Húsz éves a magyar mobiltelefónia

Ma a mobiltelefónia hazánk egyik legsikeresebb, legjövedelmezőbb technológiai iparága. Története mégis rendkívül rövid időszakot ölel fel, mely ugyanakkor óriási technológiai fejlődést élt meg, és mind az üzleti, mind a magánszektor kommunikációs szokásait megváltoztatta. Az első nagy iparági szereplő alig pár hónappal a rendszerváltást követően jelent meg itthon, nem egészen egy évre rá pedig már működtek az első mobil bázisállomások Magyarországon.

1989. december 4. Megalakul a Westel Rádiótelefon Kft. (Westel 450) a Matáv és a US West vegyesvállalataként. Előbbi 51, utóbbi 49 százalékban tulajdonos.A cég szándéka, hogy az országban NMT 450 (Nordic Mobile Telephony) rendszerű, analóg rádiótelefon-szolgáltatást nyújtson a 450 MHz-es frekvenciatartományban.

1990. október 15. Elindul Magyarországon (egyben Közép-Európában) az első kereskedelmi mobiltelefon-szolgáltatás. A Westel 450 kezdetben három bázisállomással és egy digitális központtal szolgáltat. A cég ekkor egyetlen budapesti értékesítési pontot működtet csak, ez azonban hatalmas forgalmat bonyolít. Az érdeklődés óriási, három héttel az indulás után már tizenötezren használják a szolgáltatást úgy, hogy 75 ezer forint belépési díjat kell fizetni a szerződéskötéskor, a havi díj pedig több mint hatezer forint. Mindehhez hozzájön a készülékek szintén rendkívül magas, százezer forintot is elérő fogyasztói ára.

1991-1993 A Westel 450 felfutása. A telefonok és a szolgáltatások még mindig nagyon drágák (ebben az időszakban még nem csak a kimenő, hanem a bejövő hívások után is fizetniük kellett az ügyfeleknek), a kereslet mégis egyre élénkebb a mobiltelefonok iránt. Többen autóba szerelik a készülékeket, melyek ekkor még inkább nevezhetők hordozható telefonnak, mint mobiltelefonnak. Sorra nyílnak meg a vidéki irodák, épülnek az adótornyok.

1993 október 27. Kezdetét veszi a GSM-korszak. A Westel Rádiótelefon Kft., a Matáv és a US West által létrehozott Westel 900, valamint a magyar, és észak-európai befektetők tulajdonában álló Pannon GSM 15 évre szóló koncessziós szerződést köt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal 900 MHz-es GSM hálózatok üzemeltetésére.

1994. márciusa A Westel 900 és a Pannon GSM megkezdi a mobiltelefon-szolgáltatást a 900 MHz-es sávban, GSM technológiával. Az előremutató rendszernek számos előnye van az NMT 450-hez képest, ilyen, a felhasználó számára nyilvánvaló különbség többek közt a készülékek mérete, a jobb minőségű beszédkódolás stb. Ugyanebben az évben a Westel 450-nél is megjelennek az első kisebb méretű, zsebben is elférő mobilok.

1994-1999 A két technológia együttélése. A beszédátvitel mellett feltűnnek az operátoroknál az értéknövelt szolgáltatások. Így többek közt megjelenik és hamar népszerűvé válik az SMS, illetve a hangposta. A szolgáltatók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a nagyobb tömegeket elérő promóciókra - ez, valamint az országos ellátottság folyamatos javulása, és az árak csökkenése hozzájárul ahhoz, hogy a GSM-előfizetői tábor pár év alatt többszöröse lesz az NMT 450-es előfizetői bázisnak.

Az évtized második felére jellemző, hogy a szolgáltatások mellett a készülékkínálat is bővül. A szolgáltatóknál ekkor még csak nagyjából 5-10 telefon vásárolható meg előfizetéssel, a nulla forintos akciók ebben az időben egyáltalán nincsenek, a mobilok ára 25-50 ezer forintról indul. Az évtized végére a Westel 450 piaca szűkülni kezd, a cég teljes arculatváltással és új szolgáltatások bevezetésével próbál újítani. A lemorzsolódó előfizetők jelentős része a Westel 900-zal szerződik, a vidéki Westel 450 irodák a Westel 900 tulajdonába kerülnek. Nagyjából ebben az időben megjelennek az első pre-paid (kártyás) konstrukciók a Pannon GSM-nél és a Westel 900-nál, a mobilszámok pedig hatjegyűről hétjegyűre változnak (az első Westel 450-es számok még ötjegyűek voltak).

1999-2003 A Westel 450 hanyatlása, új csillag születése. 1999. október 8-án aláírja a koncessziós szerződést, majd rekord idő alatt, november 30-ra beindítja a kereskedelmi mobilszolgáltatást a Vodafone. A Westel 450 (vagy Westel 0660) eddigre már sem minőségben, sem szolgáltatáskínálatban nem tudja felvenni a harcot a GSM-szolgáltatókkal. A GSM-előfizetői tábor többek közt a Vodafone megjelenésének és az ezzel járó élénkülő verseny hatására az 1999 eleji 1,1 millióról 2000 elejére 1,9 millióra nő. 2002-ben már 5,4 millió GSM-ügyfelet tartanak nyilván, a Westel 450 (0660) ekkor már csak 17 ezer előfizetőt tudhat magáénak, a cég működése veszteségessé válik.

2003. június 30-án megszűnik a vállalat koncessziós joga, a Westel 450 (0660) befejezi a mobilszolgáltatást. A Westel 900 közben 2000-ben elhagyja márkanevéből a 900-at, miután az 1800 MHz-es sáv is megnyílik a mobilkommunikáció számára. Az ezredfordulóra a GSM-szolgáltatók gyakorlatilag teljes országos 2G-s lefedettséggel rendelkeznek. 2003-ra a Vodafone-nál leszerződik az egymilliomodik előfizető, ekkor a cég már teljes egészében a saját hálózatát használja.

2003-2006 Előtérbe kerül az adat. 2003 tavaszán a Westel a világon elsőként MMS szolgáltatást indít, terjedni kezdenek a szolgáltatóknál a csomagkapcsolt adatátviteli módra (GPRS) épülő szolgáltatások. A Westel 2004 májusában nevet és arculatot vált, létrejön a T-Mobile Magyarország Rt., mely két évvel később beolvad a Magyar Telekomba. A cég az országban elsőként (2005 augusztusában) elindítja a 3G-s szolgáltatást a 2,1 GHz-es (UMTS) sávban. Rövidesen (októberben) követi a Pannon GSM, végül utolsóként (decemberben) a Vodafone is csatlakozik. A Pannon GSM 2006. február 14-én, a 3G-s szolgáltatások bevezetésére tekintettel elhagyja nevéből a GSM jelzőt.

2006-2008 Csúcsra ér a hang. A szolgáltatások és a készülékárak drasztikus csökkenésének hatására (ebben az időszakban egy szolgáltató már átlagosan 50-60 készüléket árul, akár nulla forintért) a GSM hangpiaci penetráció eléri a maximumot. 2008 végén már közel 11 millió előfizetője van a három hazai mobilszolgáltatónak, ez a szám mostanra sem változott jelentősen. Az operátorok óriási beruházásokkal fejlesztik az országos 3G-s hálózatot, megjelennek, majd eltűnnek az első, korlátlan adatátvitelt nyújtó 3G-s adat-díjcsomagok.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Időközben az Európai Unió a régió versenyképességének növelése érdekében határozott lépéseket tesz annak kikényszerítése felé, hogy a mobilszolgáltatók a nemzetközi barangolás díját az EU-n belül lényegesen csökkentsék. Az intézkedések 2007-ben éreztetik először hatásukat, a roamingtarifák a nyár végére gyakorlatilag a felére csökkennek, és azóta is folyamatosan mérséklődnek évente.

Ebben az időszakban kezdenek terjedni az okostelefonok, a piacot ekkor még stabilan a Nokia uralja, a Samsung és az LG pedig elhatározza, hogy megerősíti jelenlétét a szegmensben. A Google 2007 végén bejelenti saját mobiltelefonos platformját, az Androidot, 2008. augusztus 21-én pedig megjelenik a T-Mobile kínálatában az iPhone 3G.

2008- A konszolidálódó piac és a válság ideje. Ebben az időszakban a három hazai mobilszolgáltató erőviszonya már alig változik, a gazdasági világválság azonban mindegyik piaci szereplőt sújtja. A hangpiac növekedése teljesen megáll, majd csökkenni kezd az előfizetői szám, a helyzet csak 2010 második felében normalizálódik. A szolgáltatók egyre több mobiladat-csomagot értékesítenek, 2009-re a 3G-s lefedettség eléri azt a felső határt, amit a rendelkezésre álló technológiával megtérülő módon tudnak fenntartani a cégek.

2009 végén bombaként robban a hír, hogy a Vodafone a Magyar Postával összeállva virtuális mobilszolgáltatást indít. Később kiderül, hogy valójában csak egy újracsomagolt Vodafone tarifáról van szó, melyet a kijelölt postahivatalokban lehet megvásárolni. A Postafon telített piacra érkezik, az értékesítési számok éppen ezért jóval elmaradnak a várttól.

A Pannon 2010 márciusában közli, hogy a nevét Telenorra változtatja, ezzel együtt új szolgáltatásokkal igyekszik megnyerni ügyfeleket. A hangpiacon megjelenik az eddig egyedülálló, a hívások darabszáma alapján számlázó Hívás tarifacsomag-család, az adatszolgáltatásoknál pedig bevezetik az idősávosan számlázó Internet Prémium, valamint a percalapú számlázást alkalmazó Internet Praktikum tarifát. A cég áprilisban harmadszor próbál lendületet adni a fiataloknak szóló djuice márkájának, a nyáron pedig bevezeti a magyar piacra az Ausztriában és Svájcban korábban elindított Red Bull Mobile márkát.

Napjaink...

Kijelenthető, hogy az év második fele eddig kedvezően alakult a magyar mobilszolgáltatók számára. A három hazai operátornak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint jelenleg körülbelül 11,8 millió ügyfele van, ebből azonban csak 10,8 millió a ténylegesen is forgalmazó (telefonáló, vagy SMS-ező) előfizető. A szolgáltatók mobilnetes ügyfélbázisa 1,137 millió előfizetőből állt augusztusban, ebből körülbelül 880 ezren használják aktívan az internetet mobiljukról vagy számítógépükről. A T-Mobile mind a hangpiacon, mind az adatpiacon vezető szerepet tölt be, a Telenor a hangpiac második legnagyobb szereplője, míg az adatszolgáltatások szegmensében kiélezett küzdelmet vív a Vodafone-nal - a két cég idén többször is helyet cserélt a dobogó második és harmadik fokán (az aktív előfizetők számát tekintve).

...és a jövő

Az elkövetkező évek a mobiltechnológia és a mobilkommunikáció újabb forradalmát hozhatják el, mely akár a GSM megjelenésénél is komolyabb hatást gyakorolhat majd a szektor fejlődésére, távolabbi jövőjére. A szolgáltatók részben az LTE technológia által teljes, országos lefedettségű, szupergyors és reszponzív mobil szélessávú hálózatot ígérnek, melynek egyfajta előszeleként a Vodafone és a T-Mobile hálózatában - igaz, meglehetősen kis körzetben - már elérhető a 21 Mbps elméleti maximális sávszélességet nyújtó HSPA+ technológia.

Az adathálózatok továbbfejlesztéséhez, illetve a jelenleginél jóval hatékonyabb hálózati infrastruktúra kiépítéséhez azonban több feltételnek is teljesülnie kell. Először is a kormányzatnak a lehető leghamarabb meg kell hirdetnie azokat a frekvenciatendereket, vagy aukciókat, melyek lehetővé teszik a szolgáltatók számára, hogy a mobil szélessávú rendszerek kiépítéséhez a jelenlegi UMTS sáv mellett más frekvenciasávokat is felhasználhassanak. A szolgáltatók számára emellett kulcsfontosságú, hogy a jelenlegi, beruházásellenesnek tartott frekvenciadíj-szabályozást felülvizsgálják az illetékesek.