Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Nem kell sok ujj a gyors gépeléshez

Gálffy Csaba, 2016. február 12. 09:30

Ritkán kutatott terület a fizikai billentyűzetek használata, pedig rengeteg ember mindennapi munkáját befolyásolja. Finn kutatók most igyekeznek újra felfedezni a gépelés titkait, az első eredmények igencsak meglepőek.

hirdetés

Úgy tartjuk, hogy a gépírás (touch-typing) a leggyorsabb módja a gépelésnek. A gépírás komoly tanulást és erőfeszítést igényel, gyakorlatilag az agy újrahuzalozását jelenti, ahogy a felhasználó megtanulja, hogy mind a tíz ujját használja, az általában használatos kettő-négy-hat helyett. A finn Aalto egyetem új kutatási eredményei azonban kétségbe vonják ezt.

Az adatgyűjtést és a kézmozgás elemzését egy mozgáskövető rendszerrel végezték a kutatók. A kezekre 52 referenciapontot helyeztek, ezeket követték háromdimenziós térben a nagysebességű, infravörös, másodpercenként 240 képkocka rögzítésére képes kamerák. A számítógép több kamera képéből állította össze az ujjak és a kéz térbeli mozgását. A kezeken túl a kutatók a felhasználó szemmozgását is figyelték – ez segít különbséget tenni a vakon gépelők és a folyamatosan odapillantók között.

A kutatók szerint gyakorlatilag minden felhasználó egészen egyedi gépelési "stratégiát" alakít ki a sokéves számítógéphasználat során, a köröző-lecsapó vagy a tíz ujjal szabványosan gépíró felhasználókon felül is rendkívül nagy eltérések mérhetőek. A legmeglepőbb eredmény viszont, hogy nem csak a szabványos, tízujjas gépírással lehet nagyon gyorsan szöveget bevinni, ugyanez a sebesség elérhető más, egyéni gépelési stratégiákkal is - állítják a kutatók. Persze két ujjal nem lehet gyorsan írni, a hat ujjat használó és a tíz ujjat használó felhasználók között azonban már nincs különbség.

De ha egy szint felett nem a használt ujjak száma a sebesség kulcsa, akkor mi?  A kutatók szerint a gyors gépelők közös jellemzője, hogy csak az ujjaikat mozgatják, a kéz és a csukló szinte teljesen fixen áll. Egy másik közös jellemző, hogy erős az egyes ujjak és az egyes billentyűk közötti kapcsolat, tehát bizonyos gombokat konzisztensen ugyanazzal az ujjal ütik le.

Érdekes megfigyelés, hogy a felhasználók általánosan sokkal többet használják a jobb kezüket, mint a balt - míg a gépírás azonos terhelést ró mindkét kézre, a stratégiát szabadon kialakító felhasználók sokkal több gombhoz használják a jobb kezet, mint a balt. A kutatás során egészen szokatlan felhasználói viselkedést is feltérképeztek a finnek. Van például, aki rendszeresen két hüvelykujjal egyszerre szereti nyomni a szóköz billentyűt, és van, aki a Caps Lockot kapcsolgatja, ahelyett, hogy a Shiftet használná.

Meglepően sokan vannak, akik elegendő gyakorlattal rendelkeznek ahhoz, hogy vakon gépeljenek, de megszokásból a képernyő helyett a billentyűzetet (is) nézik, ami jelentősen lelassítja a szövegbevitelt. Ez összefügg a következővel: a képernyőt figyelve sokkal könnyebb az ujjakat már idő előtt elkezdeni mozgati, vagyis "előkészíteni" a következő gombok lenyomását, kvázi pufferelni a kimenetet. Ezt megbontja, ha a felhasználó a billentyűk és a kijelző között megosztja a figyelmét, és a már begépelt szöveg helyességét egyszerre igyekszik ellenőrizni a billentyűk helyével. Számukra viszonylag egyszerű, de nagyon hatékony váltás leszokni a billentyűzet nézéséről.

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.