Szerző: Barna József

2002. szeptember 3. 23:43

Az Axelero vezérigazgatója szerint Magyarországon csökkennek a távközlési költségek

[Dow Jones Newswires] Nem a magas távközlési díjak, hanem a PC-k alacsony száma miatt marad el a magyar internet-penetráció a nyugat-európai szinttől -- hangzott el egy rendezvényen, amelyet a Budapest Business Journal szervezett. Ugyanitt Drajkó László, az Axelero vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a távközlési költségek az elmúlt másfél évben jelentősen csökkentek.

[Dow Jones Newswires] Nem a magas távközlési díjak, hanem a PC-k alacsony száma miatt marad el a magyar internet-penetráció a nyugat-európai szinttől -- hangzott el egy rendezvényen, amelyet a Budapest Business Journal szervezett. Ugyanitt Drajkó László, az Axelero vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a távközlési költségek az elmúlt másfél évben jelentősen csökkentek.

A magyar internet-penetráció jelenleg 13 százalék és a háztartások mindössze 8 százaléka kapcsolódik a világhálóra. Az Egyesült Államokban ugyanez az arány 60 százalék, az Európai Unióban pedig 40 százalék. Egyesek szerint a magas távközlési díjak állják útját az internethasználat terjedésének, mások szerint azonban sokkal nagyobb gondot jelent a számítógépek magas ára.

"Akármilyen olcsón adhatjuk az internetes elérést, ha nem tudjuk rávenni az embereket, hogy többszázezer forintért számítógépet vásároljanak" -- mondta Drajkó László, az Axelero Rt. vezérigazgatója. "A távközlés ára az utóbbi másfél évben jelentősen csökkent, az emberek mégsem rohannak internetelőfizetést vásárolni" - tette hozzá Drajkó.

Ezzel szemben Bánhidi Ferenc, a HÍF vezérigazgató-helyettese szerint a közeljövőben aligha csökkennek jelentősen a távközlési árak. "Egy bizonyos határon túl nem lehet csökkenteni az árakat" -- mondta Bánhidi. "Figyelembe véve a háztartások jövedelmét, az egyetlen lehetőség a közösségi internetezési lehetőség bevezetése iskolákban, könyvtárakban vagy teleházakban."

Bánhidi szerint hosszú távon azonban számítani lehet a távközlési díjak csökkenésére, ugyanis a HÍF felül kívánja vizsgálni az árak számításához használt módszereket. Az internetezéssel kapcsolatos díjakat a költségekkel arányban kellene meghatározni, azonban ebben a tekintetben a szabályozás még módosításra szorul.

Egyesek szerint az internetezők számának növekedése a kormány hozzáállásától függ. "A bevételek lassan növekedni fognak, de az előfizetők számának alakulása a versenyszabályoktól függ" -- mondta Sülle Gabriella, a PanTel Rt. szakértője.

Drajkó László kijelentése azért is meglepő, mivel alig másfél hónapja törölte el az Axelero anyacége -- a Matáv -- azt a két kedvezményt, melyek épp az internetezők távközlési költségeit tették elviselhető mértékűvé. Mint ismeretes, az internetszolgáltatóknál annak ellenére átlagosan 10 százalék körül volt a szolgáltatást visszamondók aránya, hogy az állam költségvetési forrásokból mintegy hárommilliárd forinttal támogatta az egyébként sem túl ingatag helyzetben lévő távközlési szolgáltatókat annak érdekében, hogy a korábbi kedvezményesen internetezésre fordítható idő alig 10 százalékát elérő új csomagokat vezessenek be.

Szintén nem titok, hogy a Matáv szeptember elsejétől az analóg vonalak havi előfizetési díjainak átlagosan 2,99 százalékos, a hívások percdíjainak pedig 8-10 százalékos emelése mellett döntött. Az internetes tarifa (51-es behívó) utoljára idén februárban csökkent, ám az sem a távközlési szolgáltatók kezdeményezésére, hanem -- hatósági áras szolgáltatásról lévén szó -- kormánydöntés alapján. Ám ezt a relatív csökkenést is elmosta a közelmúltban megszüntetett kedvezmények negatív hatása.

A BBJ rendezvénye elsősorban a külföldi befektetők, Magyarországon dolgozó üzletemberek tájékoztatását szolgálta. Ennek fényében talán érthető az Axelero vezérigazgatójának kozmetikázási szándéka, hiszen a hazai távközlési árak nemzetközi viszonylatban is kirívóan magasak -- erre már több, külföldön megjelent, független elemzők által készített összeállítás is rámutatott. Az idei kedvezmény eltörlések nemzetközi visszhangja is -- mely nem kis részben a netezők érdekeinek védelmére alakult Netért egyesület kommunikációjára épült -- egyértelműen a Matávot emlegette, mint a hazai internet elterjedésének egyik fő kerékkötőjét.

Szólj hozzá a fórumban!

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról