Hamarosan az egérmutatókat is követheti a Facebook
Az egérmutató mozgásának megfigyelésével kísérletezik a Facebook. A tesztelés alatt álló technológia elsősorban a hirdetések pontosabb célba juttatását szolgálja, és a kurzor mellett az is figyelné, hogy a különböző készüléken mikor látható éppen a felhasználó üzenőfala.
A felhasználók szó szerint minden mozdulatát követni képes technológiát tesztel a Facebook, amely a kurzormozgást kíséri figyelemmel. A közösségi oldal elsősorban arról gyűjtene információkat, hogy az egérmutató mennyi időt tölt a weblap bizonyos részei felett, illetve hogy a felhasználó üzenőfala adott pillanatban látszik-e a számítógépen vagy mobil eszközön, vagy éppen más alkalmazás uralja a kijelzőt. A vállalat új kísérleti adatgyűjtési módszeréről a Wall Street Journal Ken Rudin, a Facebook vezető analitikusára hivatkozva számolt be. Rudin elmondta, a begyűjtött információk a cég analitikai adatbázisába kerülnek, amelyhez a vállalat teljes egésze szabadon hozzáférhet, és számos célra felhasználható, a termékfejlesztéstől a precízebb célzott hirdetésekig.
Hónapokon belül alkalmazni kezdhetik a módszert
A Facebook elsősorban kétféle adatot gyűjt: demográfiai és viselkedési információkat. A demográfiai adatok, például a lakóhely, munkahely, iskolák, a felhasználók közösségi hálón kívüli életét dokumentálják. A viselkedési adatokat viszont, mint az ismerősök, tevékenységük vagy a különböző posztok és lájkok, a rendszer valós időben gyűjti be, és Rudin szerint a jelenleg is tesztelt technológia nagyban megnövelheti a mennyiségüket.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Az új típusú információk, amelyeket a Facebook ezentúl potenciálisan megfigyelhet, elsősorban a kurzor hirdetések feletti vesztegelésének időtartamára, különböző reklámok feletti áthaladására, valamint az üzenőfal láthatóságára vonatkoznak, ugyanakkor egyelőre nem biztos hogy a vállalat valóban hasonló megfigyelésbe kezd-e. A vezető analitikus elmondta, a kísérletek egy kiterjedtebb technológiát vizsgáló program részei, és hónapokon belül kiderül, hogy érdemes-e véglegesíteni azt. Rudin ugyanakkor folyamatosan a tárolt adatmennyiség komoly növekedésére készíti fel a vállalatot és annak infrastruktúráját.
Máshol már bevált
Nem a Facebook az első, amely hasonló információkra vadászik. A Shutterstock nevű, digitális fényképeket áruló online piactér a legapróbb eseményt is rögzíti ami weboldalán történik. Az adatok elemzéséhez a nyílt forráskódú Hadoopot használja, és a közösségi oldal jelenlegi tesztjeihez hasonlóan, a vásárlások előtti kurzormozgásra, és az egyes képek fölötti vesztegelés idejére vonatkozó információkat gyűjti
A Facebook maga is a nyílt Hadoop keretrendszert alkalmazza, pontosabban annak egy módosított verzióját, több kiegészítő szoftverréteggel, így nagy mennyiségű információt képes kezelni olcsó eszközök hálózatán. A Facebook hardverét is saját maga tervezi kiterjedt analitikai adatbázisának tárolására, ami az elmúlt évben csaknem négyezerszeresére nőtt, így mára mintegy 300 petabájtra hízott. Az analitikai adatbázis elkülönül a felhasználók adatait tartalmazótól - melynek pontos méretét a vállalat nem árulta el - és elsősorban a lehető legpontosabban célzott hirdetések létrehozását szolgálja. Minél több adatot gyűjtenek be, a különböző cégek annál hatékonyabban hozhatják létre hirdetéseiket, ehhez azonban az óriási információmennyiség megfelelő rendszerezésére is szükség van. Rudin és csapata ezért gyakorlatilag egy saját keresőmotort hozott létre az analitikai adatbázis számára.
Jól látszik tehát, hogy a technológia korántsem jár gyerekcipőben, a Facebook olyan területre lép, amelyet máshol már bevált módszerként alkalmaznak. A néhány hónapos tesztidőszakot követően legfeljebb az lehet kérdéses, képesek lesznek-e az újonnan beérkező hatalmas mennyiségű információ befogadására, valamint hogy az kínál-e akkora többletet, hogy megérje feldolgozni.