Növekszik a mobiltelefonra utaltság a vállalatok körében
[BellResearch -- Magyar Infokommunikációs Jelentés] Minden második vállalatnál nőttek a mobilkiadások 2002-ben, ennek ellenére mindössze a cégek alig több mint harmadánál érhető tetten törekvés vagy felülről érkező nyomás a mobiltelefonálás anyagi ráfordításainak csökkentésére -- derül ki a Magyar Infokommunikációs Jelentésből. Az 1 vagy több főt foglalkoztató magyarországi gazdálkodó szervezetek mintegy 81 százaléka rendelkezik legalább egy céges mobiltelefon-előfizetéssel 2003. első negyedévben.
A nagy- és középvállalati szférában [50 vagy több főt foglalkoztató cégek] már csak elvétve találunk olyan vállalatot, amely telekommunikációs infrastruktúrájában nem jelenik meg a mobiltechnológia, és a kisvállalatok körében [10-49 fős cégek] is 92 százalékos a penetráció. A mikrovállalati szférában [10-49 fős cégek] mért 81 százalékos ellátottsági mutató is figyelemre méltó, különösen annak fényében, hogy a tulajdonosi-menedzseri funkciók jellemző összeolvadása miatt ebben a szférában még gyakoriak a lakossági előfizetések.
A 2003. első negyedévben mért adatok szerint a társas vállalkozások mintegy 670 ezer aktív SIM-kártya felett diszponáltak, ami az adatfelvétel időpontjában az összes aktív előfizetés mintegy 9-10 százalékát jelenti. A BellResearch elemzői szerint az összes céges mobil-előfizetés mintegy 27 százaléka a nagy- és középvállalati [LB, MB], míg 72 százaléka a kis- és mikrovállalati szférában [SB, CB] található.
A vállalati mobilpiac növekedése 2002-ben továbbra is igen dinamikus, mintegy 12%-os volt, ami összesen közel 92 ezer új előfizetés értékesítés és hozzávetőlegesen 21 ezer előfizetés megszüntetés végeredményeként vezethető le. Legintenzívebb bővülés továbbra is a nagyvállalati szférában figyelhető meg, ahol egyötödével bővült az aktív SIM-kártyák állománya a tavalyi évben, de a kisebb alkalmazotti létszámmal jellemezhető vállalati csoportokban is 10-11%-os a növekedés volumene.
A vállalati szférában minden negyedik alkalmazottra jut egy mobiltelefon-előfizetés, ám ez a mutatószám a cég méretétől alapvető mértékben függ. Míg a nagyvállalati körben -- ahol az adminisztratív-szellemi apparátus fajlagos súlya összességében a legalacsonyabb -- mindössze minden tizedik, addig a mikrovállalatoknál hozzávetőlegesen minden második munkavállalóra esik egy előfizetés. A vállalatok legnagyobb részénél a mobiltelefon-használat lehetősége munkakörhöz, pozícióhoz vagy ezek kombinációjához kapcsolódik. Pozíció alapján a mobil-előfizetéssel rendelékező cégek 50 százaléka engedélyez mobilhasználatot, munkakör alapján (is) pedig 73 százalék.
A mobiltechnológiára való utaltság növekedése a kiadásokban is jól tetten érhető: a vállalatok távközlési döntéshozóinak fele úgy nyilatkozott, hogy 2002-ben növekedett mobilkiadásuk, közülük 10% markáns növekedésről számolt be. Minden második szervezetnél a cég teljes költségstruktúráján belül a mobilköltések "átlagos" súllyal jelennek meg, 12 százaléknál azok "jelentős" súlyt képviselnek, és mindössze 36 százalék esetében képeznek "elenyésző" tételt -- a távközlési szakemberek megítélése szerint. Elsősorban a kis- és mikrovállalatok érzik a mobiltelefónia költségterhét számottevőnek, ahol a fajlagos teher nagyobb.
Annak ellenére, hogy a cégek nagyobbik részénél a mobilkiadások egyre nagyobb tételt jelentenek, a vállalatok háromnegyedénél nincs olyan, az alkalmazottak számára meghatározott összeghatár, amely korlátozást jelentene a céges mobilhasználat terén. Nagyobb mértékű adminisztratív szabályozottság mindössze a nagyvállalatoknál figyelhető meg, ahol 28 százaléknál minden egyes mobilhasználó számára, míg 26 százaléknál egy részük számára van érvényben ilyenfajta limit.
A növekvő kiadási intenzitás ellenére mindössze a cégek alig több mint harmadánál érhető tetten a mobiltelefonálás anyagi ráfordításainak csökkentésére irányuló törekvés vagy felülről érkező nyomás. Az ilyen jellegű szándék a BellResearch elemzői szerint legnagyobb részt a felsővezetés vagy a gazdasági-pénzügyi menedzsment részéről jelentkezik, és csak az esetek kisebbik részében a technológiai döntéshozók a kezdeményezők.
Mindazonáltal a költségek csökkentésének megvalósítására vonatkozóan általában a távközlési döntéshozók nem rendelkeznek pontos elképzelésekkel; ahol pedig vannak ilyen tervek, azt legnagyobb részt adminisztratív intézkedésekkel, a jelenlegi szolgáltatónál előfizetési csomag váltásával, és csak jóval kisebb részt szolgáltató-váltással vagy előfizetés-visszamondással kívánják elérni.