotóit -- Erich Bloch, Fred Brooks és Bob Evans urakat --, valamint azokat az ügyfeleket, akiknek üzletmenetében ez a számítógép hozott döntő változásokat.

A System/360 egy 5 milliárd dolláros tervezés és gyárberuházás eredményeként született meg. A projekt kivitelezéséhez az IBM több mint 60 ezer új alkalmazottat szerződtetett, és öt új üzemegységet létesített. A fejlesztés során több mint 300 szabadalom kiadására került sor. A projekt a világ legnagyobb magánfinanszírozású kereskedelmi vállalkozásának számított.

Az IBM 1953-ban, Böblingenben létrehozott fejlesztőközpontjában zajlott a nagy teljesítményű számítógépek számos fontos hardverének, operációs rendszerének és rendszerfelügyeleti szoftverének kifejlesztése. A Böblingenben megvalósított fontosabb innovációk sorából kiemelkedik az S/360 modell megtervezése, ami a maga idejében a világ legkisebb méretű mainframe számítógépe volt.

Az eredeti S/360 megjelenését követően az IBM kifejlesztette az S/360 Model 20-at, első olyan rendszerét, amely kifejezetten nagyvállalatok számára készült. Ez a gép a központi nyomtatási igények feldolgozására, valamint a tárolókártyák és mágnesszalagok kezelésére is képes volt. Továbbá ez volt az első olyan számítógép, amely integrált bemeneti/kimeneti csatlakozást biztosított egy többfunkciós kártyakezelő gép (MFCM) számára, így lehetővé tette a kártyák olvasását, jelölését és lyukasztását.

Az IBM S/360 Model 20-as gépe 1965-ben került forgalomba. Feldolgozási sebessége 0,01-0,02 MIPS (millió utasítás másodpercenként), memóriájának kapacitása pedig 8-32KB volt. Több mint 15 ezer eladott darabszámmal ez volt a 60-as évek legkeresettebb nagyszámítógépe.

A komplett rendszerek mellett a laboratórium mikroelektronikai áramkörök fejlesztésével is foglalkozott. Böblingen technológiai áttörést ért el az első félvezető memória lapka, a "Riesling chip" kifejlesztésével. A 15 ezer tranzisztort és 2 kbit memóriát tartalmazó lapka az IBM mainframe gépeinek többségébe beépítésre is került. Memóriájának kapacitását később 256 kbit-re növelték.

Az 1980-as években a hangsúly a mainframe gépek hűtésének javítására, az energiafogyasztás csökkentésére és a hatékonyság növelésére helyeződött át. A böblingeni mérnökök ebben az időben egy vízhűtéses hőelvezetési modult (TCM) fejlesztettek ki, amely a hőt a lapkák felületéről közvetlenül a környező levegőbe juttatta. Ezt követte egy léghűtéses, több-chipes modul (MCM), amelyen maximum 64 chipet lehetett elhelyezni. Ez már lehetővé tette, hogy egy közepes rendszeren a chipek sokkal közelebb helyezkedjenek el egymáshoz. Ugyanerre a technológiára alapulnak napjaink CMOS mainframe gépei is.

1987-ben a böblingeni laboratórium újabb fontos áttörést ért el a "Capitol Chip Set" kifejlesztésével. Ez a chipkészlet egy processzor chipet, egy lebegőpontos chipet, egy bemeneti/kimeneti és DRAM vezérlőchipet tartalmazott, teljesítménye pedig 1 MIPS volt. 1988-ban indult útjára az S/370 Model 9370, az első CMOS-alapú számítógép, amely megalapozta az IBM szerverpiaci sikerét.

A böblingeni hardver-szakemberek Picasso kódnév alatt megtervezték a CMOS chipkészlet harmadik generációját, és kifejlesztettek egy 6-utas multiprocesszoros rendszert: minden CPU aritmetikai teljesítménye 14 MIPS volt, a teljes rendszeré pedig több mint 70 MIPS. Maximum 32 ilyen rendszerből egy párhuzamos sysplex számítógép-egység volt összeállítható. Közülük az első, az IBM 9672-es modell, 1994-ben került forgalomba. Ettől kezdve az IBM folyamatosan fejlesztette a CMOS platformot, amelynek utolsó, bipoláris technológiával készült S/390-es rendszere 1995-ben indult útjára.

2003 májusában az IBM bejelentette eServer zSeries 990 modelljét, amely jelenleg a legnagyobb teljesítményű és legjobban skálázható IBM mainframe. A modell teljesítménye 9000 MIPS, ami kb. háromszorosa a 2000-ben forgalomba hozott z900 modellének, és közel egymilliószor nagyobb, mint a negyven évvel ezelőtt útjára indított, első IBM S/360 Model 20-é volt.

Napjainkban a mérnökök és számítógép-tervezők az IBM eServer család processzor-komponenseinek fejlesztésére, például az üvegszálas adatvonalakat használó nagy sebességű bemeneti/kimeneti csatlakozásokra, valamint a firmware programozásra összpontosítják figyelmüket. Ez a mikrokód vezérli a mainframe központi processzorait és teszi lehetővé a rendszer-komponensek vezérlését is. Sőt, a mainframe-komponensek funkciói még gyártás előtt tesztelhetők a legmodernebb szimulációs technológia segítségével, ami lehetővé teszi a potenciális hibák felismerését, így a fejlesztési idő lerövidíthető.

Az IBM a mai napon bemutatta legújabb mainframe gépét, az eServer zSeries 890 modellt, amely az általa kínált, legkidolgozottabb mainframe-technológiát teszi elérhetővé a középméretű vállalati ügyfélkör számára. A z890 a vállalati szintű számítástechnika terén a legmagasabb szintű rugalmasságot, virtualizációt, automatizációt, biztonságot és skálázhatóságot biztosítja a középméretű vállalatok számára.

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról