Szerző: zsozso

2000. május 17. 13:02

Fiery mester megtisztelte a PÁF-ot

Nagy megtiszteltetés érte a rovatot, elismert szakember reagált a tegnapi cikkemre. Természetesen nem hagyom kommentár nélkül, mert akkor ez nem is a PÁF lenne;-))

    Hali!

    Nem szeretnek senkit sem megserteni, de nem igazan ertek egyet azzal, amit itt a PAF-on irsz/irtok. Van nehany problemam, megprobalom szepen sorban vegigvenni oket.
    1) Azt irod, hogy a kulso hazas CD iro a jo, mert azzal nem kell pihentetni a lemezt. Nos, ismerek egy embert, aki megallas nelkul irja a CD-ket, archival ezerrel (ez a munkaja), belso CD irot hasznal, es meg soha, semmi problemaja nem volt a melegedessel. Soha nem pihenteti az irot, meg a legnagyobb nyari kanikulaban sem. Pana 4x es Plextor 8x iroi voltak, egyik sem panaszkodott a meleg miatt (tudnek meg egyeb peldakat is felhozni, de ettol most inkabb eltekintek). Elismerem, tenyleg van ertelme kulso irot venni, de a helyzet kozel sem olyan kritikus, mint amilyennek lefestetted.

Amikor a CD írók nagy szezonja beindult (98 év vége), heti kb. 200 db CD írót adtunk el, ebből kb 5% volt a külső egység. Most kapaszkodj meg! Például a Yamaha 4416-osok hibaaránya 27% (egy horror, csak a 4X-es Pana durvább), de az eladott 80db külső 4416-os közül összesen 2 db lett rossz: 2.5%. A leírtak saját tapasztalatainkból illetve a vevők elmondásaiból származnak. Természetesen megtörténhetett, amit írsz, ennek ellenére a statisztika azt mutatja, hogy a külső ház jót tesz az író élettartamának. Az élettartam meghosszabbítható akkor is, ha elég nagy házba kerül a belső drive és alatta-felette nincs szomszéd, de a légmozgás akkor sem olyan intenzív, mint egy spec. erre kialakított egységben. Ennek ellenére belátom, hogy egy kicsit reklámízűre sikeredett ez a külső házas ajánló.

    2) Az Abit alaplapok egeszen egyszeruen sz*rok! El kell fogadni, hogy ha valaki Abitot vesz, akkor szamoljon azzal, hogy szivni fog vele. Vannak sokkal jobb markak, mint az Abit, es a tulhajtas sem minden esetben kifizetodo. Jo, tudom, kegyetlen impressziv tud lenni, ha a 366-os proci nem 550-en, hanem 572-n vagy tudomisenmennyin fut, mert a BE6-ban 1 MHz-enkent lehet tolni az FSB-t, de konyorgom: nem lehetseges, hogy mindenki jobban jarna egy alacsonyabb orajelen, de STABILAN uzemelo geppel?

Annak idején a miklandos PÁF-ban írtam egy hasonló konkluzióval záródó szösszenetet az Abit lapokról, ha valaki kéri, szívesen megismétlem. Ide viszont nem ollózom ki, mert ez mégiscsak a Te hozzászólásod;-))

    3) A BH6 valoban eleg erdekesen osztja ki az IRQ-kat, es tapasztalataim szerint a BX6 v2 sem jobb ilyen szempontbol. Az ISA-hoz legkozelebbi 2 PCI slot egy IRQ-n kenytelen osztozni, es az AGP-hez legkozelebb eso PCI is osztozik az AGP-vel. Vannak azonban olyan kartyak, amik zokszo nelkul turik az ilyesmit, ki kell tapasztalni (pl. az SB Live! nem tartozik ezek koze, igy azzal jobb vigyazni).

Meg a modemek, meg a SCSI kártyák, + + + +. Nekem is az a bajom velük, hogy miközben a tuningolás érdekében minden szart belenyomnak a bioszba, addig az IRQ-kat még mindig nem lehet kiosztani a PCI slotok között. Igy aztán a hegy megy mohamedhez, mert ha belegondolunk, óriási állatság az, hogy a kártyákat kell cserélgetni, miközben a BIOS-ból elég volna az IRQ-kat beállítani. Ráadásul az egy egzakt megoldás (az ASUS P3B-F pl. tudja), míg az Abit lapok az általad leírtakon túl még egy-két 'heurisztikus' dolgot tudnak művelni az IRQ kiosztáskor. ( pl. beraksz egy ISA kártyát, mely default PCI IRQ-n van, s ettől az összes PCI kártya+az AGP egy közös IRQ-t kap, miért??)

    4) Mindenkeppen vegig kell gondolni, milyen bonyolultsagu gepet epitunk az alaplunk kore, hiszen leginkabb ettol fugg, hogy jo lesz-e nekunk valami gagyi cucc is (ebbe beletartozik az Abit legtobb alaplapja is, hiaba a jol csengo nev). Ha elore latjuk, hogy gond lesz az IRQ-kkal, korul kell nezni a komolyabb gyartok (pl. Asus, MSI) termekei kozott.

