Itt az egér, hol az egér, avagy egy elveszett szabadalom haszonélvezői

[Chicago Tribune] Egy meglehetősen rendhagyó per során, melyet a felperesek ügyvédje csak az "elveszett egér esetének" nevezett, egy seattle-i bíróság 16,5 millió dolláros kártérítést ítélt meg két Argentin feltalálónak. Fernando Falcon és Federico Gilligan ügyét egy bizonytalan kimenetelű szabadalomsértési ügyekre specializálódott chicagói ügyvédi iroda vitte sikerre, aminek köszönhetően a két felperes egy jó néhány évvel korábbi találmány után nem remélt haszonra tehet szert.

A kilencvenes évek elején ugyanis Falcon és Gilligan fejlesztette ki azt a ma már elterjedt technológiát, melynek révén a számítógéphez használt egerünk alkalmassá vált a kurzor mozgatásán kívül a képernyőn megjelenített tartalom görgetésére is. 1993-ban találmányukat bemutatták egy számítógépes perifériákat gyártó washingtoni cég, a KeyTronicEMS képviselőinek, majd segédkeztek két prototípus előállításában. A feltalálók a cég égisze alatt kívánták piacra dobni az akkor forradalminak számító terméket.

Vajon a tojás volt előbb, vagy az egér?

Azonban abban az időszakban a KeyTronic éppen azzal volt elfoglalva, hogy miként tudná ledolgozni 8 millió dolláros veszteségét. Ám kapóra jött a washingtoni cégnek a Microsoft ajánlata, mely billentyűzetek gyártására vonatkozó jövedelmező megbízást helyezett kilátásba. A KeyTronic akkori kutatásért és fejlesztésért felelős igazgatója megígérte a feltalálóknak, hogy még abban az évben bemutatja a Microsoft fejlesztőinek az ötletet.

Ez volt az utolsó momentum, ameddig a sokat ígérő találmány sorsa nyomon követhető volt. Ezt követően már csupán két tényre derült fény: a KeyTronic 160 millió dolláros megrendelést kapott a Microsofttól billentyűzetek gyártására, míg a Microsoft közel 650 millió dollárt keresett 1996-ban bemutatott IntelliMouse nevű termékével.

A KeyTronic nem tudta megmagyarázni, hogy miként veszett nyoma a szabadalomnak, míg a Microsoft nem tudott elszámolni azzal, hogy honnan is származik az IntelliMouse ötlete. A feltalálók ügyvédje szerint azonban a Microsoftnak nem lehetett tudomása arról, hogy honnan is ered a technológia, és ők joggal gyaníthatták, hogy KeyTronic találmányáról van szó. Így a borsos kártérítési összeget az utóbbi cégnek kell megfizetnie üzleti titok hűtlen kezelése miatt.