Vége az európai roamingnak
Elsöprő többséggel megszavazta az Európai Parlament azt az átfogó távközlési reformcsomagot, mely eltörli az EU-n belüli a külföldi mobilhasználat extra költségeit. Az európai csúcspolitika évek óta küzd a nemzetközi mobilkommunikációs költségek lefaragásáért, majdnem tíz év kellett, mire a terv végül - csaknem teljesen - megvalósult.
Végleg eltörli a külföldről hazatelefonálás felárát az Európai Unió tagállamain belül az a jogszabály, melyet ma elsöprő többséggel szavazott meg a nemzetközösség döntéshozó szerve, az Európai Parlament. Az európai távközlést gyökeresen átalakító reformcsomag a sokadik evolúciója annak a jogszabályi háttérnek, mely először 2007-ben kötelezte a mobilszolgáltatókat arra, hogy csökkentsék a roamingköltségeket a nemzetközösség tagállamain belül. Az új reformcsomagnak köszönhetően jövő év végétől a belföldi és külföldi használat díjai közt nem lehet különbség, mind a hang- és SMS-, mind pedig az adatforgalmat illetően.
Karácsonyi ajándék
A roamingdíjak teljes eltörlésének tervezett dátuma a most elfogadott jogszabály szerint 2015. december 15. Ezt követően egyetlen, az EU-n belül működő mobilszolgáltató sem számolhatna fel extra költséget a tagállamokon belüli telefonálásért, SMS-küldésért és adatforgalomért. A sokat vitatott reformcsomagot Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális portfólióért felelős biztosa terjesztette elő tavaly szeptemberben, többször is hangsúlyozva, hogy a csomag mielőbbi elfogadása elemi érdeke a versenytársaktól egyre inkább leszakadó nemzetközösségnek.
A most megszavazott csomagot tavaly szeptemberben ismerhette meg a nyilvánosság, és bár a jogszabálygyűjtemény a roaming szabályozása mellett több fontos, az iparág működésére komoly hatást gyakorló elemet tartalmaz, mégis szokatlanul gyorsan átment a jogszabályalkotási folyamaton. A digitális portfólióért felelős biztos előterjesztése után az Európai Tanács tavaly októberben áldását adta a csomagra, a jogszabályi implementáció előtt azonban a szervezet idei ülésén még egyszer napirendre kerül az immár a Parlament által megszavazott jogszabály. Ekkor azonban várhatóan már nem változik érdemben a szövegezés és a tartalom, vagyis az európai roamingdíjaknak ezzel végleg búcsút mondhatnak a nemzetközösség tagállamaiban élők.
A roamingköltségek hatósági árszabályozása egészen 2007-ig nyúlik vissza, az akkori illetékes biztos, Viviane Reding nevéhez fűződő első roamingrendelet még csak a perc- és SMS-díjak mérséklését tűzte ki zászlajára, később, 2010-től azonban már az adatroaming árát is hatóságilag szabályozta az EU. Az akkori helyzetre jellemző volt, hogy a szabályozatlan piacon egy roming percért a szolgáltatók nem ritkán 250-600 forintot számláztak, 1 megabájtnyi adatforgalomért pedig még pár évvel ezelőtt is előfordult, hogy több ezer forintot kellett fizetniük az ügyfeleknek. A szolgáltatók a kezdetektől fogva hevesen tiltakoztak a roaming hatósági árszabályozása ellen, mondván a piac önszabályozó módon is képes letörni az árakat - erre azonban alaposan rácáfol, hogy az EU-n kívüli forgalom még ma is horribilis összegbe kerül.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A hatósági árszabályozás révén mára az Európai Unió tagországaiban, illetve a jogszabályi hatály alá önként betagozódó európai országokban (Norvégia, Izland és Lichtenstein) egy percnyi roaming hívásért 91,4 vagy 26,6 forintot kell fizetni, egy megabájtnyi adat ára pedig valamivel több mint 158 forint. Júliustól a jelenleg is érvényben lévő nemzetközi rendelet értelmében ez az ár tovább csökkenhet, a végleges, forintosított összeg egy későbbi árfolyamszámítás után válik ismertté azokban az országokban, ahol a nemzeti valuta nem az euró.
Szintén idén év közepétől életbe kell lépjen a roaming szétválasztás intézménye is, melynél a fogyasztóknak lehetőségük lesz arra, hogy maguk válasszák ki a legkedvezőbb ajánlatot, vagyis a barangolás céljára külön mobilszolgáltatási szerződést kössenek, akár a hazai mobilszolgáltatójuktól eltérő céggel, s eközben hívószámukat megőrizzék. Az új rendszerben valahányszor a fogyasztó átlépne egy országhatárt, a telefonja az általa kiválasztott szolgáltató hálózatára kapcsolódna, anélkül, hogy ehhez bármilyen további beavatkozásra szükség lenne. A fogyasztóknak arra is lehetőségük lenne, hogy egy országba ellátogatva a helyszínen közvetlenül válasszanak mobilszolgáltatót az adattovábbításhoz. Ez a rendszer ugyanakkor jövő év végére teljesen okafogyottá válhat, így a megvalósítása is kérdéses.
Nem lesz egyhamar páneurópai verseny
Egyes szakértők szerint a roaming teljes eltörlése kiélezettebb versenyhez vezethet az európai mobilpiacon, ha az egyes országok lakosai más országok alacsonyabb díjú szolgáltatásaira szerződnek át és a külföldi operátor adott esetben kedvezőbb díjait veszik igénybe - ez azonban alapvetően egy téves következtetésből indul ki. Ugyan jövő év végétől elméletileg minden extra költség megszűnik abban az esetben, ha valaki külföldön használja a mobilját akár hívásfogadásra, akár hívásindításra, ez azonban csak a honos hálózat irányába, illetve a honos hálózat irányából kezdeményezett hívásokra igaz.
Vagyis például ha egy magyarországi lakos osztrák SIM-et tesz a kártyafüggetlen készülékébe, akkor ő ugyan elvileg az osztrák belföldi árakon használhatja a mobilját Magyarországon is, de csak akkor, ha osztrák vezetékes-vagy mobilszámot hív. Ráadásul bármelyik ismerőse, aki magyar szolgáltatónál rendelkezik előfizetéssel, nemzetközi tarifával fogja őt hívni, mint ahogy ő is nemzetközi díjakért tárcsázhatja a magyar SIM-mel rendelkező ismerőseit. Mivel az Európai Unió rendelete a nemzetközi tarifa árszintjét egyáltalán nem szabályozza, ez a trükk biztosan nem vezet majd oda, hogy a Magyar Telekom, Vodafone Magyarország vagy a Telenor Magyarország ügyfelei tömegesen elvándorolnak a környező országok kedvezőbb belföldi árszintet kínáló szolgáltatóihoz.