Szerző: Gálffy Csaba

2012. április 18. 16:34

Az Apple adatközpontját támadja a Greenpeace

Visszafelé sül el egyelőre a Greenpeace médiakampánya, amelyben a nagy webes cégek adatközpontjait támadja. A környezetvédő szervezet szerint a hatalmas adatközpontok rendkívül sokat fogyasztanak, ráadásul nem is megújuló forrásból. A szakértők szerint azonban a Greenpeace alapfeltevései hibásak.

Megjelent a Greenpeace legújabb, adatközpontok és megújuló energiaforrások témájában íródott kutatása. Ebben a környezetvédelmi szervezet felhívja a figyelmet az adatközpontok egészen elképesztő tempójú növekedésére, ami egyúttal a fogyasztásuk robbanásszerű emelkedéséhez vezet. A Greenpeace becslései szerint a felhős infrastruktúrák mintegy 623 milliárd kilowattórát fogyasztanak évente (2007-es adat), ami Indiát megelőzve az ötödik legnagyobb ország lenne világszinten áramfogyasztás tekintetében. Ráadásul ez a fogyasztás évről évre folyamatosan nő és hamarosan meg is triplázódhat és elérheti a 1973 milliárd kilowattórát - de hogy ez pontosan mikorra következik be, azt a tanulmány nem közli.

A PUE rossz!

A Greenpeace komolyan kritizálja a PUE-mutatók bálványozását is. A PUE (power usage effectiveness) a teljes elfogyasztott energia és az expliciten számításra fordított energia arányát méri, vagyis azt, hogy az adatközpontban található számítógépek mellett található (passzív) felszerelés mekkora fogyasztást generál. A PUE elméleti minimuma 1, ebben az esetben csak a számítógépek fogyasztanak, hűtésre, világításra és egyébre nem kell energiát pazarolni. A gyakorlatban a legmodernebb adatközpontok ma már az 1,1-es mutatót ostromolják, de nemrég még a 2-es mutatóval rendelkező központok sem voltak ritkák. A hatékonyság növelésével azonban az adatközpontok nem lettek zöldebbek - állítja a Greenpeace - a felhasznált energiamennyiség mellett ugyanis kritikus fontosságú az energia minősége is, amelyet a megújuló-nem megújuló erőforrások arányával definiál a szervezet. Igaz, a PUE mutató sosem mérte egy adatközpont környezetbarátságát, csakis az energiahatékonyságát.

Az IT-vállalatok közül egyébként a Yahoo és a Dell kapja a legmagasabb pontszámot a Greenpeace Clean Energy Index szerint (56,4 illetve 56,3 százalék), az Oracle és a Salesforce.com azonban csupán egyszámjegyű pontszámot ért el. A megújuló erőforrások bajnokának számító Google csupán 38 százalékra volt jó, míg a szintén agresszíven környezettudatos Apple 15 százalékot ért el.

Hibás becslés?

A Greenpeace jelentése különösen az Apple észak-karolinai adatközpontját kritizálta, amely a környezetvédő szervezet szerint mintegy 100 megawattos fogyasztással bír. Az Apple a jelentés megjelenését követően közleményben és interjúkban is cáfolta ezt a fogyasztási adatot, a cupertinóiak szerint az adatközpont teljes fogyasztása mintegy 20 megawatt, a Greenpeace becslései pedig látványosan tévesek. Mivel a zöld szervezet a teljes fogyasztáshoz viszonyítja a megújuló erőforrásokból származó (ismert mennyiségű) energiát, az ötszörös túlbecsléssel az Apple statisztikája drámaian leromlott.

A vita kibontakozását követően a szervezet külön blogposztban részletezte, hogy hogyan jutottak a kérdéses 100 megawattos fogyasztási adathoz: az adatközpont alapterületéből és bevallott bekerülési költségéből indultak ki, a Greenpeace szerint az első mintegy 100 megawattos, a második mintegy 78 megawattos fogyasztást implikál, az iparági átlagok alapján. A zöldek szerint az iparági átlag 1 megawattos fogyasztás minden elköltött 15 millió dollárra, egyes adatközpontok esetében azonban akár 8 millió dollárra is 'leküzdhető'. Az Apple esetében az egymilliárdos költésre mintegy 66 megawattos fogyasztással számoltak, ami 1,5-ös PUE-szorzóval éri el a 100 megawattot. A másik számolás esetében a 46 ezer négyzetméteres alapterületet vették alapul, amelynek alapján "konzervatívan" 78 megawattot becsült az Amazon egyik rendszermérnöke.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A Greenpeace alapfeltevéseit a poszt megjelenését következő órákban a szakértők darabokra szedték. Az adatközpont bekerülési költségét ugyan az Apple maga adta meg a beruházás bejelentésekor, az 1 milliárd dolláros összegbe azonban beletartozik a zöld erőművek költsége is, ráadásul a teljes összeget 10 év alatt kívánják elkölteni, szó sincs arról, hogy ezt rögtön szerverekre költötték volna. A Greenpeace másik adatból is kiindult, a 46 ezer négyzetméteres adatközpont szerintük mintegy 78 megawattos fogyasztást implikál - csakhogy a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy az adatközpont jelenleg gyakorlatilag üres, a hatalmas épületet korábban, a versenytársak megtévesztésére (és elrettentésére) húzta fel az Apple, a teljes terület kihasználására még sokáig nem lesz szükség. Ennek fényében a szakértők gyakorlatilag egyöntetű véleménye, hogy a Greenpeace 80 megawattnyi szennyező forrásból származó energiát ró fel az Apple-nek, amelyet ez utóbbi egész egyszerűen nem használ el.

A Greenpeace Apple elleni támadása ráadásul azért is érthetetlen, mert a cupertinóiak szemmel láthatóan mindent elkövettek, hogy kielégítsék a megújuló energia híveit. Az adatközpont mellé ugyanis 20 megawattos naperőmű és biogázzal üzemelő mini hőerőmű is épül majd, a várakozások szerint a közeljövőben mindkét erőmű széndioxid-semleges energiát biztosít, kapacitásuk pedig többé-kevésbé lefedi az adatközpont tervezett fogyasztását. Ráadásul az Apple következő adatközpontja, a nyugati partot kiszolgálni hivatott újonnan épülő oregoni központ még ennél is zöldebb lesz, a felhasznált energia gyakorlatilag teljesen megújuló forrásból származik majd.

Zöldebb a minél is?

A dokumentum ugyanakkor egyáltalán nem foglakozik azzal, hogy az adatközpontok építésével kiváltott on-premise és egyéb számítási kapacitások mekkora fogyasztással rendelkeznek - így pedig nehéz objektíven megítélni a trend negatív hatását az energiafelhasználásra és a környezetterhelésre. A jelentés teljes szövege itt érhető el angol nyelven.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról