Magyarország hamarosan informatikai szemétdombbá válhat
[PR1] Magyarországon jelenleg mintegy 1,5 millió személyi számítógép és több mint 6 millió mobiltelefon van napi használatban. Az elemzések szerint az eszközök száma folyamatosan bővül, egyes területeken még nagy ugrások is várhatóak (például notebook-ok terjedése, DVD). Éppen ezért egyre időszerűbb
Úgy tűnik, már a kormányzat is felfigyelt a probléma súlyára. Az intézkedésekből az látszik azonban, hogy még csak a mobiltelefon akkumulátorok környezetszennyező hatására kívánják felhívni az illetékesek a fogyasztók figyelmét. Október elején a három mobilszolgáltató közösen tett ígéretet a környezetvédelmi miniszternek, hogy marketing és promóciós akciókkal fogják elősegíteni a mobilkészülékek és azok használt akkumulátorainak visszagyűjtését.
Az eddigi kezdeményezésekből azonban nem kapott hangsúlyt az információs társadalom technikai eszközeinek elhasználódásából keletkező egyéb veszélyes hulladékok kérdése. Pedig a környezetre -- és ezen keresztül a lakosság egészségére -- egyaránt kockázatot jelentenek a személyi számítógépek rákkeltő kadmiumot tartalmazó fém szerkezeti elemei, a monitorok, a felhasznált nyomtatott áramkörök, valamint az ezen eszközöknél is jelentős mennyiséget kitevő műanyagok.
A számítástechnikai hulladék mennyisége -- a mobiltelefonokhoz hasonlóan -- az erkölcsi élettartam csökkenése, valamint a felhasználók körének bővülése következtében folyamatos, egyre gyorsuló növekedést mutat. Magyarországon jelenleg az évente lecserélt 2,5 millió mobiltelefon mellett körülbelül 100-150 ezer számítógép és mintegy 20-30 ezer monitor kerül ki a használatból.
Az elektronikai veszélyes hulladékok kezelésének törvényi szabályozása azért is sürgető feladat, mert a várható 2004.-es Európai Uniós csatlakozás esetén, 2005. január 1-jétől kötelezővé válik Magyarország számára az ilyen hulladékok szabályozott begyűjtése, kezelése. Amennyiben nem születik meg az erre vonatkozó magyar szabályozás, úgy számunkra kötelezővé válik az EU-normák feltétlen érvényesítése. Erre azonban nem tud felkészülni addigra sem a magyar környezetvédelem.
Nyugat-Európában -- ahol a számítástechnikai ellátottság sokkal magasabb szintű hazánkénál -- számos különböző megoldás felmerült már az informatikai hulladék kezelésére. Németországban például a számítástechnikai és mobil kommunikációs eszközök árába termékdíj beépítését tervezik, azzal a céllal, hogy ne az államot terheljék a begyűjtés és ártalmatlanítás költségei.
Pettkó András, az az informatikai bizottság tagja azt javasolja, hogy évente kétszer szervezzenek informatikai lomtalanítást Magyarországon. Ez azt jelentené, hogy a megszokott lomtalanításhoz hasonlóan, adott időpontokban és helyszíneken, cégek és egyéni felhasználók egyaránt lerakhassák a keletkezett informatikai hulladékot, amelynek elszállításáról és szakszerű kezeléséről központilag gondoskodnak.