Ultra HD-s asztali lejátszót mutatott be a Sony
A Sony a héten bejelentette az iparág első 4K-s, vagy Ultra HD-s asztali médialejátszóját, mely natív felbontásban képes tartalommal ellátni a japán gyártó tavaly bemutatott első 4K-s tévéjét. Egyelőre azonban csak a merevlemezre gyárilag másolt filmeket tekinthetik meg a nézők, filmletöltő szolgáltatás nincs az eszköz mögött.
A tévés műsorközvetítő szakma számára rendezett NAB konferencián és expón a Sony több, kisebb képátlójú és olcsóbb Ultra HD televízió mellett bemutatta a világ első Ultra HD médialejátszóját. Az FMP-X1 típusjelzéssel ellátott asztali médialejátszó a nyáron kerülhet forgalomba, de még ekkor is csak a merevlemezén tárolt filmeket lehet csak megnézni vele, a médialejátszó ugyanis sem saját streaming szolgáltatást nem kap, sem pedig optikai meghajtóval nem rendelkezik. A Sony ehhez képest meglehetősen borsos áron, 700 dollárért kínálja az eszközt.
Az FMP-X1 merevlemezén egy tíz filmből álló válogatást helyez el a Sony - ezek egyébként zömében ugyanazok a filmek, melyek a Sony XBR-84X900 Ultra HD tévé mellé csomagolt háttértáron is megtalálhatók. A tíz mozifilm közt olyan címek találhatók, mint a Híd a Kwai folyón, a Csodálatos Pókember, a Karate kölyök vagy az Emlékmás. A japán gyártó ígérete szerint az eszközzel ősztől lehet majd elérni további tartalmakat egy online streaming szolgáltatáson keresztül, vagyis a nézőknek addig meg kell elégedniük a merevlemezen tárolt filmválasztékkal. A Sony egyelőre nem közölte, hogy a streaming szolgáltatáson keresztül milyen filmeket tesz majd elérhetővé, de feltételezhetően a cég a saját kiadójának, a Sony Picturesnek a választékából csemegézik majd.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Piacelemzők szerint éppen a tartalomkínálat lassú bővülésének hatására a 4K-s, illetve Ultra HD felbontású tévék eladása komótosan indulhat a következő években. A feltörekvő technológiák közül 2016-ra az OLED várhatóan éves szinten 9 milliós eladást produkálhat, míg a 4K-s panellel ellátott tévék forgalma körülbelül ennek a fele lehet. Szakértők szerint a két technológia vegyítése kézenfekvő megoldás lehet, de az OLED esetében a nagyobb méret rendkívüli mértékben megnehezíti a gyártást, ami a nagyméretű OLED-tévék árát szintén az egekbe küldheti.
Más szakértők úgy látják, hogy az Ulta HD szinte minden szempontból túllő a célon, a magas felbontás pedig már az emberi szem fiziológiai határait feszegeti - vagyis csak igazán nagy képátlót alkalmazva érdemes egyáltalán elgondolkodni a Full HD-nél négyszer nagyobb felbontású panelek használatán. Az első Ultra HD tévék nem véletlenül a 80-90 hüvelykes méretkategóriában helyezkednek el - némelyikük már itthon is kapható. Az LG éppen a héten kezdte árulni első Ultra HD tévéjét Magyarországon is, a 84 hüvelykes 84LM960V fogyasztói ára hatmillió forint.