+ Intel, Supermicro, Tyan, akit kihagytunk volna, bocs. Egyik sem mellényúlás, viszont tuningnuku. Igaz, cserébe működik.

    5) Nem ertem ezt az Ultra-ATA/66 hercehurcat. Minek Nektek az??? Mutasson mar valaki egyetlen olyan tesztet, amiben egy vinyo 5 %-nal gyorsabban teljesitett Ultra-ATA/66-os csatoloval, mint 33-assal. Egyszeruen keptelenseg kihasznalni a savszelesseget, miert nem lehet ezt megerteni? Majd talan a jovo ev elejen elerik a 33 MB/s-ot, addig azonban felesleges eroltetni, plane az alaplapra utolag raramolt, esetleg kulon kartyan kapott kacatokat. Abszolut feleslegesen foglaljak az IRQ-t.

    Udv,
    Fiery (Miklos Tamas)
    Author of worldwide sysinfo tool << AIDA >>
    http://hardware.jatekok.hu/


Én viszont asszem, értem: marketing. Ha már nem tudsz a minőséggel és főleg a sebességgel feltűnni, akkor találj ki valami szabványt, amivel magadra vonod a figyelmet. Most a Quantumról beszélek. Tudom, Magyarországon nagy népszerűségnek örvend (mint az ABIT), dehát szerintem megfoghatják egymás kezét és elmehetnek a....hova gondolom:) A Seagate 3 éve, az IBM, Maxtor, WD trió pedig már másfél éve gyártott 7200rpm-es ATA drive-ot (a 10000-es SCSI analóg), mire a Quantum-nak sikerült piacra dobni. Mellékesem megjegyzem, hogy jelenleg a KA,KX és egyéb hasonló termékeik produkálják a legnagyobb arányú meghibásodást. Szóval, mivel a technológia nem mellettük szólt, először vetették be az ATA66-os rendszert, hangsúlyozván, hogy "gyorsítva fel háttértárolóját (upto:)kétszeresére". Ez pedig a köznép bevette, tehát a konkurrenciának gyorsan lépnie kellett. A jelenlegi leggyorsabb drive-ok épp, hogy a 33MB/seces átvitelt ostromolják, de máris jön az ATA-100. Minek? Az egész olyan, mintha azt mondanák, hogy 'cseréld le az autódon a kipufogócsövet 2x akkorára és akkor 2x olyan gyorsan fog menni'.

Most jön egy másik analóg hasonlat (nem neked irom:).

A SCSI rendszernél vegyük például a Ultra2 (80MB/s) rendszert. Megy a SCSI Busz (nagy képzavar lesz, mert eredetileg sint jelent a bus:) az úton. Jön a megálló, állnak benne max. 28-an (feltételezzük, hogy ennyi a winchesterünk max. sebessége). Megnézi a Buszvezető, hogy van e még hely a 80 férőhelyes buszon. Ha igen beengedi őket. Igy megy ez. Felszállás, leszállás, de mindig max. 80 ember.

Most jön az ATA66-os busz. Üres. Megáll az első megállónál, a festői szépségű CD romnál. Felvesz max. 6 embert, mert ez egy 40x-es rom:) Megkérdezi őket hova mennek, mondják, hogy ők bizony a belvárosba a Maxtor drive-ra igyekeznek. A buszvezető becsukja az ajtót és elindul. Menetközben elhalad a ZIP drive és a Quantum drive mellett, ahol a megállóban az utasok az öklüket rázzák dühükben, mert az ATA-busz nem áll meg, ha már egyetlen 1 utas is van benne. Kidobja az utasokat a Maxtor drive-ra és elindul visszafelé. Ahol utast talál, felveszi leszállítja. De közben még magának az atyaúristennek sem áll meg, egyedül csak a kék halál állhatja utját:)

Na ennyi. Szóval minek is egy 100 személyes ATA100 csuklósbusz, ha egy megállóba max. harmincvalahány utas fér és menet közben úgysem vesz fel senkit? Marketing, mert azt súlykolják az emberek fejébe, hogy több utast tudnak elszállítani, mint a SCSI busz. Mint tudjuk ez nagyon nem igaz. De ha ezek után még mindig van, aki beveszi ezt a maszlagot, annak annyi ész szorult az agyába, mint amennyi egy 'intelligens OMO' mosóporos dobozban van:)) (csak zárójelben jegyzem meg, hogy az ATA66-os szabvány nem a Quantum találmánya, csak ők lovagolták meg először.)

Azt hiszem alapvetően mindenben egyetértünk. Talán az nem volt számodra egyértelmű, hogy a dőlt betű az olvasói hozzászólás, az alló betű pedig zsozso bácsi szösszenete. Ez mindig így van. Örölük, hogy olvasol és még jobban örülök, hogy írsz. Legyen ez mindig így.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról