:

Szerző: Vörös Péter

2001. június 28. 22:01

A fellebbviteli bíróság ítélete: nem kell feldarabolni a Microsoftot!

[Bloomberg, CNET, Wall Street Journal] A Microsoft jelentős győzelmet aratott az ellene folytatott antitröszt perben: csütörtökön a szövetségi fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy nem kell feldarabolni a céget. A 125 oldalas ítéletben a bíróság úgy határozott, hogy a cég elleni pert újra az elsőfokú bíróságon kell folytatni, mivel az első 'felvonás' szövetségi bírója, Thomas Penfield Jackson "komolyan befolyásolta az eljárást", őt emiatt el kell távolítani az ügytől.

Részleges győzelmet azért elkönyvelhettek a felperesek (a szövetségi kormányzat és 19 állam) is: a fellebbviteli bíróság ugyanis megerősítette azt a korábbi döntést, miszerint a Microsoft illegálisan tartotta fent monopóliumhelyzetét.

A fellebbviteli bíróság arra kérte fel az elsőfokú bíróságot, hogy hozzon döntést a kritikusnak vehető 'tie-in-sales' kérdésben. Miről van szó? Az amerikai antitröszt törvények értelmében maga a monopólium nem feltétlenül törvényellenes. Ami törvényellenes az az, ha ezt a monopólium helyzetet versenyellenes módon használják, mint pl. alapvető termékek visszatartása, árak önkényes emelése, valamint az ún. 'tie-in sales' szituáció, tehát amikor egy adott piacon kialakult monopóliumhelyzetet kihasználva egy arra épülő másik piacot is monopolizál egy vállalat. Pontosan ez utóbbit állapította meg Jackson bíró korábbi ítéletével (az 1890-es Sherman-törvény két részét is megszegte a Microsoft). Tehát a per leglényegesebb kérdését utalta vissza az elsőfokú bírósághoz a fellebbviteli bíróság.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium közleményben fejezte ki, hogy a "örömünkre szolgál az, hogy a Fellebbviteli Bíróság is azt találta, hogy a Microsoft törvényellenes viselkedést tanúsítva tartotta fenn operációs rendszer monopóliumát ... Át kell néznünk a bíróság döntését, és meg kell vizsgálnunk, milyen lehetőségeink vannak".

Mikor kezdődött az ügy?
Az Igazságügyi Minisztérium és 20 állam (ezek közül egy később kiállt a sorból) 1998. május 18-án perelte be az Microsoftot. A tárgyalás 1998. október 20-án kezdődött és 1999. szeptember 21-én zárult, 76 nap tanúvallomás után.

Mik a per főbb kérdései?
Négy alapvető keresetből áll vád: 1. A Microsoft illegálisan tartott fenn monopóliumot az operációs rendszerek területén; 2. Ezen monopóliumot kihasználva a böngészőpiacon is monopóliumra tört, és illegálisan kötötte össze az Internet Explorert a Windows-zal; 3. A PC gyártók számára szoftvertelepítési megszorításokat diktált; 4. Internetszolgáltatókkal tiltó és kizárólagos megállapodásokat kötött.

Az ügy a Windows-zal kapcsolatos. Fogja-e érinteni a jogorvoslat a többi Microsoft terméket?
Szinte biztosan. Az amerikai kormány helyre kívánja állítani a versenyt ezeken a területeken ill. a jövőbeni piacokon is. Korlátozhatják pl. azt, hogy hogyan értékesíti az Office 2000/XP-t, amely szintén előnyhöz jutott az oprendszer monopóliumnak köszönhetően. Arra is felkérheti a bíróság az Microsoftot, hogy fejlessze ki a Word 2000/XP-t más oprendszerekre, pl. a Linuxra.

Nézzük mire jutott a fellebbviteli bíróság?

1. kérdés: a Microsoft törvénytelen és versenyellenes eszközöket használt az Intel-alapú operációs rendszerek monopolizálásához. Ítélet: a bíróság lényegében elfogadta a felperes érvelését, és egyetértett azzal, hogy a Microsoft valóban törvénytelen eszközöket használva tartotta fenn monopóliumát ezen a piacon.

2. kérdés: a Microsoft megkísérelte azt, hogy az operációs rendszerek piacán szerzett monopóliumát kiterjessze a böngészőpiacra is. Ítélet: a bíróság nem értett ezzel egyet, szemben a korábbi ítélettel, mely megállapította a monopolizálás kísérletét.

3. kérdés: A Microsoft Windows 95 ill. 98 Internet Explorer 'tie-in-sales' (ld. fenn, ez a per legfontosabb kérdése) versenyellenes lépés volt. Ítélet: a bíróság a kérdést visszautalta az elsőfokú bírósághoz újabb kivizsgálásra.

4. kérdés: Thomas Penfield Jackson, szövetségi bíró nem adott fair lehetőséget a Microsoft számára ahhoz, hogy megállapítsák a jogorvoslatot, így a bíró úgy döntött, hogy fel kell darabolni a Microsoftot két cégre. Ítélet: a bíróság elutasított a feldarabolást.

A felperes Igazságügyi Minisztériumnak és a 19 államnak most döntenie kell azzal kapcsolatban, hogy melyik járható út a jobbik: az egyik út az, hogy fellebbeznek a döntés ellen és a Legfelsőbb Bíróság elé viszik az ügyet. Jogi szakértők szerint több okból is kétséges ez a lépés: egyértelműnek tűnik az, hogy a politikai légkör sokkal kedvezőbb a Microsoft számára, mint akár hat hónapja is volt. Várhatóan tárgyalásos rendezésre kerülne az ügy, a cég viszonylag olcsón megúszná a dolgot.

A 19 felperes állam jelezte azt, hogy ők akkor is a Legfelsőbb Bíróság elé viszik a dolgot, ha az Igazságügyi Minisztérium megállapodik a céggel. Jogi elemzők szerint azonban ebben az esetben nagyon nehéz dolga lesz az államoknak.

Szólj hozzá a fórumban!

Eleged van az eltérő környezetekből és az inkonzisztens build eredményekből? Frusztrál, hogy órákat kell töltened új fejlesztői környezetek beállításával? Többek között erről is szó lesz az AWS hazai online meetup-sorozatának ötödik, december 12-i állomásán.

a címlapról